VÁROSI FIÓKGYŰJTEMÉNY

Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása
Lendva, Fő utca 52

NYITVATARTÁS:
A nyitvatartási információkért kattintsanak ide.


A LENDVAI GYÓGYSZERÉSZET 180 ÉVE (1835-2015)


Régi képeslap a kiállításnak helyet adó épülettel

A Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című helytörténeti kiállításnak a Fő utca 52. szám alatt álló egykori polgárház ad otthont. Az épület a 20. század első felében készült Márton Kálmán fémkereskedő számára, aki üzlethelyiségként és lakóházként is használta. A Muravidék egyik legimpozánsabb neobarokk stílusú épületének erőteljesen tagolt homlokzatát igényesen megformált stukkódíszítések teszik mozgalmassá. Tetejét egykoron két barokk stílusban megtervezett manzárd tetőoszlop díszítette, amelyekből sajnos már csak az egyik látható. Ezen épület a 2. világháború után helyet adott az ernyőgyár utódaként létrejött üzemnek, ezért is esett a város választása rá, hogy itt állítson emléket polgárosodása és ipartörténete néhány kiemelkedő fejezetének.

Részlet a kiállításból

Az épületbe lépve az első teremben nyílik lehetőségünk Lendva város polgárosodásának néhány emlékével megismerkedni. Az 1867 és 1914 közötti időszak a város egyik fénykorának tekinthető. A polgári életmód illusztrálására a terem jobboldalán egy polgári dolgozószoba és egy szalon mintájára elkészített enteriőr szolgál. A feketére, ébenhatásúra festett, puhafából faragott, gazdagon díszített, vörös bársony kárpítozású bútor valaha az Eppinger család tulajdonát képezte.

Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása

Városunk büszkélkedhet az Osztrák-Magyar Monarchia területén elsőként alapított ernyőgyárral is, a Hungária Hazai Ernyőgyár Rt.-vel. A gyár Wortman Béla varrodájából alakult ki 1904-ben és annyira sikeres kezdeményezésnek bizonyult, hogy 1907-re megépült a még ma is megtekinthető, impozáns új gyárépület az akkori város nyugati szélén. A szecessziós jegyeket viselő épület Morandini Tamás olaszországi származású, de zalaegerszegi lakosú építész vállalkozásában készült. Az ernyőgyártás városunkban kisebb-nagyobb megszakításokkal és nehézségekkel küzdve 2001-ig működött. Kiállításunkban a gyáralapítás fotódokumentumai mellett az ernyőgyártás folyamatának modernebb eljárásaival, gépeivel is megismerkedhetnek látogatóink. Kiállításunkban az ernyő, mint öltözék-kiegészítő viseleti darab kultúrtörténetébe is bepillantási lehetőséget kínálunk látogatóinknak. Ebben Plesa István magángyűjtő, az Antikea régiségbolt tulajdonosa sietett segítségünkre, aki ernyőgyűjteményét ajánlotta fel városunknak.

Részlet a lendvai nyomdászat kiállításából

A 19. századi lendvai nyomdászat kezdete Kardos Gábor nevéhez kötődik, akinek nyomdája a városban 1889-ben alakult. A későbbiekben Balkányi Ernőnek és családjának Lendván megalapozott nyomdászata, szorgalma és vállalkozó szelleme révén az 1910-es évek végére már igen jelentőssé vált.

Az itt bemutatott lendvai és muraszombati nyomdászati tevékenysége, valamint papír és könyvkereskedései a Muravidéken, de a korszak szlovén területeinek vonatkozásában is megkerülhetetlenek. Egyebek között a lendvai nyomdában jelentek meg 1889-től 1919-ig a magyar nyelvű Alsólendvai Híradó, az Alsólendva és Vidéke és a Dél-Zala című lapok, valamint a szlovén nyelvű Marijin list és 1934-ben a Ljudska pravica című újságok is.

A Balkányiak, függetlenül nyomdászatuk egyes nehéz korszakaitól, mindvégig ízléses és művészi kiadványok készítői is voltak helyi és országos szinten egyaránt.


A LENDVAI GYÓGYSZERÉSZET 180 ÉVE (1835-2015)

Amióta világ a világ az emberiség mindig is igyekezett különböző testi nyavalyáit, betegségeit orvosolni. Ennek szolgálatába két mesterség is szegődött, az orvostudomány és a gyógyszerészet. Kezdetben maguk az orvostudorok állították elő orvosságaikat is, a későbbiekben vált külön e két hivatás.

Az első muravidéki gyógyszertárat, a Szentháromság Patikát Kiss Béla okleveles gyógyszerész alapította 1835-ben. Patikáját 1885-ben Fúss Frigyes Nándor gyógyszerész-mesternek adta el, aki fontos közéleti személyiségnek is számított Lendva város életében. Fúss patikája az első világháború után Stanko Sikić, 1940-ben pedig Himmelsbach Gyula tulajdonába került, aki 1945-ig, az államosításig vezette a gyógyszertárat

Az egykori lendvai gyógyszertár bútorzata

Részlet a kiállításból

Az itt kiállított, a 19. század végéről származó patikaberendezés nemcsak gyógyszerészet-történeti, de kultúrtörténeti és iparművészeti szempontból is rendkívül értékes. A patika bejáratát az itt kiállított két dombormű díszítette, az egyiken Hygia, a tisztaság és egészség görög istennője, a másikon Esculapus, a gyógyítás görög istene látható. A gyógyszertárak mindmáig rendszerint két helyiségből állnak. Az első helyiség, amelyet officinának neveznek a vevők kiszolgálását szolgálja. Egykoron itt egy összetett, sok fiókkal, polccal és tárolóedénnyel ellátott szekrény állt, amelyhez később már pénztárgép és személyi mérleg is tartozott. A polcokon a legkülönbözőbb formájú és funkciójú fajansz-, porcelán-, fa- és üvegedények sorakoztak oldatokkal, kenőcsökkel és porokkal. A gyógyszertár hátsó helyisége, a labor pedig magának a gyógyszerkészítésnek a színhelye. Itt patikamérleg, mozsarak, keverőedények és különböző tabletta- és kúpkészítő formák segítségével készülnek az orvosságok. Egykoron az orvosságok egy részét a patikusok az orvosok utasítása szerint készítették, ám sokszor maguk is kísérleteztek minél hatékonyabb szerek előállításával, de gyártottak kozmetikumokat, háztartási vegyszereket és egyéb vegyi anyagokat is. A szakkönyvek elterjedése előtt receptjeiket kéziratos könyvekbe gyűjtötték össze.

Az intézmény a város és a vidék első patikája alapításának 180. évfordulóját az egykori alsólendvai gyógyszertár teljeskörű bemutatásával és egy rendkívüli kézirat hasonmás kiadásával kívánja megünnepelni. Az alsólendvai Manuale Pharmaceuticum, azaz kéziratos gyógyszerészi könyv a 19. század második felétől kezdődően íródott és egészen a 20. század közepéig volt használatban, napjainkig pedig a lendvai gyógyszertárban őrizték meg nagy lelkiismeretességgel. A kéziratos könyv 3729 latin és német nyelvű gyógyszer receptjét és elkészítésének leírását tartalmazza abból az időszakból, amikor még nem a gyárakban állították elő a gyógyszereket, hanem a patikusok saját alapanyagaikból a gyógyszertáraikban tudásuk és lelkiismeretük alapján keverték őket.

Dr. Lendvai Kepe Zoltán, főmuzeológus, Lendvai Galéria és Múzeum (2015)

patika2015_DSC_7454.01apatika2015_DSC_7455.01apatika2015_DSC_7466.01apatika2015_DSC_7467.01apatika2015_DSC_7468.01apatika2015_DSC_7471.01a


FÉNYKÉPEK AZ EPÜLETRŐL

Zgradba - Az épület - The building 1 Zgradba - Az épület - The building 2 Zgradba - Az épület - The building 3 Zgradba - Az épület - The building 4


FÉNYKÉPEK A KIÁLLÍTÁSRÓL

Dežnikarstvo Lendave - Lendva város ernyőgyártása - Umbrella manufactory in Lendava 1 Dežnikarstvo Lendave - Lendva város ernyőgyártása - Umbrella manufactory in Lendava 2 Detajl razstave tiskarstva Lendave - Részlet a lendvai nyomdászat kiállításából - A detail of the exhibition Typography in Lendava Detajl razstave tiskarstva Lendave - Részlet a lendvai nyomdászat kiállításából - A detail of the exhibition Typography in Lendava 3


A SZERZŐKRŐL

Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása

A kiállítás forgatókönyvét írta és a kiállítást rendezte:
Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutató, muzeológus

Társrendezők:
Dr. Bánfi Szilvia
Kepéné Bihar Mária
Dr. Nagy Zoltán
Plesa István

Grafikai rendező:
Baumgartner Dubravko

Köszönjük támogatóink nagylelkű segítségét:
Galerija-Muzej Lendava – Galéria-Múzeum Lendva
Göcseji Múzeum Zalaegerszeg
Javni sklad za kulturne dejavnosti Lendava
Knjižnica Lendava – Lendvai Könyvtár
Komunala Lendava – Lendva
Madžarska samoupravna narodna skupnost občine Lendava/Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség
Magyar Nemzeti Múzeum, Restaurátori Főosztály
Nemzeti Kulturális Alap
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
Ministrstvo za kulturo Republike Slovenije
Občina Lendava – Lendva Község
Országos Széchenyi Könyvtár Budapest
Pomurska madžarska narodna samoupravna skupnost/Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség
Razvojni javni sklad Lendava/Fejlesztési Közalap Lendva
Zala Megye Múzeumok Igazgatósága

Franjo Bajs
Alenka Galič
Göncz Károly
Dr. Hajós Ferenc
Kepe Etelka
Renata Lešnjak
Mencs Jolán
Dr. Nagy Zoltán

A kiállítás rendezésében közreműködtek:
Franjo Bajs
Dubravko Baumgartner
Császár Dezső
Milan Gal
Franc Gerič
Göncz Károly
Kepéné Bihar Mária
Kovács Ferencné
Renata Lešnjak
Tanja Šimonka
Sabina Šinko
Varga Erika
Vida Annamarija

Lendava – Lendva, 2007
Lendava – Lendva, 2015