A bejegyzés dátuma: 01. 11. 2015 | Kategória: HÍREK, ELŐZŐ

KIÁLLÍTÁS: Egy elhallgatott történet… Faragó Márton

plakat_Farago_70x100cm_webMEGHÍVÓ

A Lendvai Galéria és Múzeum és a Lindva Muravidéki Régiséggyűjtők Egyesülete szeretettel várja Önt és kedves Barátait az

Egy elhallgatott történet…
Faragó Márton

című kiállításának megnyitójára 2015. november 9-én, hétfőn délután 18 órára a Polgárság Múzeumába (Lendva, Fő utca 52.)

A kiállítást megnyitják:
Lázár Beáta, a Lendvai Galéria és Múzeum igazgatónője
Dr. Lendvai Kepe Zoltán, főmuzeológus

Közreműködik: Miha Kavaš (hegedű)

Minden kultúrakedvelő polgárt szeretettel várunk!

A kiállítás 2015. november 30-ig tekinthető meg.


A MEGHÍVÓ GRAFIKÁJA

Meghivo_Farago.01.kul.web

Meghivo_Farago.02.bel.web


A KIÁLLÍTÁSRÓL

Egy elhallgatott történet…
Faragó Márton

„Művészlélkét az Evangélium szeretete sugározta be, ami művészetében is egész életén át kis érte és irányította. A szegénység festője volt, kis falusi vályogházaké, amelyeket a tavasz derűjével mosolygósakká tett, mintha mondaná: a napsugár fénye és melege mindenkié.”

Faragó (Freyer Mór) Márton festőművész Alsólendván született 1880-ban. Városunk azon nevezetes szülöttei közé tartozik, akikről az utókor a 20. század második felében hálátlanul megfeledkezett.

Éppen ezen elfeledettség miatt nagyon kevés életrajzi adatot tudunk róla, annyi azonban bizonyos, hogy Faragó Márton képzőművészeti tanulmányait Budapesten, az Iparművészeti Iskolában kezdte. Festői képességeit Hollósy Simon, a nagybányai és a técsői festőiskola alapítója mellett tökéletesítette. Hollósy Simon a 19-20. század fordulójának egyik legkiválóbb iskolateremtő festőmestere volt, akinek tanítványi köréhez tartozott Réti István, Thorma János, Rudnay Gyula és Csontváry Kosztka Tivadar is. Hollósy 1886-ban Münchenben alapított magániskolát, amely hamarosan híres lett és köré csoportosultak az újat akaró fiatal festők. Egyes feltevések szerint Faragó Técsőn, a Hollósy által alapított művésztelepen ismerkedett meg Sass Brunner Ferenccel és Sass Brunner Erzsébettel, a nevezetes festőházaspárral, akikkel 1908-ban Szombathelyen közösen indított festőiskolát. Faragó Márton később Münchenben folytatta képzőművészeti tanulmányait Hollósy Simon tanítványaként, ahol 1912-ben rendezett kiállítást műveiből.

Faragó Márton és a Sass Brunner házaspár Szombathelyen, az 1908-ban közösen alapított szombathelyi festőiskolájuk keretében több kiállítást is szerveztek. Faragó 1910-ben és 1911-ben Pécsett, 1911-ben és 1913-ban Nagykanizsán, 1913-ban Kaposvárott, 1914-ben pedig Veszprémben mutatkozott be önálló vagy kollektív tárlaton. Rendszeresen részt vett Budapesten a Műcsarnok, a Művészház és a Nemzeti Szalon csoportos tárlatain, 1921-ben pedig zalai tájképeiből a Nemzeti Szalonban rendezett önálló kiállítást.

Faragó Márton 1911 előtt vasutasként dolgozott Szobon, majd ekkortájt költözött Nagykanizsára, az I. világháborút pedig katonaként élte át. Az I. világháború után, 1918-ban Letenyén telepedett le. 1929-ben ismét Nagykanizsára költözött, ahol 1928-ban, 1929-ben, 1931-ben, 1932-ben, 1934-ben, 1935-ben és 1936-ban is rendezett önálló és közös kiállításokat. 1933-ban Zalaegerszegen is bemutatkozott a megyei képzőművészeti tárlaton. Nagykanizsán egyéni foglalkozások keretében tanítványokat vállalt, magánórákat adott, az akadémiára készítette fel őket. Tervei között pedig egy festőiskola működtetése is szerepelt, de ennek megvalósítása még nem bizonyított. 1942-ben a Zala megyei Sand település evangélikus templomának oltárképét festette meg, a Gecsemáné-kertben imádkozó Jézust. Faragó Márton Nagykanizsán halt meg 1947-ben.

A Lendvai Galéria és Múzeum és a Lindva Muravidéki Régiséggyűjtők Egyesülete ezzel az emlékkiállítással kívánja nyilvánvalóvá tenni Faragó Márton jelképes hazatérését szülővárosába és megünnepelni az őt megillető helyen. Mindezt annak reményében, hogy soha többé ne következhessen be oly korszak, amely a vidék nevezetes szülötteit feledésre ítéli.

Dr. Lendvai Kepe Zoltán