![\"Grb](\"http:\/\/www.gml.si\/wp-content\/uploads\/2011\/01\/01_zgodovina_gradu_banffy_cimer.png\" "\\"01_zgodovina_gradu_banffy_cimer\\"")
<\/a>A B\u00e1nffy csal\u00e1d c\u00edmere (a budapesti Sz\u00e9chenyi K\u00f6nyvt\u00e1r arch\u00edvum\u00e1b\u00f3l)<\/p><\/div>\n
Fontos megeml\u00edteni, hogy a Hah\u00f3t nemzets\u00e9g, a k\u00e9s\u0151bbi als\u00f3lendvai B\u00e1nffy csal\u00e1d szinte h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zad sor\u00e1n a legtekint\u00e9lyesebb magyarorsz\u00e1gi f\u0151\u00fari csal\u00e1dok sor\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3. T\u00f6bb \u00edzben Szlav\u00f3nia \u00e9s Horv\u00e1torsz\u00e1g b\u00e1njai, Zala v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1njai, kir\u00e1lyi poh\u00e1rnokmesterek, asztalnokmesterek, ajt\u00f3n\u00e1ll\u00f3mesterek, f\u0151lov\u00e1szmesterek, t\u00e1rnokmesterek \u00e9s orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3k voltak. A legmagasabb m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g hatalmi hierarhi\u00e1j\u00e1ban a csal\u00e1df\u00e1n VI. B\u00e1nffy J\u00e1nos \u00e9rte el, akit Szapolyai J\u00e1nos, magyar kir\u00e1ly n\u00e1dorr\u00e1 nevezett ki. Az elmondottak ismeret\u00e9ben \u00e9rthet\u0151, hogy a k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1ros fejl\u0151d\u00e9se is a B\u00e1nffy csal\u00e1d nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. I. Lajos magyar kir\u00e1ly 1366-ban Szent Simon \u00e9s Jud\u00e1s napj\u00e1ra, azaz okt\u00f3ber 28-ra v\u00e1s\u00e1rjogot adom\u00e1nyozott Als\u00f3lendv\u00e1nak, m\u00e9gpedig ugyanazon jogokkal \u00e9s jelleggel, mint p\u00e9ld\u00e1ul Buda v\u00e1ros\u00e1nak. Als\u00f3lendv\u00e1t 1378-t\u00f3l rendszeresen oppidiumk\u00e9nt<\/em>, azaz mez\u0151v\u00e1rosk\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon. Az 1389-es birtokmegoszt\u00e1sban a v\u00e1ros civitask\u00e9nt<\/em>is szerepel. A v\u00e1ros jobb\u00e1gyai k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lunk varg\u00e1t, ny\u00edlk\u00e9sz\u00edt\u0151t, pec\u00e9rt, tak\u00e1csot, m\u00e9sz\u00e1rost, kardcsisz\u00e1rt, szak\u00e1csot, aranym\u0171vest, keresked\u0151t, szab\u00f3t, kocsigy\u00e1rt\u00f3t. K\u00f6rny\u00e9k\u00e9n sz\u00e1mos malom is \u00fczemelt, a v\u00e1ros \u00f6n\u00e1ll\u00f3 b\u00edr\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s orvossal b\u00edrt. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ipar\u00e1gak el\u0151fordul\u00e1sa egy\u00e9rtelm\u0171en arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy Als\u00f3lendva m\u00e1r akkor a sz\u00e9lesebb f\u00f6ldrajzi ter\u00fclet k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n Als\u00f3lendva v\u00e1ra egy XVII. sz. metszeten (ismeretlen mester alkot\u00e1sa)<\/p><\/div>\n Az als\u00f3lendvai B\u00e1nffy csal\u00e1dnak \u00e9s vele p\u00e1rhuzamosan a v\u00e1rosnak er\u0151teljes f\u00f6lemelked\u00e9se a XV. sz\u00e1zadban is folytat\u00f3dott. VI. B\u00e1nffy Mikl\u00f3s lelkes h\u00edve volt M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lynak. Annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a kir\u00e1ly a csal\u00e1dot 1477-ben az \u00f6r\u00f6k\u00f6s gr\u00f3fok sor\u00e1ba emelte. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly 1474-ben VI. B\u00e1nffy Mikl\u00f3st k\u00fcldte el N\u00e1polyba jegyes\u00e9\u00e9rt, Beatrix\u00e9rt. A n\u00e1polyi kir\u00e1lykisasszony \u00e9s k\u00eds\u00e9rete, amelynek tagja volt M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00e9desanya, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet is, 1474. november 24-\u00e9n az als\u00f3lendvai v\u00e1rban sz\u00e1lltak meg. K\u00e9s\u0151bb, 1480. augusztus 28-\u00e1n maga a kir\u00e1ly is j\u00e1rt itt.<\/p>\n Kults\u00e1r Gy\u00f6rgy: Postilla (1574)<\/p><\/div>\n A reform\u00e1ci\u00f3 terjed\u00e9se Als\u00f3lendv\u00e1t is \u00e9rintette, aminek sz\u00e1mos fontos m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6vetkezm\u00e9nye lett. A B\u00e1nffyak is \u00e1tt\u00e9rtek a protest\u00e1ns hitre. A v\u00e1rosban 1573-ban l\u00e9trehozt\u00e1k azt a nyomd\u00e1t, amely a maga kor\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcl jelent\u0151s volt a magyar protestantizmus sz\u00e1m\u00e1ra. VI. B\u00e1nffy Mikl\u00f3s Hoffhalter Rudolf nyomd\u00e1j\u00e1nak biztos\u00edtott helyet \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get, akinek m\u0171hely\u00e9b\u0151l t\u00f6bb kiadv\u00e1ny, egyebek k\u00f6z\u00f6tt Kults\u00e1r Gy\u00f6rgy pr\u00e9dik\u00e1tor m\u00e1ig h\u00e1rom ismert magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyve ker\u00fclt ki. Legismertebb k\u00f6z\u00fcl\u00fck a \u201ePostilla”.<\/p>\n Als\u00f3lendva v\u00e1ra a t\u00f6r\u00f6k ostrom ideje alatt egy XVII. sz. metszeten<\/p><\/div>\n A moh\u00e1csi csat\u00e1t k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban vid\u00e9k\u00fcnket is egyre jobban vesz\u00e9lyeztette a t\u00f6r\u00f6k. Szigetv\u00e1r \u00e9s (Nagy)Kanizsa elfoglal\u00e1sa ut\u00e1n Als\u00f3lendva v\u00e1r\u00e1nak m\u00e9g fontosabb szerep jutott. A XVI. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a XVII. sz\u00e1zad elej\u00e9n a v\u00e1rost \u00e9s a v\u00e1rat a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k rendszeresen t\u00e1madt\u00e1k. Ismereteink szerint az 1603-as t\u00f6r\u00f6k ostrom volt a leger\u0151teljesebb. A v\u00e1rat 800 f\u0151s v\u00e1rv\u00e9d\u0151 v\u00e9dte 12 \u00e1gy\u00fa seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A v\u00e1ros hat\u00e1rain pedig 500 f\u0151nyi lovas \u00e9s gyalogos v\u00e1rta a t\u00e1mad\u00f3kat. A v\u00e9delem fontos r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte a mai Szenth\u00e1roms\u00e1g k\u00e1polna hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 er\u0151d\u00edtm\u00e9ny, ahol 80 fegyveres \u00e1llom\u00e1sozott. Mindenk\u00e9ppen \u00e9rdemes megeml\u00edteni, hogy az als\u00f3lendvai v\u00e1r sosem ker\u00fclt t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre.<\/p>\n Als\u00f3lendva l\u00e1tk\u00e9pe. Magyarorsz\u00e1gi v\u00e1rak, er\u0151d\u00f6k \u00e9s v\u00e1rosok l\u00e1tk\u00e9pei 1660-1664-ben. Montecuccoli t\u00e1bornagy hagyat\u00e9ka. A v\u00e1ros j\u00f6v\u0151j\u00e9re \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re h\u00e1tr\u00e1nyosan hatott ki a B\u00e1nffy csal\u00e1d kihal\u00e1sa, amely f\u00e9rfi \u00e1gon k\u00f6vetkezett be B\u00e1nffy Krist\u00f3f, illetve az \u0151t alig egy esztend\u0151vel t\u00fal\u00e9l\u0151 J\u00e1nos fia hal\u00e1l\u00e1val 1645-ben. B\u00e1nffy Krist\u00f3fn\u00e9 hal\u00e1la ut\u00e1n, 1646 augusztus\u00e1ban a lendvai birtokot n\u0151\u00e1gi lesz\u00e1rmaz\u00e1s r\u00e9v\u00e9n a N\u00e1dasdyak \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9k. A N\u00e1dasdy-id\u0151szak, jelent\u0151sebb t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl, mind\u00f6ssze 25 \u00e9vig tartott. Mivel azonban N\u00e1dasdy Ferencet a Wessel\u00e9nyi-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9sben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9rt 1671-ben kiv\u00e9geztek, a lendvai uradalom a koron\u00e1ra sz\u00e1llt.<\/p>\n N\u00e9h\u00e1ny esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb Esterh\u00e1zy P\u00e1l n\u00e1dor szerezte meg a volt B\u00e1nffy uradalmat. Az Esterh\u00e1zyak az adom\u00e1nyk\u00e9nt kapott v\u00e1rakat I. Lip\u00f3t kir\u00e1ly ir\u00e1nti h\u00e1l\u00e1b\u00f3l „L” alakba k\u00edv\u00e1nt\u00e1k \u00e1t\u00e9p\u00edteni, ami a XVIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n a lendvai v\u00e1r eset\u00e9ben – a b\u00e1styarendszer fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1val egy\u00fctt – be is k\u00f6vetkezett.<\/p>\n Lendvai panor\u00e1ma (XX. sz. m\u00e1sodik fele)<\/p><\/div>\n A v\u00e1rfalat a hatalmi szervek, a jugoszl\u00e1v kommunista rendszer id\u0151szak\u00e1ban 1947-ben bontatt\u00e1k le.Als\u00f3lendv\u00e1n m\u00e1r a XVI. sz\u00e1zadban l\u00e9tezett iskola. A v\u00e1rban is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt iskola, m\u00e9gpedig 1872-t\u0151l 1896-ig, amikor a polg\u00e1ri iskola \u00faj \u00e9p\u00fclete megnyitotta kapuit. A v\u00e1r \u00e9p\u00fclet\u00e9t a jugoszl\u00e1v hadsereg a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban laktany\u00e1nak haszn\u00e1lta, majd a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n ism\u00e9t \u00e1ltal\u00e1nos iskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne.<\/p>\n 1973-t\u00f3l a v\u00e1rkast\u00e9ly a Lendvai Gal\u00e9ria \u00e9s M\u00fazeum<\/strong> int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek ny\u00fajt m\u00e9lt\u00f3 helyet.<\/p>\n<\/a><\/a><\/a><\/a>
\nHadt\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet \u00e9s M\u00fazeum T\u00e9rk\u00e9pt\u00e1ra. G. I. h 403. 63942.<\/p><\/div>\n<\/a>
\nA LENDVAI V\u00c1R R\u00c9GI K\u00c9PESLAPOKON<\/h2>\n
<\/a> <\/a> <\/a> <\/a> <\/a> <\/a> <\/a> <\/a><\/p>\n
\nA LENDVAI V\u00c1R MA<\/h2>\n
<\/a> <\/a> <\/a> <\/a> <\/a> <\/a> <\/a><\/p>\n
\nVIDE\u00d3-BEMUTAT\u00d3<\/h2>\n