{"id":12282,"date":"2011-01-27T14:46:04","date_gmt":"2011-01-27T13:46:04","guid":{"rendered":"https:\/\/www.gml.si\/alfons-mucha\/"},"modified":"2011-01-27T14:46:04","modified_gmt":"2011-01-27T13:46:04","slug":"alfons-mucha","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/alfons-mucha\/","title":{"rendered":"Alfons Mucha"},"content":{"rendered":"

\"Alfons<\/a>
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megny\u00edt\u00e1sa:<\/strong> 2011. febru\u00e1r 4-\u00e9n, 17.00 \u00f3rakor.
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2011. \u00e1prilis 4-ig tekinthet\u0151 meg.<\/p>\n<\/p>\n

\n

MEGH\u00cdV\u00d3<\/span><\/h2>\n

A Gal\u00e9ria-M\u00fazeum Lendva tisztelettel megh\u00edvja \u00d6nt \u00e9s kedves ismer\u0151seit Alfons Mucha<\/strong>, cseh fest\u0151- \u00e9s grafikusm\u0171v\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megnyit\u00f3j\u00e1ra, amely 2011. febru\u00e1r 4-\u00e9n, p\u00e9nteken, 17.00 \u00f3rakor lesz a lendvai v\u00e1rban.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Barbara Mikli\u010d T\u00fcrk<\/em> asszony, a Szlov\u00e9n K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6k\u00e9nek feles\u00e9ge nyitja meg. Besz\u00e9det mond dr. Zdenek Tr\u00edmal<\/em>, a Mucha alkot\u00e1sok m\u0171gy\u0171jt\u0151je \u00e9s ismer\u0151je, valamint Judita Krivec Dragan<\/em>, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2011. \u00e1prilis 4-ig tekinthet\u0151 meg.<\/p>\n

\"Vabilo<\/p>\n

\n

Alfons Mucha<\/h2>\n
\"\"<\/a>

Alfons Mucha (1860 - 1939)<\/p><\/div>\n

Alfons Maria Mucha (Ivan\u010dice, 1860. j\u00falius 24. \u2013 1939. j\u00falius 14.) cseh plak\u00e1tm\u0171v\u00e9sz, grafikus, illusztr\u00e1tor, fest\u0151 \u00e9s nagy sorozat\u00fa nyomtatott grafikai m\u0171vek alkot\u00f3ja, aki a szecesszi\u00f3 egyik kiemelked\u0151 k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t autodidaktak\u00e9nt kezdte. Mivel a Pr\u00e1gai Akad\u00e9mia elutas\u00edtotta, 1879-t\u0151l 1881-ig egy sz\u00ednpadk\u00e9pek tervez\u00e9s\u00e9t tan\u00edt\u00f3 iskol\u00e1t l\u00e1togatott B\u00e9csben \u00e9s est\u00e9nk\u00e9nt emellett m\u00e9g egy rajzst\u00fadi\u00f3t. N\u00e9h\u00e1ny kisebb megb\u00edz\u00e1st kapott a dekorat\u00edv fest\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n \u00e9s Karl Khuen-Belasi gr\u00f3f t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t nyerte el.<\/p>\n

Mucha 1882-ben megb\u00edz\u00e1st kapott az Eduard Khuen-Belasi sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edtett Emin z\u00e1mek neobarokk kis kast\u00e9ly (Hru\u0161ovany nad Jevi\u0161ovkouban Morvaorsz\u00e1gban) belsej\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Tov\u00e1bb\u00e1 fest\u0151i megb\u00edz\u00e1st v\u00e9gzett a Khuen-Belasi csal\u00e1d Gandegg kast\u00e9ly\u00e1ban, Eppan mellett D\u00e9l-Tirolban. A csal\u00e1d t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val fest\u0151i st\u00fadiumokat v\u00e9gzett a M\u00fcncheni K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n 1885-t\u0151l 1887-ig. A Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1val P\u00e1rizsba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ami ekkor a m\u0171v\u00e9szetek Mekk\u00e1ja volt. Itt szer\u00e9ny k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fest\u0151-tan\u00e1rokn\u00e1l tanult tov\u00e1bb. 1888-t\u00f3l a p\u00e1rizsi Julian Akad\u00e9mi\u00e1n, majd a Colarossi Akad\u00e9mi\u00e1n tanult. Ebben az id\u0151ben gyakran kellett n\u00e9lk\u00fcl\u00f6znie. K\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3s feladatokkal kereste meg a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t. R\u00f6vid ideig Paul Gauguinnel volt k\u00f6z\u00f6s m\u0171terme. 1894-ben d\u00edjat nyert a p\u00e1rizsi Salon ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n.<\/p>\n

Az \u00e1tt\u00f6r\u0151 sikert Sarah Bernhardtnak k\u00f6sz\u00f6nhette. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 legismertebb sz\u00edn\u00e9szn\u0151je 1894 kar\u00e1csony\u00e1n egy fest\u0151m\u0171v\u00e9szt keresett, hogy megfesse neki a \u201eGismonda\u201c sz\u00edndarab plak\u00e1tj\u00e1t, mivel nem tudta el\u00e9rni azt a fest\u0151t, akivel dolgoztatni szokott. A megb\u00edz\u00e1st Mucha kapta, \u00e9s egy reggel P\u00e1rizsban minden\u00fctt felt\u0171ntek azok a plak\u00e1tok, amelyek meghozt\u00e1k neki a vil\u00e1gh\u00edrt. A plak\u00e1tok ir\u00e1nt olyan n\u00e9pszer\u0171ek voltak, hogy a m\u0171v\u00e9szetkedvel\u0151k csaknem mindet leszedt\u00e9k. Egy csap\u00e1sra Mucha lett a Belle \u00c9poque legkeresettebb plak\u00e1tfest\u0151je. 1896-ben festette meg Mucha Sarah Bernhardt egy plak\u00e1tj\u00e1t A kam\u00e9li\u00e1s h\u00f6lgy szerep\u00e9ben. Ekkoriban r\u00e9szv\u00e9nyek grafikai munk\u00e1in dolgozott, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a \u201eParis-France\u201c \u00e1ruh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra, melyet 1898-bam P\u00e1rizsban alap\u00edtottak \u00e9s m\u00e1r 1914-ben t\u00f6bb mint 70 fi\u00f3kkal rendelkezett Franciaorsz\u00e1gban. 1898 \u00e9s 1946 k\u00f6z\u00f6tt ez a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g 13 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szv\u00e9nyt \u00e9s 16 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1lt\u00f3t adott ki Mucha tervez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

A \u201eSoci\u00e9t\u00e9 des Immeubles de France\u201c k\u00e9t k\u00f6tv\u00e9nyt adott ki 1891-ben \u00e9s 1896-ban, van m\u00e9g egy dokumentum a \u201eSoci\u00e9t\u00e9 Anonyme de l\u2019Exposition R\u00e9ligieuse Internationale de 1900\u201c t\u00e1rsas\u00e1gt\u00f3l (mely vall\u00e1sos vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s p\u00e9nzell\u00e1t\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozta). A \u201eSlavia\u201c (Pr\u00e1gai K\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s Biztos\u00edt\u00e1si Bank) biztos\u00edt\u00e1si k\u00f6tv\u00e9nyei is Mucha \u00f6sszet\u00e9veszthetetlen st\u00edlus\u00e1val k\u00e9sz\u00fcltek el. Ezeknek a t\u00e1rsas\u00e1goknak a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e9rt\u00e9kpap\u00edrjai a gy\u0171jt\u0151k k\u00f6r\u00e9ben a legdekorat\u00edvabb \u00e9s legkeresettebb darabok ma is. 1901-ben Much\u00e1t a Francia Becs\u00fcletrend lovagj\u00e1v\u00e1 \u00fct\u00f6tt\u00e9k. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Auguste Rodin francia szobr\u00e1sszal Morvaorsz\u00e1gban utazott.<\/p>\n

1904-ben k\u00e9t \u00e9vre az USA-ba ment, ahol a New York Times \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte \u0151t \u00e9s egy t\u00f6bboldalas k\u00fcl\u00f6n bet\u00e9t-nyomattal \u00fcnnepelte. A K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia docensek\u00e9nt tan\u00edtott New York, Philadelphia \u00e9s Chicago v\u00e1rosokban. 1906-ban visszat\u00e9rt Pr\u00e1g\u00e1ba \u00e9s feles\u00e9g\u00fcl vette Pr\u00e1g\u00e1ban Marie Chytilov\u00e1t, akit P\u00e1rizsban ismert meg. Az 1906-os pr\u00e1gai P\u00e1nszl\u00e1v kongresszus szervez\u00e9s\u00e9ben tev\u00e9kenyen r\u00e9szt vett t\u00f6bb install\u00e1ci\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett a Vltava foly\u00f3n a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szl\u00e1v n\u00e9peket jelk\u00e9pez\u0151 haj\u00f3k felvonul\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

Charles Crane amerikai milliomos megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l 18 \u00e9v alatt 20 monument\u00e1lis festm\u00e9nyb\u0151l \u00e1ll\u00f3 ciklust alkotott: A Szl\u00e1v eposzt. A sorozat els\u0151 11 darabj\u00e1t 1919-ben hatalmas \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s mellett \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki a pr\u00e1gai Klementiumban. A sorozat a p\u00e1nszl\u00e1v eszme szellem\u00e9ben a szl\u00e1v n\u00e9pek legjelent\u0151sebb esem\u00e9nyeit \u00e1br\u00e1zolja monument\u00e1lis 6×20 m\u00e9teres v\u00e1sznakon. A k\u00e9peket 1928-ban Pr\u00e1ga v\u00e1ros\u00e1nak aj\u00e1nd\u00e9kozta. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Mucha visszat\u00e9rt Csehszlov\u00e1ki\u00e1ba, \u00e9s ott folytatta m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. Tervei k\u00f6zt voltak p\u00e9ld\u00e1ul b\u00e9lyegek, bankjegyek \u00e9s a fiatal csehszlov\u00e1k \u00e1llam kit\u00fcntet\u00e9sei. Anyagi f\u00fcggetlens\u00e9gben \u00e9lt Pr\u00e1g\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra egy kast\u00e9lyban feles\u00e9g\u00e9vel \u00e9s k\u00e9t gyermek\u00e9vel. Az 1939-es n\u00e9met bevonul\u00e1s ut\u00e1n az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt intern\u00e1lt\u00e1k: a Gestapo tart\u00f3ztatta le kor\u00e1bbi szabadk\u0151m\u0171ves tags\u00e1ga miatt. R\u00f6viddel k\u00e9s\u0151bb t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1sban halt meg<\/p>\n

M\u0171v\u00e9szete<\/strong><\/p>\n

B\u00e1r m\u0171v\u00e9szet\u00e9t a szecesszi\u00f3ra jellemz\u0151 k\u00edgy\u00f3z\u00f3 ind\u00e1k, stiliz\u00e1lt n\u00f6v\u00e9nyi mot\u00edvumok, buja vonalvezet\u00e9s, sz\u00e9ps\u00e9ges n\u0151alakok jellemzik, nem vallotta mag\u00e1\u00e9nak az art nouveau elveit, n\u00e9zeteit ink\u00e1bb a szimbolizmussal rokon\u00edtotta. M\u0171v\u00e9szet\u00e9ben a dekorativit\u00e1s anat\u00f3miai pontoss\u00e1ggal p\u00e1rosul. Plak\u00e1tjai cs\u00edk alak\u00faak, a sz\u00e1zadfordul\u00f3 rekl\u00e1mipar\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nleges, egyedi term\u00e9kei.<\/p>\n

Roppant sokoldal\u00fa m\u0171v\u00e9sz volt: illusztr\u00e1lt sz\u00e1mos k\u00f6nyvet (N\u00e9metorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete, Ils\u00e9e), tervezett b\u00e9lyeget, napt\u00e1rt, tap\u00e9t\u00e1t, b\u00fatort, sz\u0151nyeget, \u00fcvegablakot, \u00e9kszereket \u00e9s \u00e9kszer\u00fczletet. Alkot\u00e1sait gyakran ciklusokba, dekorat\u00edv pann\u00f3k\u00e9nt rendezte \u00f6ssze: A n\u00e9gy \u00e9vszak (1896), \u00c9kk\u00f6vek, Csillagok, M\u0171v\u00e9szetek, Vir\u00e1gok, H\u00f3napok, Napszakok.<\/p>\n

Eszmeileg 19. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nelmi fest\u00e9szethez k\u00f6t\u0151dik legnagyobb szab\u00e1s\u00fa ciklusa, a Szl\u00e1v eposz, amely hatalmas olaj-tempera vegyes technik\u00e1j\u00fa, v\u00e1szonra festett k\u00e9pekb\u0151l \u00e1ll, st\u00edlus\u00e1t tekintve azonban a szimbolizmussal rokon.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Wikipedia<\/a><\/span><\/h5>\n
\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l<\/h2>\n

Alfons Mucha, a fin de siecle korszak egyik legnagyobb m\u0171v\u00e9sz\u00e9nek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa fontos esem\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt Szlov\u00e9ni\u00e1ban. Nemcsak az\u00e9rt, mert el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkozunk a mesterrel, aki a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n P\u00e1rizsban t\u00e1rsalkot\u00f3ja volt az art nouveau m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlusnak, hanem az akkori korszak saj\u00e1t \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnkkel val\u00f3 szembes\u00fcl\u00e9se miatt is, amelyr\u0151l m\u00e9g ma sem sz\u00f3ltunk el\u00e9g ny\u00edltan.<\/p>\n

A szecesszi\u00f3nak, j\u00fagendst\u00edlusnak, liberty style-nak nevezett m\u0171v\u00e9szeti mozgalom \u00fagy tartalmi, mint formai szempontb\u00f3l igen soksz\u00edn\u0171 volt, hiszen a huszadik sz\u00e1zad legnagyobb m\u0171v\u00e9szei h\u00f3doltak neki tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korszakaiban, az\u00e9rt csak kev\u00e9s k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sa van. Erre a korszakra, amely a historizmus panteon\u00e1ban szokatlan szenved\u00e9llyel \u00e9s megd\u00f6bbent\u0151 k\u00e9pzel\u0151er\u0151vel kereste a modern vil\u00e1gba ny\u00edl\u00f3 bej\u00e1ratot, \u00e9s a huszadik sz\u00e1zad kilencvenes \u00e9veiben \u00e9lte meg cs\u00facs\u00e1t, majd majdnem hatvan \u00e9vre a feled\u00e9sbe mer\u00fclt, f\u0151leg a k\u00e9pzeletbeli, szemnek l\u00e1thatatlan val\u00f3s\u00e1g ir\u00e1nti rajong\u00e1s a jellemz\u0151,1<\/sup> \u00e9s a Sz\u00e9ps\u00e9g szerep\u00e9t bet\u00f6lt\u0151 szab\u00e1lyok uralj\u00e1k, amelyhez a m\u0171v\u00e9sz \u00e1lland\u00f3an visszat\u00e9r, amikor a mindennapi \u00e9let k\u00f6telezetts\u00e9gei t\u00fal neh\u00e9znek bizonyulnak.<\/p>\n

A fiatal m\u0171v\u00e9szek t\u00f6rekv\u00e9seiben volt valami nietzschei \u00e9s pl\u00e1t\u00f3i szellem is, akik az akkori t\u00e1rsadalom materializmusa \u00e9s f\u00fclledt akad\u00e9mizmusa feletti csal\u00f3dotts\u00e1gukban \u00fajra a g\u00f3tika \u00e9s korai renesz\u00e1nsz eszm\u00e9nyeihez fordultak, a lelkis\u00e9g \u00e9s k\u00e9pzelet vil\u00e1g\u00e1hoz. A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny bizonyos ellenvet\u00e9sei ellen\u00e9re, els\u0151sorban a fest\u00e9szetnek a reprodukt\u00edv technik\u00e1k okozta populariz\u00e1ci\u00f3ja miatt az \u00faj st\u00edlusnak a k\u00f6z\u00e9let szinte minden p\u00f3rus\u00e1ba val\u00f3 bevon\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben, \u00e9s az ipari forradalom term\u00e9keinek az alkalmaz\u00e1sa miatt, az art nouveau vezet\u0151 protagonist\u00e1inak saj\u00e1t korukban t\u00f6bb szerencs\u00e9j\u00fck volt a kultur\u00e1lis t\u00e9r megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ban, mint a csak valamivel id\u0151sebb impresszionist\u00e1knak, hiszen a n\u00e9pszer\u0171 kult\u00fara fel\u00e9 fordultak, egyben pedig kimondott individualizmusuk \u00e9s a fant\u00e1zia ir\u00e1nti h\u00f3dolatuk fest\u0151i szimbolizmussal egyes\u00edtette \u0151ket. A korszakot egyr\u00e9szt az irodalom, zene \u00e9s sz\u00ednh\u00e1z vil\u00e1g\u00e1nak m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s az egy\u00e9n szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek szempontj\u00e1b\u00f3l er\u0151s szerz\u0151k k\u00f6vett\u00e9k, m\u00e1sr\u00e9szt pedig az id\u0151 is kedvezett neki. A racionalizmus \u00e9s pozitivizmus id\u0151szaka ut\u00e1n a t\u00e1rsasdalom \u00fajra sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t \u00e9rezte a szellemis\u00e9g, term\u00e9szetfeletti, ext\u00e1zis \u00e9s istenek, \u0151si m\u00edtoszok \u00e9s a m\u00e1gia ir\u00e1nti csod\u00e1latnak.<\/p>\n

Alfons Mucha, cseh fest\u0151 \u00e9s grafikus 1887-ben a fin de siecle kor\u00e1t \u00e9l\u0151 P\u00e1rizs\u00e1ban tal\u00e1lta mag\u00e1t, amely k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eszm\u00e9k, extravag\u00e1ns t\u00e1rsadalmi \u00e9let, egyre \u00fajabb manifesztumok, boh\u00e9m dekadencia, firenzei neoplatonizmus, preraffaelit\u00e1k \u00e9s romantikusok alakjai felt\u00e1r\u00e1s\u00e1nak a kor\u00e1t \u00e9lte. Sarah Berhardt, az art nouveau h\u00edres m\u00fazs\u00e1i egyik\u00e9nek f\u0151szerepl\u00e9s\u00e9vel rendezett sz\u00edni el\u0151ad\u00e1s plak\u00e1tj\u00e1val egy csap\u00e1sra val\u00f3di szenz\u00e1ci\u00f3t okozott, \u00e9s az \u00faj korszak egyik t\u00e1rsalkot\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s a kezdetekben a st\u00edlust r\u00f3la nevezt\u00e9k el.<\/p>\n

A sz\u00edn\u00e9szn\u0151 olyan lelkes volt, hogy m\u00e9g k\u00e9s\u0151bb is \u00e9vekig alkotott sz\u00e1m\u00e1ra plak\u00e1tokat, t\u00f6bbek k\u00f6zt a M\u00e9dei\u00e1ra, a Kam\u00e9li\u00e1s h\u00f6lgyre, Gismond\u00e1ra, szcenogr\u00e1fi\u00e1t \u00e9s sz\u00ednpadi jelmezt, emellett pedig sikeresen alkotott k\u00f6nyv- \u00e9s foly\u00f3iratbor\u00edt\u00f3kat, illusztr\u00e1ci\u00f3kat, rekl\u00e1msz\u00f6vegeket, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 plak\u00e1tokat, haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak tervezet\u00e9t \u00e9s persze portr\u00e9kat.<\/p>\n

A litogr\u00e1fia \u00e9s rajz mestere volt, mot\u00edvumvil\u00e1g\u00e1t pedig csodasz\u00e9p n\u0151i alakok \u00e9s az \u00e9rintetlen, szinte \u00e9deni term\u00e9szet meg\u00e1br\u00e1zol\u00e1sa uralta. Mint a materialista vil\u00e1got megvet\u0151 mozgalomhoz tartoz\u00f3k z\u00f6me, akik k\u00f6vett\u00e9k2<\/sup> Wilde K\u00e9k madar\u00e1t, amely csod\u00e1s \u00e9s k\u00e9ptelen, soha meg nem t\u00f6rt\u00e9n\u0151, nem l\u00e9tez\u0151 dolgokr\u00f3l \u00e9nekel, de amelyeknek felt\u00e9tlen\u00fcl l\u00e9tezni\u00fck kellene, Mucha is ker\u00fclte az aktfest\u00e9st \u00e9s a vele j\u00e1r\u00f3 vesz\u00e9lyt, hogy a vulg\u00e1ris \u00e9rz\u00e9kis\u00e9gre \u00e9s naturalizmusra fektesse a hangs\u00falyt.<\/p>\n

N\u0151alakjai, amelyek az art nouveau szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltak, \u00e9s id\u0151tlen b\u00e1juk miatt m\u00e9g ma is el tudj\u00e1k k\u00e1pr\u00e1ztatni a fiatalok nemzed\u00e9k\u00e9t, t\u00fcnd\u00e9rien kedvesek, lenge, sz\u00e9lt\u0151l r\u00e1ncolt, j\u00e1t\u00e9kosan \u00e1br\u00e1ndos drap\u00e9ri\u00e1k l\u00e1tszat\u00e1t kelt\u0151 \u00f6lt\u00f6zetet, vagy az \u0151sr\u00e9gi papn\u0151k \u00e9s istenn\u0151k \u00f6lt\u00f6zet\u00e9t viselve, mik\u00f6zben hossz\u00fa, elengedt, vagy \u00fcgyes frizur\u00e1ba font hajukat a szecesszi\u00f3 nyugtalan, szuver\u00e9n vonala form\u00e1lja filigr\u00e1n, de kifinomult k\u00f6nnyeds\u00e9ggel. Hab\u00e1r mindannyian ismert\u00e9k a g\u00f3tikus sz\u00e9ps\u00e9geket, a preraffaelit\u00e1k v\u00e9gzetes asszonyait, Botticelli antik h\u0151sn\u0151it pedig szinte im\u00e1dt\u00e1k, ezeket a m\u0171v\u00e9szeket val\u00f3di n\u0151k ihlett\u00e9k. T\u00e1rsaik, szeret\u0151ik, bar\u00e1tn\u0151ik, t\u00f6bbnyire m\u0171velt, extravag\u00e1ns, a fels\u0151bb t\u00e1rsadalmi r\u00e9teghez tartoz\u00f3 n\u0151k voltak, akik a halhatatlan m\u00fazs\u00e1k szerep\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k be.<\/p>\n

Mucha vil\u00e1g\u00e1ban, amelyben portr\u00e9k is megtal\u00e1lhat\u00f3k, hasonlatokk\u00e1 \u00e9s alleg\u00f3ri\u00e1kk\u00e1 v\u00e1lnak, a term\u00e9szettel val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s eredetis\u00e9g\u00e9ben, amely az art nouveau ir\u00e1nyzat m\u00e1sodik kedvenc t\u00e9m\u00e1ja. A stiliz\u00e1lt vir\u00e1gok, amelyek k\u00f6zt a n\u0151szirom, az \u00fagynvezett modern st\u00edlus vir\u00e1ga a leggyakoribb, \u00e9s gyakran fordul el\u0151 Alfons Mucha plak\u00e1tjain is, a botanika ir\u00e1nti nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st t\u00fckr\u00f6zik. A fin de siecle idealista elk\u00e9pzel\u00e9sei panteonj\u00e1ban val\u00f3di vir\u00e1gnyelvet teremtett, \u00e9s az egyes vir\u00e1gok szimbolikus jelent\u00e9se \u00e1ltal ny\u00fajt magyar\u00e1zatot a gyakran enigmatikus, titokzatos \u00e1lomk\u00e9pekre \u00e9s ezoterikus l\u00e1tom\u00e1sokra is. Ezek a jelenetek a Hortus conclususra is vonatkoznak, a k\u00f6z\u00e9pkori trad\u00edci\u00f3kb\u00f3l ered\u0151 z\u00e1rt kert ikonogr\u00e1fiai mot\u00edvum\u00e1ra, amelyben a \u201episzkos\u201d k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l elvonulva \u00e9lt M\u00e1ria a kisded J\u00e9zussal vagy szentekkel, ritk\u00e1n a vil\u00e1gi sz\u0171z le\u00e1ny az egyszarv\u00faval. Eset\u00fcnkben az \u00e1lombeli t\u00e1jk\u00e9pek, amelyek hol a tavasz sz\u00edneiben pomp\u00e1znak, hol a h\u00f3 fedi \u0151ket, vagy nyugtalan alkonyatba s\u00fcllyeszti a k\u00f6zeled\u0151 \u00e9jszaka, hasonlatok arra az el\u00e9rhetetlen vil\u00e1gra, amely nem l\u00e9tezik, de lennie kellene, az idealist\u00e1k egyed\u00fcli haz\u00e1ja \u00e9s legal\u00e1bb ideiglenes mened\u00e9ke mindazoknak, akiket let\u00f6rt az \u00e9let bizarrs\u00e1ga.<\/p>\n

Alfons Mucha legink\u00e1bb plak\u00e1tjair\u00f3l ismert \u00e9s felismerhet\u0151, amelyeket litogr\u00e1fia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel alkotott, kev\u00e9sb\u00e9 portr\u00e9ir\u00f3l, utols\u00f3 korszak\u00e1ban pedig monument\u00e1lis festm\u00e9nyeir\u0151l is t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s m\u00edtoszi tematik\u00e1val. A Szl\u00e1v eposzt, amely 20 monument\u00e1lis festm\u00e9nyb\u0151l \u00e1ll\u00f3 ciklus, \u00e9s amely a cseh n\u00e9p \u00e9s a szl\u00e1vok t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t t\u00e1rja fel, ma Moravsky Krumlov-ban \u0151rzik, \u00e9s \u00e9letm\u0171v\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt, hiszen \u00e9vek hossz\u00fa sor\u00e1n alkotta, \u00e9s m\u00e1r fiatalon meg\u00e1lmodta. Els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra olyan elt\u00e9r\u0151 mesevil\u00e1g, amelyben m\u00edtoszok \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyek fon\u00f3dnak \u00f6ssze, viszont csod\u00e1latosan eg\u00e9sz\u00edti ki egy v\u00e1ltozatos, az \u00faj technik\u00e1knak \u00e9s tartalmaknak kedvez\u0151 szerz\u0151i opus.<\/p>\n

Amennyiben a fin de siecle m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben alig \u00e9szlelhet\u0151 a saj\u00e1t m\u00fathoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s \u00e9s a nemzeti identit\u00e1s keres\u00e9se a nemzetekn\u00e9l, amelyek valamikort\u00f3l meghat\u00e1rozt\u00e1k eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban a t\u00e1gabb elk\u00f6telezetts\u00e9get ig\u00e9nyl\u0151 st\u00edlusbeli mozgalmakat, a genius loci a szl\u00e1v nemzetekn\u00e9l k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr\u00f3 szegmentumnak sz\u00e1m\u00edt a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9n\u00e9l a tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n. Saj\u00e1t t\u00f6bbezer\u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltj\u00e1ra \u00e9s a helyi kult\u00fara saj\u00e1toss\u00e1gaira val\u00f3 r\u00e1\u00e9bred\u00e9s, amely a rom\u00e1n \u00e9s germ\u00e1n p\u00e9ld\u00e1k minden kritik\u00e1t\u00f3l mentes \u00e1tv\u00e9tele n\u00e9lk\u00fcl is l\u00e9tezhet, szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben volt a szl\u00e1v n\u00e9pek nemzeti \u00e1llamainak megalakul\u00e1s\u00e1ra tett t\u00f6rekv\u00e9sekkel, \u00e9s azt a m\u0171v\u00e9szet is ny\u00edlt b\u00fcszkes\u00e9ggel vallotta.<\/p>\n

A n\u00e9pi alkot\u00f3munka gazdag hagyom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l ered\u0151 mot\u00edvumok fontos elemei a szecesszi\u00f3nak, amely az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia ter\u00fclet\u00e9n \u00f6sszekapcsolta az \u00faj m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rekv\u00e9seit.<\/p>\n

A Szl\u00e1v eposz k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr Mucha hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1nak eredetis\u00e9ge \u00e9s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez az art nouveau nemzetk\u00f6zi ter\u00e9n, ahol a modern, reprodukt\u00edv technik\u00e1kban megalkotott m\u0171vekben a francia \u00e9s belga szimbolist\u00e1k k\u00f6zels\u00e9ge ellen\u00e9re is mindig meg\u0151rzi legal\u00e1bb a t\u00e1voli reminiszcenci\u00e1kak a haz\u00e1ra. Nem szabad figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni a cseh n\u0151 ir\u00e1nti csod\u00e1lat\u00e1t \u00e9s tisztelet\u00e9t sem, hiszen allegorikus alkot\u00e1saibna \u00e9s h\u00edres plak\u00e1tjain siker\u00fclt \u00e9rv\u00e9nyre juttatni a szl\u00e1v sz\u00e9ps\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00edpus\u00e1t. A fin de siecle m\u0171v\u00e9szet ilyen jelleg\u0171 felfog\u00e1s\u00e1ban nek\u00fcnk, szlov\u00e9neknek is fel kellene ismern\u00fcnk magunkat, hiszen f\u0151leg csod\u00e1latos illusztr\u00e1toraink \u00e9rdemei \u00e1ltal helyet kaphattunk ebben a soksz\u00edn\u0171, de alapj\u00e1ban fordul\u00f3pontot jelent\u0151 mozgalomban a tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, amely az impresszionizmus mellett jelent\u0151s hidat alkotott a m\u00falt sz\u00e1zad historizmusa \u00e9s a j\u00f6v\u0151 modernizmusa k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Alfons Mucha ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa dr. Zdenek Trimal gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l kit\u0171n\u0151 alkalom arra, hogy feleleven\u00edts\u00fck azon szlov\u00e9n fest\u0151k, grafikusok \u00e9s illusztr\u00e1torok eml\u00e9k\u00e9t, akik a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben programszer\u0171en t\u00f6rekedtek a lemen\u0151f\u00e9lben l\u00e9v\u0151 grafika \u00e9s illusztr\u00e1ci\u00f3, valamint szlov\u00e9n n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re (\u00fa.n. \u201evesnani\u201d), f\u0151leg az\u00e9rt, mert id\u00e9n m\u00falik Gvidon Birolla pomp\u00e1s illusztr\u00e1ci\u00f3ival ell\u00e1tott els\u0151 szlov\u00e9n mes\u00e9k megjelen\u00e9s\u00e9nek pontosan sz\u00e1z \u00e9ve. Tov\u00e1bb\u00e1 a Pr\u00e1gai Akad\u00e9mi\u00e1val val\u00f3 kapcsolatr\u00f3l sem szabadna megfeledkezn\u00fcnk, ahol Z\u00e1gr\u00e1bot megel\u0151z\u0151en folytattak tanulm\u00e1nyokat a szlov\u00e9n k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek, \u00e9s vil\u00e1gpolg\u00e1ri beir\u00e1ny\u00edtotts\u00e1ga \u00e1ltal ismerkedtek a jelent\u0151s eur\u00f3pai k\u00f6zpontok, f\u0151leg P\u00e1rizs m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzataival.<\/p>\n

A legt\u00f6bb m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra a fin de siecle a leglen\u00e9zettebb \u00e9s legkevesebb tiszteletet ki\u00e9rdeml\u0151 m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatnak sz\u00e1m\u00edtott az eg\u00e9sz nyugat-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szetben. Val\u00f3di \u00e9rt\u00e9k\u00e9t m\u00e9g csak a m\u00falt sz\u00e1zad hatvanas \u00e9s hetvenes \u00e9veiben ismert\u00e9k el, amikor a legifjabbb nemzed\u00e9k nagy lelkesed\u00e9ssel fogadta f\u0151leg a francia szimbolist\u00e1k \u00e9s belga imagin\u00e1rius fest\u0151k tanulm\u00e1nyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sait.<\/p>\n

Eur\u00f3pa utols\u00f3 nagy st\u00edlusbeli mozgalma protagonist\u00e1inak hagyat\u00e9k\u00e1ban, amelyek k\u00f6z\u00e9 Alfons Mucha is tartozik, a sokkal fiatalabb koll\u00e9g\u00e1k az eredeti technol\u00f3gia alkalmaz\u00e1sa \u00e9s a modern formai megold\u00e1sok mellett a v\u00e9gtelen k\u00e9pzel\u0151er\u0151 id\u0151n\u00e9lk\u00fcli vil\u00e1g\u00e1t is megfigyelt\u00e9k, amelyben gyorsan tal\u00e1ltak ihletet saj\u00e1t koruk m\u0171v\u00e9szet\u00e9re, f\u0151leg a k\u00e9preg\u00e9nyekben \u00e9s a pop kult\u00fara pszichadelikus tartalmaiban.<\/p>\n

A francia szimbolist\u00e1k kort\u00e1rsa, k\u00f6lt\u0151, m\u0171kritikus \u00e9s fest\u0151, Albert Aurier valamikor a k\u00f6vetkez\u0151ket jegyezte fel3<\/sup>: \u201eA tizenkilencedik sz\u00e1zad, amely gyermeki lelkesed\u00e9s\u00e9ben a tudom\u00e1nyos dedukci\u00f3 teljes f\u00f6l\u00e9ny\u00e9t d\u00edcs\u00e9rte azzal a kijelent\u00e9ssel, hogy a mikroszk\u00f3p vagy szike el\u0151tt nincsenek titkok, nyilv\u00e1n felismerte az effajta \u00f6nbizalom \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9t. Az embert ugyanis m\u00e9g mindig ugyanazok a titkok, ugyanazok a vesz\u00e9lyes, titokzatos ismeretlenek \u00f6vezik k\u00f6r\u00fcl, amelyek egyre s\u00f6t\u00e9tebbek \u00e9s egyre vesz\u00e9lyesebbeb, ami\u00f3ta az ezek elhanyagol\u00e1s\u00e1t s\u00fcrget\u0151 t\u00f6rekv\u00e9sek divatja kezdett \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni.\u201d<\/p>\n

1 – Philippe Jullian, The Symbolists, Phaidon, London 1973 2 – idem 3 – idem<\/h5>\n

Judita Krivec Dragan<\/strong>, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz<\/p>\n

\n

SAJT\u00d3T\u00c1J\u00c9KOZTAT\u00d3<\/span><\/h2>\n

\"foto_tiskovna_mucha_02\"<\/a> \"foto_tiskovna_mucha_05\"<\/a> \"foto_tiskovna_mucha_07\"<\/a> \"foto_tiskovna_mucha_08\"<\/a><\/p>\n

\n

F\u00c9NYK\u00c9PEK A MEGNY\u00cdT\u00d3R\u00d3L <\/span><\/h2>\n

\"mucha_otv_Mediaspeed6453\"<\/a> \"mucha_otv_Mediaspeed6455\"<\/a> \"mucha_otv_Mediaspeed6553\"<\/a> \"mucha_otv_Mediaspeed6559\"<\/a> \"mucha_otv_Mediaspeed6561\"<\/a> \"mucha_otv_Mediaspeed6590\"<\/a> \"mucha_otv_Mediaspeed6614\"<\/a><\/p>\n

\n

F\u00c9NYK\u00c9PEK A KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1SR\u00d3L <\/span><\/h2>\n

\"mucha_razstava_01\"<\/a> \"mucha_razstava_02\"<\/a> \"mucha_razstava_03\"<\/a> \"mucha_razstava_04\"<\/a> \"mucha_razstava_05\"<\/a> \"mucha_razstava_06\"<\/a> \"mucha_razstava_07\"<\/a><\/p>\n

\n

ALFONSA MUCHA M\u0170V\u00c9SZETE
<\/span><\/h2>\n

\"Alfons<\/a> \"Alfons<\/a> \"Alfons<\/a> \"Alfons<\/a> \"Alfons<\/a> \"Alfons<\/a> \"Alfons<\/a> \"Alfons<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megny\u00edt\u00e1sa: 2011. febru\u00e1r 4-\u00e9n, 17.00 \u00f3rakor. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2011. \u00e1prilis 4-ig tekinthet\u0151 meg. MEGH\u00cdV\u00d3 A Gal\u00e9ria-M\u00fazeum Lendva tisztelettel megh\u00edvja \u00d6nt \u00e9s kedves ismer\u0151seit Alfons Mucha, cseh fest\u0151- \u00e9s grafikusm\u0171v\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megnyit\u00f3j\u00e1ra, amely 2011. febru\u00e1r 4-\u00e9n, p\u00e9nteken, 17.00 \u00f3rakor … <\/p>\n

B\u0151vebben \u2192<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":7574,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"inline_featured_image":false,"footnotes":""},"categories":[66],"tags":[],"class_list":["post-12282","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-elozo"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12282","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12282"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12282\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7574"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12282"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12282"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12282"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}