{"id":12294,"date":"2011-09-22T13:37:51","date_gmt":"2011-09-22T11:37:51","guid":{"rendered":"https:\/\/www.gml.si\/nyolc-kortars-horvat-muvesz\/"},"modified":"2011-09-22T13:37:51","modified_gmt":"2011-09-22T11:37:51","slug":"nyolc-kortars-horvat-muvesz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/nyolc-kortars-horvat-muvesz\/","title":{"rendered":"Nyolc kort\u00e1rs horv\u00e1t m\u0171v\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megny\u00edt\u00e1sa:<\/span> 2011. szeptember 23-\u00e1n, 13.00 \u00f3rakor.
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2011. november 13-\u00e1ig tekinthet\u0151 meg.<\/p>\n<\/p>\n

\n

MEGH\u00cdV\u00d3<\/h2>\n

A Gal\u00e9ria-M\u00fazeum Lendva tisztelettel megh\u00edvja \u00d6nt \u00e9s kedves ismer\u0151seit a
NYOLC KORT\u00c1RS HORV\u00c1T M\u0170V\u00c9SZ<\/em><\/strong>
c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megnyit\u00f3j\u00e1ra, amely 2011. szeptember 23-\u00e1n<\/strong> p\u00e9nteken, 13.00 \u00f3rakor <\/strong>lesz a lendvai v\u00e1rban.<\/p>\n

A jelenl\u00e9v\u0151ket Franc Geri\u010d<\/em>, a Gal\u00e9ria-M\u00fazeum Lendva igazgat\u00f3ja k\u00f6sz\u00f6nti, majd a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Milan Be\u0161li\u0107<\/em>, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kritikus m\u00e9ltatja.
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Ivan Perho\u010d<\/em>, Murak\u00f6z Megye isp\u00e1nja, \u00e9s mag. Anton Bala\u017eek<\/em>, Lendva K\u00f6zs\u00e9g polg\u00e1rmestere nyitja meg.<\/p>\n

Ki\u00e1ll\u00edtanak:
Petar Bari\u0161i\u0107, Peru\u0161ko Bogdani\u0107, Ka\u017eimir Hraste, Kuzma Kova\u010di\u0107, Vatroslav Kuli\u0161, <\/em>
\u017deljko Lapuh, Igor Ron\u010devi\u0107, Antun Boris \u0160valjek<\/em><\/p>\n

Zenei program: \u201ePomurje\u201d Horv\u00e1t Kult\u00faregyes\u00fclet, Lendva<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2011. november 13-\u00e1ig tekinthet\u0151 meg.<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

\n

A KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1SR\u00d3L<\/h2>\n

NYOLC MODERN HORV\u00c1T M\u0170V\u00c9SZ<\/span><\/strong><\/h2>\n

A modern m\u0171v\u00e9szet egyik ismert f\u0151 jellemz\u0151je a nyitotts\u00e1ga az \u00faj m\u00e9diumok fel\u00e9. E nyitotts\u00e1g m\u00e1sutt r\u00e9szletesen taglalt sokf\u00e9le megjelen\u00e9si m\u00f3dj\u00e1ra, form\u00e1j\u00e1ra \u00e9s intenzit\u00e1s\u00e1ra itt terjedelmi okokb\u00f3l csak hivatkozni tudunk. Kritikai elemz\u00e9sek, recenzi\u00f3k, essz\u00e9k \u00e9s tanulm\u00e1nyok sora emeli ki ezt a nyitotts\u00e1got \u00e9s hangs\u00falyozza, hogy a m\u0171v\u00e9szek mekkora alkot\u00f3 er\u0151vel \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtik saj\u00e1t hangjukat az \u00faj m\u00e9diumokban. Az \u00faj m\u00e9diumok, valamint elj\u00e1r\u00e1sok, anyagok \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6k keres\u00e9se \u00faj m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatot alak\u00edtott ki, amely polivalens szerkezet\u00e9t \u00faj ontikus \u00e9s eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a kifejez\u00e9sm\u00f3d k\u00fcl\u00f6nleges szabads\u00e1ga alak\u00edtj\u00e1k. Ez a szabads\u00e1g \u00e9s a r\u00e1 jellemz\u0151 plur\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 adja a modern \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet f\u0151 jellemvon\u00e1s\u00e1t, amely m\u00e1r a XX. sz\u00e1zadban kirajzol\u00f3dott \u00e9s a XXI. sz\u00e1zad m\u00e1sodik \u00e9vtized\u00e9ben, azaz napjainkban, egyre mark\u00e1nsabb form\u00e1t \u00f6lt. Ezt az alkot\u00f3i szabads\u00e1got az\u00e9rt hangs\u00falyozzuk, mert er\u0151s\u00edti a t\u00e9zist, amely szerint a szellem szabads\u00e1ga a m\u0171v\u00e9szet alapvet\u0151 l\u00e9nyege. A m\u00e9diumok heterog\u00e9n kavalk\u00e1dj\u00e1ban ez a szabads\u00e1g form\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szet nyelv\u00e9t, \u00e9s nem csup\u00e1n egyetlen eszt\u00e9tikai koncepci\u00f3 \u00e9s egyetlen alkot\u00f3i elv ment\u00e9n, hanem az alkot\u00f3 megnyilv\u00e1nul\u00e1sok konkr\u00e9t m\u0171v\u00e9szekhez k\u00f6thet\u0151 tarka soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00e1tsz\u00f6v\u0151 karakteres von\u00e1sokban, amelyek hiteles megjelen\u00e9si formak\u00e9nt alakultak ki \u00e9s v\u00e1ltak elfogadott\u00e1 az \u00faj m\u00e9diumokban. Sz\u00e1mos \u00e9s sokf\u00e9le p\u00e9ld\u00e1val szeml\u00e9ltethetn\u00e9nk a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megjelen\u00e9si form\u00e1it, a gener\u00e1ci\u00f3s \u201ehull\u00e1mokt\u00f3l\u201d, a t\u00e9mav\u00e1lt\u00e1sokon \u00e9s \u201est\u00edlus\u00e1ramlatokon\u201d \u00e1t eg\u00e9szen az alkot\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekbe t\u00f6m\u00f6r\u00f6lt szerz\u0151k m\u0171veiig, amelyek mind \u00faj \u00e9rt\u00e9kekkel kavart\u00e1k fel \u00e9s hozt\u00e1k \u00e9l\u0151 mozg\u00e1sba a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letet. Term\u00e9szetesen nem feledkezhet\u00fcnk meg a nagy m\u0171v\u00e9szi szem\u00e9lyis\u00e9gekr\u0151l sem, akik a korszakuk asztal\u00e1ra letett m\u0171veikkel \u00e9s \u00e9s m\u00e1s form\u00e1kban is hozz\u00e1j\u00e1rultak a modern m\u0171v\u00e9szet eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9nek \u00e9s szerkezet\u00e9nek \u00e1tform\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz. Tal\u00e1n elegend\u0151 eml\u00e9keztetn\u00fcnk a Mrkonji\u0107 \u00e1ltal \u201em\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6veknek\u201d nevezett jeles esem\u00e9nyekre, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azokra, amelyek d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszottak a horv\u00e1t m\u0171v\u00e9szet form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban a XX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben: EXAT 51, Gorgona, Murti\u0107 \u201eAmerikai \u00e9lm\u00e9nye\u201d, a Stan\u010di\u0107 \u2013 Vani\u0161ta ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, az \u201e\u00daj tendenci\u00e1k\u201d, \u201eBiafra\u201d, stb.<\/p>\n

Ez a gyakorlat az \u00f6tvenes, hatvanas \u00e9s r\u00e9szben hetvenes \u00e9vek ut\u00e1n a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g m\u00e1s dimenzi\u00f3iban folytat\u00f3dott, \u00e9ppen azokban az \u00e9vekben, amikor megjelent a m\u0171v\u00e9szek egy kiemelked\u0151en fontos, \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sunkon csak r\u00e9szben k\u00e9pviselt gener\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\n

E m\u0171v\u00e9szekr\u0151l akkoriban sokat besz\u00e9ltek, kritik\u00e1kat, elemz\u0151 \u00e1ttekint\u00e9seket \u00e9s monogr\u00e1fi\u00e1kat \u00edrtak, m\u0171veikb\u0151l tematikus \u2013 \u00e9s probl\u00e9m\u00e1s \u2013 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendeztek, minden esetben hangs\u00falyozva m\u0171v\u00e9szi \u00e9s t\u00e1rsadalmi mondanival\u00f3juk m\u00e9ly r\u00e9tegezetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s bonyolult \u00f6sszefon\u00f3dotts\u00e1g\u00e1t l\u00e9trej\u00f6tt\u00fck id\u0151szak\u00e1nak kontextus\u00e1ban. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vonatkozik a 70-es \u00e9s 80-as \u00e9vekre, amikor ezek az alkot\u00f3m\u0171v\u00e9szek elkezdt\u00e9k kialak\u00edtani \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet \u00e9l\u0151 nyelv\u00e9n kifejezni egy\u00e9ni arcukat \u00e9s viszonyukat a hagyom\u00e1nyokhoz \u00e9s a modern \u00e9rt\u00e9kekhez. Ez a viszony alapvet\u0151en dialektikus jelleg\u0171, ahol a hagyom\u00e1ny nem idej\u00e9tm\u00falt t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ny \u00e9s \u00e9rinthetetlen tekint\u00e9ly\u0171 \u00f6r\u00f6ks\u00e9g, hanem interakt\u00edv p\u00e1rbesz\u00e9d \u00e9s kreat\u00edv folyamat, amelyben a m\u0171v\u00e9sz ezen \u00e9rt\u00e9kek szerint alkot. Emellett az \u00edgy \u00e9rtelmezett hagyom\u00e1nyban felismerhet\u0151 egy m\u00e1sik \u00e9rt\u00e9k is, amely a kifejez\u00e9si forma (k\u00e9p, szobor, rajz, stb.) keret\u00e9ben m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s amely napjainkban is aktu\u00e1lis \u00e9s \u00e9l\u0151. Az alkot\u00f3 ezzel pontos\u00edtja \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, hogy elfogadja a r\u00e9git, de nem veti el az \u00fajat, \u201ekirad\u00edrozza\u201d a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rvonalat, amelyet formalisztikusnak \u00e9s relativisztikusnak tekint, \u00e9s nem veti el, hanem a m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9s \u00faj form\u00e1j\u00e1nak tekinti a modern m\u00e9diumokat, \u00e1tv\u00e9ve \u00e9s be\u00e9p\u00edtve azok \u00e9rt\u00e9keit saj\u00e1t alkot\u00e1saiba. Tagadhatatlan t\u00e9ny, hogy ez a gener\u00e1ci\u00f3 szoros figyelemmel k\u00eds\u00e9ri a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet fejlem\u00e9nyeit, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9re \u00e9s az ott zajl\u00f3 esem\u00e9nyekre Horv\u00e1torsz\u00e1g \u00e9s Eur\u00f3pa m\u00fazeumaiban \u00e9s gal\u00e9ri\u00e1iban, k\u00f6nyvekben, katal\u00f3gusokban \u00e9s magazinokban, valamint a mainstream m\u00e9di\u00e1kban, amelyek vil\u00e1gn\u00e9zet\u00fcket \u00e9s m\u0171v\u00e9szi meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00fcket form\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n

Ez a gener\u00e1ci\u00f3 a hagyom\u00e1nyok \u00e9s a hagyom\u00e1nyos kifejez\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k ir\u00e1nti fokozott \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u00e9s egy\u00e9ni viszonyul\u00e1s\u00e1val m\u00e1s olvasatot ad ezeknek az \u00e9rt\u00e9keknek a nagy el\u0151d\u00f6k st\u00edlusjegyeinek id\u00e9z\u00e9s\u00e9vel vagy a t\u00e9masablonokra val\u00f3 k\u00f6zvetlen utal\u00e1ssal \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmileg \u00e9rtelmezett tartalmukt\u00f3l val\u00f3 elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1ssal, a probl\u00e9mam\u00e1trixok asszociat\u00edv \u201ezanz\u00e1s\u00edt\u00e1s\u00e1val\u201d, a hagyom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kek \u201edogmatikus\u201d \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek ironiz\u00e1l\u00f3 elvet\u00e9s\u00e9vel, a t\u00f6rt\u00e9nelmi kontextus metaforiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val, \u00e9s m\u00e1s m\u00f3dokon. Az \u00e9rtelmez\u00e9si m\u00f3dok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan megv\u00e1ltozott a hagyom\u00e1nnyal folytatott alkot\u00f3 p\u00e1rbesz\u00e9d vez\u00e9rl\u0151 elve is. Az alkot\u00f3k k\u00e9zjegy\u00e9t visel\u0151 p\u00e1rbesz\u00e9dform\u00e1kat a horv\u00e1t k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lettel foglalkoz\u00f3 kritika m\u00e1r az 1970-es \u00e9s 80-as, de f\u0151leg a 90-es \u00e9vekben felismerte, \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szethez val\u00f3 \u00e9rt\u00e9kes hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1snak tekintette. A k\u00f6zel azonos kor\u00fa m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl sokan nem fogadt\u00e1k el tokkal-von\u00f3val a hagyom\u00e1nyos k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti m\u00e9di\u00e1kat, m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 tekintett\u00e9k magukra k\u00f6telez\u0151nek ezek tematikusan \u201ekanoniz\u00e1lt\u201d tartalm\u00e1t, akad\u00e9mikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t, hanem mindenekel\u0151tt lehet\u0151s\u00e9gnek tekintett\u00e9k \u0151ket \u00faj szellemi terek nyit\u00e1s\u00e1ra \u00faj k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kek ment\u00e9n \u00e9s \u00faj kifejez\u00e9si m\u00f3dokkal a meglev\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gek keretein bel\u00fcl. Meg kell jegyezni, hogy a hagyom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kek elfogad\u00e1sa nem jelentette azt, hogy ezekre saj\u00e1t programk\u00e9nt hivatkoztak volna, \u00e9s a hagyom\u00e1nyhoz val\u00f3 egy\u00e9ni viszonyul\u00e1sukat nem vert\u00e9k nagydobra alkot\u00f3i ki\u00e1ltv\u00e1nyk\u00e9nt. A hagyom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kekre hivatkozva egyben saj\u00e1t \u00e1ll\u00e1spontjukat is kifejtett\u00e9k, illetve egy\u00e9ni hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st alak\u00edtottak ki ezekhez, elhat\u00e1rol\u00f3dva a divatos eszt\u00e9tikusokt\u00f3l \u2013 f\u0151k\u00e9nt azokt\u00f3l, akik agressz\u00edv radikalizmussal kit\u00e9pt\u00e9k gy\u00f6kereiket a m\u00falt \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek t\u00e1ptalaj\u00e1b\u00f3l. \u00c9rdekes ellentmond\u00e1s, hogy egyes m\u0171v\u00e9szek, noha t\u00e1madt\u00e1k ezt a m\u0171v\u00e9szetet, m\u00e9gis felhaszn\u00e1lt\u00e1k azt saj\u00e1t munk\u00e1jukban.<\/p>\n

Ilyen m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezetben n\u0151tt fel ez a m\u0171v\u00e9szgener\u00e1ci\u00f3, amelyet kontextu\u00e1lis megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a m\u00falt sz\u00e1zad 70-es \u00e9s 80-as \u00e9vtized\u00e9ben jelentkez\u0151 \u00faj k\u00f6lt\u00e9szet f\u0151szerepl\u0151jek\u00e9nt mutatunk be. Ennek a nagyon fontos \u00e9s \u00f6sszetett id\u0151szaknak arr\u00f3l a szegmens\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00edtett\u00fcnk most portr\u00e9sorozatot, amelyikben az akkor fiatal m\u0171v\u00e9szek itt bemutatott gener\u00e1ci\u00f3ja egyre vil\u00e1gosabban bontakoztatta ki egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 m\u0171v\u00e9szek kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val nem volt c\u00e9lunk az, hogy \u201ebeskatuly\u00e1zzuk\u201d \u00e9s a gener\u00e1ci\u00f3s kontextusb\u00f3l kivegy\u00fck a m\u0171v\u00e9szi egy\u00e9nis\u00e9geket, szerz\u0151i egyedis\u00e9g\u00fck hangs\u00falyoz\u00e1sa v\u00e9gett.<\/p>\n

Ink\u00e1bb egy \u201esz\u00fczs\u00e9ben\u201d pr\u00f3b\u00e1ljuk itt bemutatni, hogy az \u0151 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1suk is r\u00e9sze a m\u0171v\u00e9szi heterogenit\u00e1s k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151j\u00e9nek, egy t\u00e1rsadalmilag h\u00e1l\u00e1tlan kontextusban, ahol a gener\u00e1ci\u00f3hoz tartoz\u00f3 t\u00f6bbi m\u0171v\u00e9sz ugyanannyit tett le az asztalra ezekben az \u00e9vtizedekben, csak m\u00e1sk\u00e9nt. Ezen az impoz\u00e1ns list\u00e1n egyform\u00e1n fontos m\u0171vek szerepelnek Dalibor Jelavi\u0107, Zlatan Vrkljan, \u017deljko Kipke, Nina Ivan\u010di\u0107, Duje Juri\u0107, Damir Soki\u0107, Matko Miji\u0107, Ante Ra\u0161i\u0107, Dalibor Sto\u0161i\u0107, Mirko Zrin\u0161\u0107ak, Zoltan Novak \u00e9s hasonl\u00f3 kiemelked\u0151 m\u0171v\u00e9szek neve alatt.<\/p>\n

Mindazon\u00e1ltal a t\u00e1rsadalmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti kontextusban tal\u00e1n joggal \u00f6sszgener\u00e1ci\u00f3snak tekinthet\u0151 \u00e1ttekint\u00e9s\u00fcnk kimer\u00edt\u0151bb kritikai elemz\u00e9st \u00e9s sz\u00e9lesebb elm\u00e9leti expoz\u00edci\u00f3t ig\u00e9nyelne, ami viszont sajnos sz\u00e9tfesz\u00edten\u00e9 t\u00e9m\u00e1nk \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ter\u00fcnk kereteit. Ez a t\u00e9ma meg\u00e9rdemeln\u00e9, hogy sz\u00e9lesebb kontextusban \u00e9s t\u00f6bbf\u00e9le szempontb\u00f3l vitassuk meg, hogy jobban meg\u00e9rts\u00fck azt az id\u0151szakot, amely megsz\u00fclte a m\u0171v\u00e9szek \u00faj gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Erre a vit\u00e1ra \u00e9s elm\u00e9leti megalapoz\u00e1sra az\u00e9rt is sz\u00fcks\u00e9g lenne, hogy a mai szempontb\u00f3l nyerj\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9nelmi r\u00e1l\u00e1t\u00e1st a t\u00e1rgyalt id\u0151szakra \u00e9s ilyen megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sb\u0151l \u00e9rt\u00e9kelhess\u00fck a korszakot \u00e9s a benne sz\u00fcletett m\u0171veket. A m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1si folyamat\u00e1t ugyanis nem kiz\u00e1r\u00f3lag eszt\u00e9tikai szempontok vez\u00e9relt\u00e9k, hanem t\u00e1rsadalmi, szoci\u00e1lis, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen politikai szempontok is. Az akkori totalit\u00e1rius kommunista t\u00e1rsadalom egyes \u201ef\u00e1zisaiban\u201d ugyanis a politika \u201eir\u00e1nyelvezte\u201d, \u00e9rett f\u00e1zisaiban pedig egyenesen el\u0151\u00edrta az \u201ealkot\u00f3i krit\u00e9riumokat\u201d, amelyekkel kitermelte saj\u00e1t \u201eeszt\u00e9tikai\u201d \u00e9rt\u00e9keit \u00e9s \u201em\u0171v\u00e9szeit\u201d. Az id\u0151szak k\u00e9rd\u00e9seinek \u00e9s probl\u00e9m\u00e1inak pontosabb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez legal\u00e1bb is z\u00e1r\u00f3jelben utalnunk kellene a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00e9diumok (film, irodalom, sz\u00ednh\u00e1z, magazinok, egyre ink\u00e1bb az elektronikus m\u00e9dia, az \u00faj m\u0171v\u00e9szeti mozgalmak \u00e9s ir\u00e1nyzatok, a tematikus \u00e9s probl\u00e9m\u00e1s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, aktu\u00e1lis elm\u00e9letek, stb.) szerep\u00e9re az akkori gener\u00e1ci\u00f3 vil\u00e1gn\u00e9zet\u00e9nek \u00e9s eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

A modern m\u0171v\u00e9szet e multim\u00e9di\u00e1s szerkezet\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rt\u00e9kes azoknak a m\u0171v\u00e9szeknek a hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sa, akik m\u0171veiket a hagyom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kek ment\u00e9n, hagyom\u00e1nyos kifejez\u00e9si m\u00f3dokon (fest\u00e9szet, szobr\u00e1szat, rajz, stb.) hozt\u00e1k l\u00e9tre. \u0150k nemzeti kontextusban b\u00e1r, de egyetemes premissz\u00e1k alapj\u00e1n alkott\u00e1k meg eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9keiket, \u00e9s ez\u00e9rt m\u0171veikben a nemzeti \u00f6sszetev\u0151 csak \u00e9rint\u0151leges szerepet j\u00e1tszik. A szerz\u0151i kifejez\u00e9sm\u00f3d ugyanis expliciten m\u0171v\u00e9szi, \u00e9s els\u0151sorban ez hat\u00e1rozza meg a jelleg\u00e9t \u2013 a nemzeti jegyek csak ut\u00e1na k\u00f6vetkeznek. Ezzel azt k\u00edv\u00e1njuk mondani, hogy a bemutatott m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sai nemcsak nemzeti kontextusban v\u00e1ltak elfogadott \u00e9s befogadott \u00e9rt\u00e9kk\u00e9, hanem minden m\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben is, mert els\u0151sorban k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok \u00e9s \u00edgy is kell \u0151ket \u00e9rtelmezni, \u201eleford\u00edt\u00e1s\u201d n\u00e9lk\u00fcl. Minden m\u00e1s nemzeti kult\u00fara is saj\u00e1tjak\u00e9nt ismeri el \u00e9s fel \u0151ket, mert modernek \u00e9s egyetemesek. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sunk legink\u00e1bb egy \u201epillanatfelv\u00e9telhez\u201d hasonl\u00edthat\u00f3, \u00e9s az itt szerepl\u0151 m\u0171vek a kort\u00e1rs horv\u00e1t m\u0171v\u00e9szet szerves r\u00e9szei \u00e9s egyben a heterog\u00e9n eur\u00f3pai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9p\u00edt\u0151elemei.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sunkon szerepl\u0151 Antun Boris \u0160valjek m\u0171vei m\u00e1r a 70-es \u00e9vekben elismer\u00e9sre leltek a kritikusok k\u00f6r\u00e9ben. A m\u0171v\u00e9sz egyedi k\u00e9pzeletgazdags\u00e1g\u00e1val \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl magas szint\u0171 rajzk\u00e9szs\u00e9g\u00e9vel a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g figyelm\u00e9t is mag\u00e1ra vonta, el\u0151sz\u00f6r nagy orsz\u00e1gos \u00e9s nemzetk\u00f6zi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti seregszeml\u00e9ken \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon, bienn\u00e1l\u00e9kon, trienn\u00e1l\u00e9kon, majd kollekt\u00edv \u00e9s v\u00e9g\u00fcl egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon.<\/p>\n

A grafikus, fest\u0151 \u00e9s szobr\u00e1sz \u0160valjek kifejezetten a hagyom\u00e1nyokra \u00e9s hagyom\u00e1nyos form\u00e1kra \u00e9p\u00edt, ezeknek az \u00e9rt\u00e9keknek az egyik legkiemelked\u0151bb k\u00e9pvisel\u0151je a modern horv\u00e1t m\u0171v\u00e9szetben, \u00e9s k\u00f6zvetlen folytat\u00f3ja a Krsto Hegedu\u0161i\u0107, Nives Kavuri\u0107-Kurtovi\u0107 \u00e9s m\u00e1s nagy horv\u00e1t fest\u0151k nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett ir\u00e1nyvonalnak. A barokk hagyom\u00e1nyokat a sz\u00fcrrealizmussal \u00e9s a pop-po\u00e9zissel j\u00e1tszi k\u00f6nnyeds\u00e9ggel \u00f6tv\u00f6z\u0151 m\u0171vei k\u00fcl\u00f6nleges k\u00e9pzel\u0151er\u0151r\u0151l \u00e9s irigyl\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 grafikusi \u00e9s fest\u0151i k\u00e9szs\u00e9gr\u0151l tan\u00faskodnak.<\/p>\n

\u017deljko Lapuh fest\u0151 egy alkalommal a \u201eform\u00e1k csal\u00e1dj\u00e1ba\u201d tartoz\u00f3nak nevezte munk\u00e1j\u00e1t, amivel egyr\u00e9szt t\u00f6m\u00f6r \u00e9s kifejez\u0151 nevet adott m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek, m\u00e1sr\u00e9szt pontos\u00edtotta annak egyik alapvet\u0151 meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151j\u00e9t. E tekintetben \u017deljko Lapuh a horv\u00e1t fest\u0151k \u00e1ltal is gazdag\u00edtott nagy eur\u00f3pai fest\u00e9szeti \u00f6r\u00f6ks\u00e9g folytat\u00f3ja. Ez a kiv\u00e9teles k\u00e9szs\u00e9gekkel meg\u00e1ldott fest\u0151 az elm\u00falt \u00e9vtizedekben t\u00f6bb m\u00e9lt\u00e1n h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt ciklussal tett tan\u00fas\u00e1got metafizikus k\u00f6lt\u00e9szetbe \u00e1gyazott egy\u00e9ni l\u00e1t\u00e1svil\u00e1g\u00e1r\u00f3l. Lapuh saj\u00e1tos t\u00e9r- \u00e9s id\u0151\u00e9rz\u00e9ke kozmikus vil\u00e1got alkot, amelyben egzisztencialista hat\u00f3er\u0151k tragikus \u00e9s abszurd jelenetekbe k\u00e9nyszer\u00edtik a l\u00e9tet, ahol az emberek elvesztik egy\u00e9nis\u00e9g\u00fcket \u00e9s l\u00e9t\u00fck \u00e9rtelm\u00e9t, \u00e9s Musilovot id\u00e9zve \u201esemmilyenn\u00e9\u201d v\u00e1lnak.<\/p>\n

Igor Ron\u010devi\u0107 fest\u0151 a hetvenes \u00e9vekben jelent meg a horv\u00e1t k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben. Ez az az id\u0151szak, amelyet legink\u00e1bb a h\u00edres \u201etranszavantgard\u201d uralt. Arr\u00f3l a m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatr\u00f3l van sz\u00f3, amely ellen\u00e1llhatatlan energi\u00e1val \u00faj\u00edtotta meg az eur\u00f3pai fest\u00e9szetet, \u00e9s gy\u0151zelmi d\u00edszmenetben szor\u00edtotta ki (\u00e1tmenetileg!) a minimalista \u00e9s koncepci\u00f3s m\u0171v\u00e9szet term\u00e9keit a nagynev\u0171 gal\u00e9ri\u00e1kb\u00f3l \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokr\u00f3l. Ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben Igor Ron\u010devi\u0107 fest\u00e9szete az\u00e9rt is kiemelten fontos, mert horv\u00e1t fest\u0151k\u00e9nt szinte egyed\u00fcl szerepel Achile Bonitto Oliva igen szigor\u00fa v\u00e1logat\u00e1si elvek szerint \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott list\u00e1j\u00e1n is. Igor Ron\u010devi\u0107 fest\u00e9szete legt\u00f6m\u00f6rebben tal\u00e1n p\u00e1rbesz\u00e9dk\u00e9nt hat\u00e1rozhat\u00f3 meg, amely a teret igyekszik \u00f6sszekapcsolni a jellel, s amely egyens\u00faly\u00e1ban az \u201eer\u0151\u201d nem szemantikusan vagy szimbolikusan, hanem k\u00e9piesen domin\u00e1l, ezekkel az \u00e9rt\u00e9kekkel alkotja meg m\u0171veit, \u00e9s amelyeket \u00edgy ezek hat\u00e1rozz\u00e1k meg.<\/p>\n

Vatroslav Kuli\u0161 t\u00f6bbsz\u00f6r kijelentette, \u00e9s ezt Igor Zidi\u0107 is id\u00e9zi a fest\u0151r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban, hogy mag\u00e1t t\u00f6bb szempontb\u00f3l is a nyolcvanas \u00e9s \u2013 a fest\u00e9szetileg nagyobb kih\u00edv\u00e1st jelent\u0151 \u2013 kilencvenes \u00e9vek k\u00f6lt\u00e9szete fest\u0151j\u00e9nek tekinti… amivel a k\u00f6nyv szerz\u0151je is kiemelte azt az id\u0151szakot \u00e9s kontextust, amelyben mi is igyeksz\u00fcnk \u0151t olvasni. Kuli\u0161 fest\u00e9szete azonban nem reked meg ebben az id\u0151szakban, hanem folyamatosan fejl\u0151dik, sz\u00e9lesebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre \u00e9s \u00faj ir\u00e1nyokra tal\u00e1l. Ezek k\u00f6z\u00e9 tartozik p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00ednpomp\u00e1s nemzeti ir\u00e1ny, amelyhez Dul\u010di\u0107 \u00e9s Murti\u0107 is csatlakozott, valamint az az eur\u00f3pai \u00e9s amerikai ir\u00e1ny, amely expresszionista \u00e9s gesztur\u00e1lis alapelveib\u0151l kiindulva Kuli\u0161 teljesen egy\u00e9ni m\u0171veket alkotott, amelyek ezen ir\u00e1nyzat legkiemelked\u0151bb fest\u0151j\u00e9v\u00e9 tett\u00e9k a kort\u00e1rs horv\u00e1t k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben. Ezeket az ismertet\u0151jegyeit Kuli\u0161 ciklusokban problematiz\u00e1lta, amelyekben m\u0171v\u00e9szet\u00e9t \u00faj \u2013 els\u0151sorban fest\u00e9szeti, m\u00e1sodsorban szimbolikus \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szeti \u2013 felismer\u00e9sekkel m\u00e9ly\u00edtette tov\u00e1bb.<\/p>\n

Ezek a fest\u0151k \u00faj t\u00e9m\u00e1t nyitnak \u2013 a k\u00e9pek\u00e9t \u2013 amelyet kitart\u00f3an \u00e9s k\u00f6vetkezetesen k\u00f6vetnek, h\u00e1l\u00e1s \u00e9s h\u00e1l\u00e1tlan kontextusban egyar\u00e1nt, meger\u0151s\u00edtve azt a t\u00e9zist, hogy a k\u00e9p kimer\u00edthetetlen szellemis\u00e9g\u0171 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti m\u00e9dium.<\/p>\n

\u201eAktualit\u00e1sa ellen\u00e9re\u201d \u2013 Gottfried B\u00f6hm \u00e9szrev\u00e9tele szerint \u2013 \u201ea k\u00e9pekr\u0151l folytatott vita nem \u00e9p\u00fclhet elhamarkodott diagn\u00f3zisokra \u00e9s receptekre. Amikor mindenki \u2013 vagy csaknem mindenki \u2013 \u201ek\u00e9pekr\u0151l\u201d besz\u00e9l, amelyek a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb diszcipl\u00edn\u00e1kat t\u00e1rt\u00e1k fel, meg kell \u00e1llapodnunk a premissz\u00e1kban. Ha t\u00e9nyleg l\u00e9tezik a \u201efordulat a k\u00e9p fel\u00e9\u201d, amit az iconic turn fogalma takar, akkor nem csak a napi \u00e9s felsz\u00edni jelens\u00e9gek sz\u00e1m\u00edtanak, hanem kult\u00far\u00e1nk alapvet\u0151 felt\u00e9telez\u00e9sei is. Ebben az \u00e9rtelemben k\u00edv\u00e1nom megvitatni itt a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e9zist: a k\u00e9peknek saj\u00e1t, csak r\u00e1juk jellemz\u0151 logik\u00e1juk van.\u201d<\/p>\n

Ez a k\u00e9pekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 megfigyel\u00e9s m\u00e1s vizu\u00e1lis m\u00e9di\u00e1kra is alkalmazhat\u00f3, mert logik\u00e1ja \u00e9rv\u00e9nyes minden m\u00e9diumra, amelyben a m\u0171v\u00e9sz lelki-szellemi \u00e9lm\u00e9nyeit vizu\u00e1lis form\u00e1ban fejezi ki.<\/p>\n

Peru\u0161ko Bogdani\u0107 szobr\u00e1sz form\u00e1it a modern eur\u00f3pai \u00e9s horv\u00e1t klasszikusokra, a mediterr\u00e1n \u00f6r\u00f6ks\u00e9gre, \u00e9s posztmodern premissz\u00e1kra \u00e9p\u00edti. Alapjellemz\u0151it tekintve Bogdani\u0107 szobr\u00e1szata kifejezetten modern kifejez\u00e9sm\u00f3d, amely hozz\u00e1\u00e9rt\u0151en \u00e9s kifinomultan, s ugyanakkor szil\u00e1rdan kapcsol\u00f3dik a szobr\u00e1szat hagyom\u00e1nyos felfog\u00e1s\u00e1hoz. Ez a jellegzetess\u00e9g v\u00e9gigvonul a szobr\u00e1sz teljes munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1n, amelynek v\u00e1ltoz\u00e1sait k\u00e9pzeletd\u00fas morfol\u00f3giai vari\u00e1ci\u00f3kban \u00e9rhetj\u00fck tetten, m\u00e1r a 70-es \u00e9vekben, amikor Bogdani\u0107 alkot\u00f3i profilja kialakul, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a 80-as \u00e9vekben, amikor a kritika (f)elismeri hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1t a kort\u00e1rs horv\u00e1t m\u0171v\u00e9szethez (l\u00e1sd Zvonko Makovi\u0107 szerz\u0151 \u201eM\u00e1s szobr\u00e1szat\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t). Peru\u0161ko Bogdani\u0107 2009-ben \u00e9s 2010-ben k\u00e9sz\u00fclt leg\u00fajabb \u201eSakk matt lakk\u201d c\u00edm\u0171 szoborciklusa a m\u0171v\u00e9sz eddigi gyakorlat\u00e1ra \u00e9p\u00fcl \u00e9s meger\u0151s\u00edti posztmodern m\u0171v\u00e9szeti koncepci\u00f3j\u00e1t. A minimalista k\u00f6lt\u00e9szettel rokon ut\u00f3bbi ciklusban a szobr\u00e1sz kultiv\u00e1lt form\u00e1kat rendez k\u00e9pzeletd\u00fas v\u00e1ltozatokban f\u00fcgg\u0151leges rendbe, k\u00f6rnyezeti komponensekkel hangs\u00falyozott t\u00e9rben.<\/p>\n

Petar Bari\u0161i\u0107 szobrai a redukci\u00f3r\u00f3l, a szint\u00e9zisr\u0151l \u00e9s az elemi kifejez\u00e9sm\u00f3d t\u00f6m\u00f6r diskurzus\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lnak, amit a kritika m\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vekben felismert, amikor a m\u0171v\u00e9sz letette n\u00e9vjegy\u00e9t a horv\u00e1t m\u0171v\u00e9szi \u00e9let asztal\u00e1ra.<\/p>\n

Ezeket az alapjellemz\u0151ket l\u00e1tjuk viszont az elm\u00falt \u00e9vtizedben sz\u00fcletett sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9ben is, amelyek a legizgalmasabb kort\u00e1rs horv\u00e1t szobr\u00e1szok sor\u00e1ba emelt\u00e9k. Bari\u0161i\u0107 kiv\u00e9teles felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9ggel ontja a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti diskurzust problematiz\u00e1l\u00f3 form\u00e1kat a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb anyagokb\u00f3l: f\u00e9mb\u0151l, f\u00e1b\u00f3l, bronzb\u00f3l, plexi\u00fcvegb\u0151l, LED di\u00f3d\u00e1kb\u00f3l \u00e9s sok m\u00e1sb\u00f3l. Ezzel az elj\u00e1r\u00e1ssal morfol\u00f3giailag feszes tematikus egys\u00e9get k\u00e9pez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e9rben, amely maga is az alkot\u00e1s r\u00e9sze. A 2008-ban a z\u00e1gr\u00e1bi M\u0171v\u00e9szeti pavilonban ki\u00e1ll\u00edtott \u201eFeh\u00e9r\u201d nev\u0171 t\u00e9rspecifikus szoborinstall\u00e1ci\u00f3 egy r\u00e9sz\u00e9t a szerz\u0151 \u201e\u00e1tvari\u00e1lta\u201d a lendvai M\u00fazeumgal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si ter\u00e9re. Ebben a nagy projektben a szobr\u00e1sz t\u00e1gas t\u00e9m\u00e1t nyitott a kock\u00e1val, illetve a feh\u00e9r kocka fogalm\u00e1val, leny\u0171g\u00f6z\u0151 relief \u00e9s t\u00e9rbeli strukt\u00far\u00e1kat alkotva, amelyben minden \u201eegys\u00e9g\u201d egy-egy szemantikus mez\u0151t t\u00f6m\u00f6r\u00edt \u201esz\u00f3v\u00e1\u201d, majd a szavak \u00e1ttekinthet\u0151 vari\u00e1l\u00e1sa t\u00f6bbszint\u0171 szimbolikus \u00e9s k\u00f6lt\u0151i jelent\u00e9s\u0171 t\u00e9rbeli \u201esz\u00f6veget\u201d \u00edr kimer\u00edthetetlen mut\u00e1ci\u00f3kkal \u00e9s formav\u00e1ltozatokkal.<\/p>\n

Ka\u017eimir Hraste m\u0171vei a szobrok bels\u0151 ter\u00e9nek problematiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, illetve pontosabban sz\u00f3lva a bels\u0151 \u00e9s a k\u00fcls\u0151 t\u00e9r ellent\u00e9t\u00e9nek \u201ekiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1ra\u201d helyezik a s\u00falyt. Ezt a felt\u00e1ratlan \u00e9s \u00fagy t\u0171nik v\u00e9gtelen t\u00e9malehet\u0151s\u00e9get a szobr\u00e1sz kiv\u00e9teles k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel kutatta az elm\u00falt \u00e9vtizedekben a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb anyagokban: f\u00e1ban, f\u00e9mlemezben, ac\u00e9llapokban, bronzban, k\u0151ben, \u00fcvegben…<\/p>\n

Itteni \u201eL\u00e1tott\u201d c\u00edm\u0171 ciklus\u00e1ban ezt a nagy t\u00e9m\u00e1t m\u00e1r kereken egy \u00e9vtizede elkezdte m\u00e9g radik\u00e1lisabban \u201eboncolni\u201d. Anyagv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val ugyanis a bels\u0151 \u00e9s a k\u00fcls\u0151 t\u00e9r viszony\u00e1t k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00fck \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 szoborform\u00e1kba helyez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s ez\u00e1ltal \u201eelt\u00f6rl\u00e9s\u00e9vel\u201d problematiz\u00e1lta. Tudniillik a szobr\u00e1sz \u201enem anyagias\u201d anyagokat haszn\u00e1l: alum\u00edniumot, v\u00e9kony dr\u00f3tot, \u00e9s f\u0151leg \u00fcveget, amellyel nem annyira l\u00e9trehozza, mint ink\u00e1bb egyszer\u0171s\u00edti szobrait, asszimil\u00e1lja a teret \u00e9s annak anyagi \u00f6sszetev\u0151it. Ezekben a szobrokban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos a mozg\u00e1s, azaz a szobrok mobilit\u00e1sa a t\u00e9rben. Nem statikusak \u00e9s mozdulatlanok, hanem dinamikusak \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3ak, sz\u00e9tszedhet\u0151k \u00e9s \u00f6sszerakhat\u00f3k, k\u00f6zpontjuk nem csak benn\u00fck van, hanem mellett\u00fck is, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck mindenhol, \u00e9s szobors\u00e1gukban egys\u00e9ges m\u0171v\u00e9szi val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lik a bels\u0151 \u00e9s a k\u00fcls\u0151 t\u00e9r.<\/p>\n

Kuzma Kova\u010di\u0107 v\u00e1ltozatos szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9szeti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak kezdete szint\u00e9n a m\u00falt sz\u00e1zad hetvenes \u00e9veire tehet\u0151, amikor m\u0171veit el\u0151sz\u00f6r t\u00e1rta \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s kollekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon a horv\u00e1t k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9. M\u00e1r els\u0151 m\u0171veivel felh\u00edvta mag\u00e1ra a kritikusok \u00e9s a sz\u00e9lesebb kultur\u00e1lis nyilv\u00e1noss\u00e1g figyelm\u00e9t, \u00e9s megmutatta, milyen finom \u00e9rz\u00e9kkel kezeli az anyagokat \u00e9s a form\u00e1k plasztikus \u00e9rt\u00e9keit.<\/p>\n

Kova\u010di\u0107 nagy tehets\u00e9ggel alkot \u00faj form\u00e1kat, \u00e9s leny\u0171g\u00f6z\u0151 tal\u00e1l\u00e9konys\u00e1ggal adapt\u00e1lja az el\u0151dei \u00e1ltal l\u00e9trehozott m\u0171v\u00e9szi \u00e9rt\u00e9keket. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hangs\u00falyozza a t\u00e9nyt, hogy a kereszt\u00e9ny szellemis\u00e9g \u00f6r\u00f6k\u00f6se, amelyben er\u0151s t\u00e1maszra tal\u00e1lt alkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez. Emellett a mediterr\u00e1n t\u00e9rs\u00e9g kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t is mag\u00e1\u00e9nak vallja. Az \u00edgy meghat\u00e1rozott alkot\u00f3i t\u00e9r nagy szerepet j\u00e1tszik, \u00e9s a fenti t\u00e9ny \u00e9rt\u00e9kalkot\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik a szobr\u00e1sz munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban. B\u00e1rmennyire is meghat\u00e1rozt\u00e1k ezek az \u00e9rt\u00e9kek a szobr\u00e1sz munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t a m\u0171v\u00e9sz format\u00edv \u00e9veiben \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi f\u00e1zisaiban, absztrakt \u00e9s figur\u00e1lis m\u0171veiben egyar\u00e1nt, nem v\u00e1ltak kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1 \u00e9s nem szor\u00edtottak ki m\u00e1s \u00e9rt\u00e9keket. Itt els\u0151sorban a j\u00e1t\u00e9koss\u00e1gra \u00e9s a k\u00f6lt\u0151i k\u00e9pzeletre gondolunk, amely a hagyom\u00e1nyos szobr\u00e1szi premissz\u00e1k keretei k\u00f6z\u00f6tt kel \u00e9letre \u00e9s \u00f6lt modern m\u0171v\u00e9szi form\u00e1t.<\/p>\n

A Nyolc modern horv\u00e1t m\u0171v\u00e9sz c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal e szerz\u0151k \u00e9l\u0151 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1ra k\u00edv\u00e1nunk r\u00e1mutatni ahhoz a m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9rhez, amely a modern m\u0171v\u00e9szet vil\u00e1gszerte elismert ism\u00e9rvei szerint \u201em\u0171k\u00f6dik\u201d.<\/p>\n

Nyilv\u00e1n nem lehet egyetlen (sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en korl\u00e1tozott) v\u00e1logat\u00e1sban teljes \u00e1ttekint\u00e9st adni kiemelked\u0151 m\u0171v\u00e9szeinkr\u0151l \u00e9s izgalmas m\u0171veikr\u0151l, de rem\u00e9lhet\u0151leg siker\u00fcl felh\u00edvnunk a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g figyelm\u00e9t egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jelent\u0151s szegmens\u00fckre. A hangs\u00falyt azoknak a XX. sz\u00e1zad 50-es \u00e9veiben sz\u00fcletett, most k\u00f6z\u00e9pgener\u00e1ci\u00f3s fest\u0151knek \u00e9s szobr\u00e1szoknak a bemutat\u00e1s\u00e1ra helyezt\u00fck, akik m\u0171veikkel a kort\u00e1rs horv\u00e1t k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet legelevenebb \u00e9s legizgalmasabb r\u00e9teg\u00e9t k\u00e9pviselik. M\u0171veik ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val azt k\u00edv\u00e1njuk bemutatni, hogy tehets\u00e9g\u00fckkel hogyan j\u00e1rultak hozz\u00e1 a horv\u00e1t k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kult\u00fara fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez \u00e9s sz\u00e9lesebb region\u00e1lis, azaz eur\u00f3pai elfogad\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

Munk\u00e1ss\u00e1gukat ma is magasra \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck \u00e9s ezzel a lendvai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal most a kort\u00e1rs horv\u00e1t m\u0171v\u00e9szet relev\u00e1ns \u00e9rt\u00e9kek\u00e9nt a szlov\u00e9n kultur\u00e1lis nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 t\u00e1rjuk.<\/p>\n

A kort\u00e1rs horv\u00e1t m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sainak leg\u00fajabb v\u00e1logat\u00e1s\u00e1t annak a szlov\u00e9n kultur\u00e1lis nyilv\u00e1noss\u00e1gnak mutatjuk most be, amellyel v\u00e1llvetve hoztuk \u00e9s hozzuk l\u00e9tre kultur\u00e1lis \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnket a j\u00f6v\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. Hangs\u00falyozzuk, hogy k\u00f6z\u00f6sek azok az eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9keink, amelyeket hossz\u00fa, r\u00e9szben k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fck sor\u00e1n n\u00e9peink a t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9let szinte minden ter\u00fclet\u00e9n egy\u00fctt alak\u00edtottak ki, mik\u00e9nt azok a mai, modern \u00e9rt\u00e9keink is, amelyek Horv\u00e1torsz\u00e1g e nyolc kort\u00e1rs eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9sz\u00e9nek m\u0171veiben megjelennek.<\/p>\n

Milan Be\u0161li\u0107<\/strong>, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kritikus<\/p>\n\n\n\n
A fenti sz\u00f6veg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1smegny\u00edt\u00f3 alkalm\u00e1val kiadott sz\u00ednes katal\u00f3gusban tal\u00e1lhat\u00f3 meg. A kiadv\u00e1ny megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 a lendvai v\u00e1rban.<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n
\n

Milan Be\u0161li\u0107 <\/strong>1953-ban, Horv\u00e1torsz\u00e1gban sz\u00fcletett, diplom\u00e1j\u00e1t a Z\u00e1gr\u00e1bi Egyetem B\u00f6lcs\u00e9szkar\u00e1n szerezte. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s k\u00f6nyvkritikus, valamint essz\u00e9\u00edr\u00f3, cikkei k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00fajs\u00e1gokban, szakmai foly\u00f3iratokban \u00e9s az elektronikus m\u00e9diumokban olvashat\u00f3k. Szerz\u0151k\u00e9nt, a hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi m\u00fazeumokban \u00e9s gal\u00e9ri\u00e1kban, t\u00f6bb mint sz\u00e1z ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st szervezett a kort\u00e1rs horv\u00e1t m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sainak bemutat\u00e1s\u00e1ra, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokhoz \u0151 k\u00e9sz\u00edtette a katal\u00f3gusokat \u00e9s a tanulm\u00e1nyokat is. A Horv\u00e1t R\u00e1di\u00f3- \u00e9s Telev\u00edzi\u00f3 produkci\u00f3j\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett dokumentumfilmeket horv\u00e1t fest\u0151kr\u0151l, szobr\u00e1szokr\u00f3l \u00e9s irodalmi alkot\u00f3kr\u00f3l. M\u0171vei k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ljuk Kuzma Kova\u010di\u0107 azonos c\u00edm\u0171 szobr\u00e1szati alkot\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3, a Horv\u00e1t haza olt\u00e1ra (Oltar hrvatske domovine) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet. 2009-ben, a z\u00e1gr\u00e1bi AGM gondoz\u00e1s\u00e1ban, Giorgio Segato olasz k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kritikussal \u00e9s k\u00f6lt\u0151vel egy\u00fctt adta ki a JORDAN c\u00edm\u0171 monogr\u00e1fi\u00e1t. Ugyancsak \u0151 Jordan retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak szerz\u0151je, amelyet a z\u00e1gr\u00e1bi modern m\u0171v\u00e9szetek gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban, 2010-11-ben szerveztek meg. Be\u0161li\u0107 a Gal\u00e9ria F\u00f3rumot bemutat\u00f3 1969-2009 monogr\u00e1fia szerz\u0151je \u00e9s szerkeszt\u0151je, 2000 \u00e9s 2005 k\u00f6z\u00f6tt ennek vezet\u0151je, 2005 \u00f3ta pedig M\u0171v\u00e9szeti Tan\u00e1cs\u00e1nak eln\u00f6ke. Z\u00e1gr\u00e1bban \u00e9l \u00e9s dolgozik.<\/p>\n

\n

F\u00c9NYK\u00c9PEK A MEGNY\u00cdT\u00d3R\u00d3L<\/h2>\n

\"otv_8_sodobnih_hrvaskih_umet_01\"<\/a> \"otv_8_sodobnih_hrvaskih_umet_02\"<\/a> \"otv_8_sodobnih_hrvaskih_umet_03\"<\/a> \"otv_8_sodobnih_hrvaskih_umet_04\"<\/a> \"otv_8_sodobnih_hrvaskih_umet_05\"<\/a> \"otv_8_sodobnih_hrvaskih_umet_06\"<\/a> \"otv_8_sodobnih_hrvaskih_umet_07\"<\/a> \"otv_8_sodobnih_hrvaskih_umet_08\"<\/a><\/p>\n

\n

F\u00c9NYK\u00c9PEK A KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1SR\u00d3L<\/h2>\n

\"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_13\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_01\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_02\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_03\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_04\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_05\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_06\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_07\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_08\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_09\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_10\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_11\"<\/a> \"razst_8_sodobnih_hrvaskih_umet_12\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megny\u00edt\u00e1sa: 2011. szeptember 23-\u00e1n, 13.00 \u00f3rakor. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2011. november 13-\u00e1ig tekinthet\u0151 meg. MEGH\u00cdV\u00d3 A Gal\u00e9ria-M\u00fazeum Lendva tisztelettel megh\u00edvja \u00d6nt \u00e9s kedves ismer\u0151seit a NYOLC KORT\u00c1RS HORV\u00c1T M\u0170V\u00c9SZ c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megnyit\u00f3j\u00e1ra, amely 2011. szeptember 23-\u00e1n p\u00e9nteken, 13.00 \u00f3rakor … <\/p>\n

B\u0151vebben \u2192<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":7668,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"inline_featured_image":false,"footnotes":""},"categories":[66],"tags":[],"class_list":["post-12294","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-elozo"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12294","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12294"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12294\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7668"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12294"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12294"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12294"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}