{"id":12607,"date":"2015-04-02T22:46:13","date_gmt":"2015-04-02T20:46:13","guid":{"rendered":"https:\/\/www.gml.si\/kepzomuveszeti-kiallitas-hommage-a-picasso-2\/"},"modified":"2015-04-02T22:46:13","modified_gmt":"2015-04-02T20:46:13","slug":"kepzomuveszeti-kiallitas-hommage-a-picasso-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/kepzomuveszeti-kiallitas-hommage-a-picasso-2\/","title":{"rendered":"K\u00c9PZ\u0150M\u0170V\u00c9SZETI KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1S: Hommage \u00e0 Picasso"},"content":{"rendered":"

\"Letak<\/a><\/em>LENDVAI V\u00c1R<\/strong>
2015. \u00e1prilis 17-t\u0151l szeptember 30-ig<\/strong><\/p>\n

Pablo Picasso spanyol fest\u0151, grafikus \u00e9s szobr\u00e1sz, a 20. sz\u00e1zad legh\u00edresebb k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sze.
<\/em><\/p>\n

Az \u00bbHommage \u00e0 Picasso\u00ab (H\u00f3dolat Picass\u00f3nak) c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Pablo Picasso 42 eredeti grafikai m\u0171v\u00e9t (r\u00e9zkarc, foltmar\u00e1s, litogr\u00e1fia, fametszet \u00e9s lin\u00f3leummetszet) \u00e9s 20. sz\u00e1zadi vil\u00e1gh\u00edr\u0171 m\u0171v\u00e9szek (Joan Mir\u00f3, Andy Warhol, Victor Vasarely, Frank Stella, Antoni T\u00e1pies, David Hockney, Roy Lichtenstein, Joseph Beuys, Henry Moore, Hans Hartung, Robert Rauschenberg \u2026) 71 eredeti grafikai alkot\u00e1s\u00e1t l\u00e1thatja a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Ut\u00f3bbi m\u0171vek 1972 \u00e9s 1975 k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fclettek, alkot\u00f3ik az osztr\u00e1k m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s kritikus, dr. Wieland Schmied \u00f6szt\u00f6n\u00f6z\u00e9s\u00e9re ezekkel a m\u0171vekkel szerettek volna tisztelegni Picasso 90. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00f3ri\u00e1sa el\u0151tt, aki azonban ezt m\u00e1r nem \u00e9rhette meg.<\/p>\n

A lendvai v\u00e1rban megrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendk\u00edv\u00fcli lehet\u0151s\u00e9g arra, hogy betekints\u00fcnk Picasso k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti korszakaiba \u00e9s a 20. sz\u00e1zad k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9be.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szervez\u0151i: Gal\u00e9ria-M\u00fazeum Lendva \u00e9s Kontakt Verlag, Regensburg.<\/strong><\/em>
\"Picasso_hommage_logo\"<\/a><\/p>\n

\n

\"Vabilo_zunanja\"<\/p>\n

\n

MEGH\u00cdV\u00d3<\/h2>\n

Tisztelt M\u0171v\u00e9szetkedvel\u0151k!<\/em><\/p>\n

A Lendvai Gal\u00e9ria \u00e9s M\u00fazeum, valamint Lendva K\u00f6zs\u00e9g tisztelettel megh\u00edvja \u00d6nt \u00e9s kedves ismer\u0151seit az<\/p>\n

Hommage \u00e0 Picasso<\/strong><\/em>,<\/h2>\n

c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3j\u00e1ra, amely 2015. \u00e1prilis 17-\u00e9n, p\u00e9nteken 18.00 \u00f3rakor<\/strong> lesz a lendvai v\u00e1rban.<\/p>\n

\"Vabilo_zunanja\"<\/em>Az egybegy\u0171lteket Beata Lazar<\/em>, a Lendvai Gal\u00e9ria \u00e9s M\u00fazeum igazgat\u00f3ja k\u00f6sz\u00f6nti.<\/p>\n

Besz\u00e9det mond mag. Anton Bala\u017eek<\/em>, Lendva K\u00f6zs\u00e9g polg\u00e1rmestere \u00e9s Judita Krivec Dragan<\/em>, a Szlov\u00e9n K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Kultur\u00e1lis Miniszt\u00e9riuma K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak titk\u00e1ra.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st mag. Breda \u0160krjanec<\/em> m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz nyitja meg.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2015. szeptember 30-ig tekinthet\u0151 meg.<\/strong><\/em><\/p>\n

\n

A KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1SR\u00d3L<\/h2>\n

H\u00f3dolat egy legend\u00e1nak<\/span><\/strong><\/p>\n

Pablo Ruiz Picasso (1881\u20131973) a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra a modern m\u0171v\u00e9szet zsenij\u00e9nek a megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151je. Oly m\u00e9rt\u00e9kig b\u00e1lv\u00e1nyozz\u00e1k, hogy kor\u00e1nak eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9t megtestes\u00edti, \u00e9s ez\u00e9rt b\u00e9relt hellyel rendelkezik az emberis\u00e9g eml\u00e9kezetgal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban, ahol olyan m\u00faltbeli nagys\u00e1gok t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban foglal helyet, mint Shakespeare \u00e9s Beckett, Michelangelo \u00e9s Rembrandt, Caesar \u00e9s Nap\u00f3leon, Galilei \u00e9s Einstein…<\/span><\/p>\n

Picasso azonban m\u00e1r a maga idej\u00e9ben is a legh\u00edresebb \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9sznek sz\u00e1m\u00edtott. Karizm\u00e1ja a hal\u00e1la \u00f3ta napjainkig eltelt negyven \u00e9vben semmit sem halv\u00e1nyult; m\u0171ve \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9ge m\u00e9g mindig leny\u0171g\u00f6z benn\u00fcnket. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain l\u00e1togat\u00f3k hadai h\u00f6mp\u00f6ly\u00f6gnek \u00e9s t\u00f6megek veszik meg a r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyveket. Picasso ezen er\u0151teljes befoly\u00e1s\u00e1nak \u00e9s vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 vonzerej\u00e9nek oka alkot\u00e1sainak rendk\u00edv\u00fcli soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9ben \u00e9s vitalit\u00e1s\u00e1ban keresend\u0151. A legtekint\u00e9lyesebb fest\u0151nek, grafikusnak \u00e9s szobr\u00e1sznak sz\u00e1m\u00edtott, sz\u00e1mos iparm\u0171v\u00e9szeti \u00e1ghoz \u00e9rtett \u00e9s kit\u0171n\u0151 d\u00edszlettervez\u0151 volt. Kiterjedt m\u0171v\u00e9szeti hagyat\u00e9k\u00e1t m\u00e1ig nem siker\u00fclt teljes m\u00e9rt\u00e9kben katalogiz\u00e1lni, le\u00edrni, elemezni \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tenni.<\/span><\/p>\n

Jelen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben Picasso mindenekel\u0151tt grafikusk\u00e9nt \u00e9rdekel benn\u00fcnket. A grafika ter\u00e9n kifejtett tev\u00e9kenys\u00e9ge a t\u00f6bbi m\u0171fajhoz viszony\u00edtva, amelyben alkotott, nyugodtabb \u00e9s konzervat\u00edvabb volt, mindazon\u00e1ltal \u2013 mik\u00e9nt Riva Castleman fogalmazott1<\/sup><\/a> \u2013 a grafikak\u00e9sz\u00edt\u00e9shez val\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa nagy jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt a grafikai \u00e1br\u00e1zol\u00e1s j\u00f6v\u0151je szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/span><\/p>\n

A m\u00falt sz\u00e1zad h\u00faszas \u00e9veit megel\u0151z\u0151en Picasso ink\u00e1bb csak id\u0151nk\u00e9nt foglalkozott grafik\u00e1val. Az ezen id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 grafikai alkot\u00e1sain a klasszikus mot\u00edvumok domin\u00e1lnak. Ez l\u00e1that\u00f3 a k\u00e9t \u00fagynevezett <\/span>livre de peintre2<\/sup><\/a> <\/i><\/span>eset\u00e9ben is, amelyeket r\u00e9zkarcokkal l\u00e1tott el: Balzac <\/span>Az ismeretlen remekm\u0171<\/i><\/span> (Le Chef-d’\u0153uvre inconnu) <\/i><\/span>c\u00edm\u0171 novell\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s Ovidius <\/span>\u00c1tv\u00e1ltoz\u00e1sok<\/i><\/span> c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. El\u0151bbi megrendel\u0151je \u00fcgyn\u00f6ke, Ambroise Vollard, ut\u00f3bbi\u00e9 pedig Albert Skira kiad\u00f3 volt. A klasszikus t\u00e9m\u00e1k szabad mot\u00edvumv\u00e1laszt\u00e1st tettek lehet\u0151v\u00e9 Picasso sz\u00e1m\u00e1ra, amellyel messzemen\u0151en \u00e9lt is, hiszen k\u00e9pei az isteni cselekedetekt\u0151l a megvadult lovakig \u00e9s bik\u00e1kig terjedtek.<\/span><\/p>\n

\"Claes<\/a>

Claes Oldenburg<\/p><\/div>\n

Engedj\u00e9k meg, hogy vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1som k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba Balzac <\/span>Az ismeretlen remekm\u0171 <\/i><\/span>c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9hez k\u00e9sz\u00edtett grafik\u00e1kat \u00e1ll\u00edtsam. A lendvai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 24 darab, 1931-ben befejezett grafika pontosan ebb\u0151l a livre de peintre-b\u0151l sz\u00e1rmazik. Vollard eredeti kiad\u00e1sa 13 sz\u00f6veg n\u00e9lk\u00fcli r\u00e9zkarcot, valamint 67, Picasso rajzai alapj\u00e1n Georges Aubert \u00e1ltal kidolgozott fametszetet \u00e9s 16 oldalnyi vonalas-pontos rajzm\u00e1solatot tartalmazott.<\/span><\/p>\n

Balzac Az ismeretlen remekm\u0171 c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9sben egy fest\u0151k\u00f6r\u00f6kben nagy tiszteletnek \u00e9s h\u00edrn\u00e9vnek \u00f6rvend\u0151 elaggott fest\u0151r\u0151l mes\u00e9l, aki m\u0171term\u00e9ben m\u00e1r egy \u00e9vtizede eredm\u00e9nytelen\u00fcl igyekszik l\u00e9trehozni egy fest\u00e9szeti remekm\u0171vet: egy sz\u00e9ps\u00e9ges n\u0151 portr\u00e9j\u00e1t, amely t\u00f6bb volna puszta n\u0151i arcm\u00e1sn\u00e1l \u2013 a v\u00e1sznon a n\u0151 lelk\u00e9t k\u00edv\u00e1nta ugyanis megragadni. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s oly m\u00e9rt\u00e9kben elhatalmasodott rajta, hogy semmibe vette t\u00f6bbi, az eg\u00e9sz fest\u0151t\u00e1rsadalom \u00e1ltal csod\u00e1lt remekm\u0171v\u00e9t. Valah\u00e1nyszor csak koll\u00e9g\u00e1ja, Porbus \u00e9s a fiatal Poussin hallgatt\u00e1k az \u00f6regember szenved\u00e9lyes \u00e9s lelkes\u00fclt elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9t a v\u00e9gs\u0151 m\u0171t\u00e1rgyr\u00f3l, elutas\u00edtotta \u0151ket, mondv\u00e1n hogy a m\u0171 m\u00e9g kor\u00e1nt sincs k\u00e9sz. Amikor Porbus \u00e9s Poussin v\u00e9gre szem\u00fcgyre vehette a fest\u0151 titokzatos remekm\u0171v\u00e9t, elborzadtak: csup\u00e1n vonalak, sz\u00ednek \u00e9s form\u00e1k kivehetetlen kavarg\u00e1s\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelt\u00e9k. Kig\u00fanyolt\u00e1k az id\u0151s fest\u0151t, hiszen \u00fagy t\u0171nt nekik, hogy h\u00edres bar\u00e1tjuk megzavarodott. M\u00e1snap megtudt\u00e1k, hogy az id\u0151s fest\u0151 az \u00e9jszaka sor\u00e1n meghalt, de m\u00e9g el\u0151tte minden alkot\u00e1s\u00e1t t\u0171zre vetette.<\/span><\/p>\n

Az, hogy Vollard v\u00e1laszt\u00e1sa Balzac az abszol\u00fatnak a fest\u0151 \u00e1ltali keres\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 novell\u00e1j\u00e1ra esett, Picass\u00f3nak saj\u00e1t dilemm\u00e1ja miatt lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtott az id\u0151s fest\u0151vel val\u00f3 azonosul\u00e1sra. Bar\u00e1tainak \u00edrt levelei egyik\u00e9ben lejegyezte, hogy maga is p\u00e1lyat\u00e1rsai hasonl\u00f3 megrend\u00fcl\u00e9s\u00e9vel szembes\u00fclt, amikor megmutatta nekik forradalmi protokubista mesterm\u0171v\u00e9t, <\/span>Az avignoni kisasszonyokat.3<\/sup><\/a><\/i><\/span><\/p>\n

A 13 r\u00e9zkarc 1927 \u00e9s 1931 k\u00f6z\u00f6tt keletkezett, k\u00f6zponti mot\u00edvumuk pedig a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s modellje. Riva Castleman szerint \u201ea m\u0171v\u00e9sz fest\u0151\u00e1llv\u00e1nya m\u00f6g\u00f6tt dolgozik, \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g4<\/sup><\/a> el\u0151tt \u00e1llva olyan k\u00e9pet alkot, amely alapvet\u0151 zavar\u00e1ban maga a val\u00f3s\u00e1g\u201d. E grafik\u00e1k sokak szem\u00e9ben m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151nek sz\u00e1m\u00edtanak a grafika t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/span><\/p>\n

Picasso 1937-ig, az \u00fagynevezett Vollard-szvit sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett utols\u00f3 grafik\u00e1k befejez\u00e9s\u00e9ig alkotott m\u00e9lynyom\u00e1sos hagyom\u00e1nyos technik\u00e1kban \u00e9s neoklasszicista st\u00edlusban. 1937 \u00e1prilis\u00e1ban a n\u00e9met l\u00e9gier\u0151 g\u00e9pei lebomb\u00e1zt\u00e1k a spanyolorsz\u00e1gi baszk Guernica v\u00e1ros\u00e1t. Picasso m\u0171termet b\u00e9relt P\u00e1rizsban a Rue des Grands-Augustins-ben, abban a h\u00e1zban, amelyben sokak felt\u00e9telez\u00e9se szerint Balzac <\/span>Az ismeretlen remekm\u0171v\u00e9nek<\/i><\/span> jelenete j\u00e1tsz\u00f3dott. A fest\u0151 minden addigi projektj\u00e9vel felhagyva teljes eg\u00e9sz\u00e9ben h\u00edres nagym\u00e9ret\u0171 v\u00e1szn\u00e1nak, a <\/span>Guernic\u00e1nak<\/i><\/span> szentelte mag\u00e1t, amelyet m\u00e9g az \u00e9v j\u00fanius\u00e1ban befejezett.<\/span><\/p>\n

\"Alfred<\/a>

Alfred Hrdlicka<\/p><\/div>\n

A <\/span>Vollard-szvit5<\/sup><\/a><\/i><\/span> sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt, 100 grafik\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sorozat 1933 \u00e9s 1937 k\u00f6z\u00f6tt keletkezett. T\u00e9m\u00e1jukat tekintve e m\u0171vek a m\u00e1r eml\u00edtett k\u00f6nyvekben is megjelen\u00edtett k\u00e9t t\u00e9ma, azaz a mitol\u00f3gia \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz a m\u0171term\u00e9ben p\u00e1ros\u00edt\u00e1s\u00e1t jelentik, amelyek az alkot\u00f3 alleg\u00f3ria ir\u00e1nti fog\u00e9konys\u00e1g\u00e1ra \u00e9s a tudatalatti ir\u00e1nti sz\u00fcrrealista \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9re utalnak. A m\u0171v\u00e9sz a nyomd\u00e1szmester seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sz\u00e1mos \u00faj technikai elj\u00e1r\u00e1st vitt be grafik\u00e1iba, p\u00e9ld\u00e1ul az akvatint\u00e1t \u00e9s a puha bor\u00edt\u00e1s\u00fa technik\u00e1t, hogy a k\u00e9pnek fest\u0151ibb hat\u00e1st biztos\u00edtson. <\/span><\/p>\n

Ebben az id\u0151szakban keletkezett, illetve jelent meg saj\u00e1t kiad\u00e1s\u00e1ban 50 nyomtatott \u00e9s szign\u00e1lt p\u00e9ld\u00e1nyban Picasso grafikai mesterm\u0171ve, a <\/span>La Minotauromachie (1935)<\/i><\/span> is, amely r\u00e9zkarc \u00e9s metszet egyben.<\/span><\/p>\n

Picasso mindig nyitott volt az \u00faj ir\u00e1nt, \u00e9s ez grafikai t\u00e9ren sem volt m\u00e1sk\u00e9pp. 1940 ut\u00e1n felfedezte a litogr\u00e1fi\u00e1t. Murlot p\u00e1rizsi m\u0171term\u00e9ben litogr\u00e1fi\u00e1k sora keletkezett, amikor a m\u0171v\u00e9sz felfedezte a litogr\u00e1fiai elj\u00e1r\u00e1sban rejl\u0151 k\u00eds\u00e9rleti lehet\u0151s\u00e9get. Sz\u00e1mos litogr\u00e1fiav\u00e1ltozat k\u00e9sz\u00fclt ugyanarra a t\u00e9m\u00e1ra. Ezek k\u00f6z\u00fcl az egyik legismertebb a <\/span>N\u0151 karossz\u00e9kben<\/i><\/span>, amely harminc v\u00e1ltozatban ismert.<\/span><\/p>\n

Amikor a m\u00falt sz\u00e1zad \u00f6tvenes \u00e9veinek v\u00e9g\u00e9n D\u00e9l-Franciaorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol nem voltak m\u00e9lynyomtat\u00e1sra vagy litogr\u00e1fi\u00e1ra szakosodott grafikai m\u0171termek, a lin\u00f3metszetek nyomtat\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9b\u0151l mer\u00edtett \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st. K\u00eds\u00e9rletsorozatba kezdett, m\u00e9gpedig az egylemezes sz\u00ednes lin\u00f3metszetek nyomtat\u00e1s\u00e1val. Az e korszakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 legh\u00edresebb m\u0171ve a <\/span>Csend\u00e9let l\u00e1mpa alatt<\/i><\/span> c\u00edm\u0171 1962-es lin\u00f3metszete.<\/span><\/p>\n

A m\u0171v\u00e9sz a m\u00falt sz\u00e1zad 50-es \u00e9veit\u0151l hal\u00e1l\u00e1ig a szem\u00e9lyes t\u00e9m\u00e1kat el\u0151t\u00e9rbe helyez\u0151 \u00e9s a megl\u00e9v\u0151 mot\u00edvumokat \u00e9s kompoz\u00edci\u00f3kat ism\u00e9tl\u0151 alkot\u00e1snak szentelte figyelm\u00e9t. 1955-ben megv\u00e1s\u00e1rolta a <\/span>La Californie<\/i><\/span> vill\u00e1t Cannes-ban, ahol sz\u00e1mos rajz, grafika \u00e9s festm\u00e9ny keletkezett, amelyekhez a m\u0171termi mot\u00edvumok, valamint a m\u0171v\u00e9sz vill\u00e1j\u00e1ban \u00e9s annak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n zajl\u00f3 \u00e9let szolg\u00e1ltak alapul.<\/span><\/p>\n

\u00dagy t\u0171nik, hogy id\u0151s \u00e9veire Picasso a saj\u00e1t \u00e9let\u00e9b\u0151l egyre ink\u00e1bb elt\u0171n\u0151 vitalit\u00e1s kifejez\u00e9s\u00e9t hat\u00e1rozta meg m\u0171v\u00e9szete feladat\u00e1ul. Ez\u00e9rt sz\u00fclettek az \u00e9let\u00f6r\u00f6met vil\u00e1gosan kifejez\u0151 m\u0171vek, amelyek akkor is sikert arattak, ha v\u00e1zlatk\u00e9nt vagy krokik\u00e9nt keletkeztek. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az 1957-es Bikaviadal grafikasorozat, amely Picasso sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9hez hasonl\u00f3an a m\u00faltban, ez\u00fattal Goya grafikasorozat\u00e1ban tal\u00e1lt mintak\u00e9pet. Az \u00f6sszes r\u00e9zkarc, illetve akvatinta a bikaviadal jeleneteinek pontos le\u00edr\u00e1sa, mik\u00f6zben a m\u0171v\u00e9sz minim\u00e1lis sz\u00e1m\u00fa k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti eszk\u00f6zt alkalmazott. <\/span><\/p>\n

Meg szeretn\u00e9k eml\u00edteni m\u00e9g egy grafikasorozatot, amely \u00e9l\u00e9nken foglalkoztatta a m\u0171v\u00e9szt \u00e9lete alkony\u00e1n, amikor f\u0151 alkot\u00f3sz\u00e1nd\u00e9ka a befejezett munka koncepci\u00f3j\u00e1nak a megsemmis\u00edt\u00e9se volt. 1968-ban a 347-es szvit c\u00edm\u0171 sorozatban 347 leplezetlen erotik\u00e1j\u00fa \u00e9s ny\u00edltan kukkol\u00f3 jelleg\u0171 metszetet k\u00e9sz\u00edtett. Az erotika kisebb vagy nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben \u00e1lland\u00f3n jelen volt munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban, e sorozatban viszont k\u00f6zponti szerepet kapott \u00e9s olyasvalamik\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolta, ami led\u00f6nti a t\u00e1rsadalmi tabukat.<\/span><\/p>\n

\"Corneille\"<\/a>

Corneille<\/p><\/div>\n

Picasso 1973-ban, 92 \u00e9ves kor\u00e1ban hunyt el. Grafikai \u00e9letm\u0171ve a modernizmus egyik legnagyobb grafikai opusa, \u00e9s t\u00f6bb mint 1900, egyenk\u00e9nt 25\u2013150 p\u00e9ld\u00e1nyban megjelent kompoz\u00edci\u00f3t tartalmaz. Sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz egybehangz\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nye szerint munk\u00e1ss\u00e1ga alapvet\u0151 hat\u00e1ssal volt a grafika m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. A grafikai hordoz\u00f3k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t mindenekel\u0151tt Picass\u00f3nak a grafikai technik\u00e1kkal val\u00f3 foglalkoz\u00e1sa sor\u00e1n tan\u00fas\u00edtott kutat\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u00e9s az \u00faj\u00edt\u00e1sok grafikai elj\u00e1r\u00e1sokba val\u00f3 \u00e1temel\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tj\u00e1k.<\/span><\/p>\n

Az elmondottak igazs\u00e1gtartalm\u00e1t er\u0151s\u00edti meg Wieland Scmied osztr\u00e1k m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz kezdem\u00e9nyez\u00e9se is, akinek Picasso hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1jair\u00f3l 69 m\u0171v\u00e9szt siker\u00fclt megnyernie ahhoz, hogy k\u00f6zrem\u0171k\u00f6djenek egy k\u00f6z\u00f6s projektben, amelynek az Hommage \u00e0 Picasso c\u00edmet adta. 1972 \u00e9s 1975 k\u00f6z\u00f6tt a m\u0171v\u00e9szek a modernizmus nagymester\u00e9nek tisztelet\u00e9re hozt\u00e1k l\u00e9tre grafik\u00e1ikat. Mind Picasso kort\u00e1rsai, mind a m\u0171v\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t 1945 ut\u00e1n meghat\u00e1roz\u00f3 m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl olyan fontos neveket tal\u00e1lunk k\u00f6zt\u00fck, mint Pierre Alechinsky, Enrico Baj, Joseph Beuys, Pol Bury, Christo, Jim Dine, Dan Flavin, Richard Hamilton, Hans Hartung, David Hockney, Alfred Hrdlicka, Robert Indiana, Donald Judd, Roy Lichtenstein, Walter de Maria, Roberto Matta, Joan Mir\u00f3, Robert Motherwell, Eduardo Paolozzi, Michelangelo Pistoletto, Robert Rauschenberg, Emil Schumacher, Frank Stella, Antoni T\u00e0pies, Jean Tinguely, Cy Twombly, Victor Vasarely \u00e9s Andy Warhol.<\/span><\/p>\n

\"\u00c9douard<\/a>

\u00c9douard Pignon<\/p><\/div>\n

Minden m\u0171v\u00e9sz egy H\u00f3dolat Picass\u00f3nak c\u00edm\u0171 grafik\u00e1t k\u00e9sz\u00edtett a saj\u00e1t jellegzetes st\u00edlus\u00e1ban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi nyelvezet\u00e9nek legink\u00e1bb megfelel\u0151 grafikai elj\u00e1r\u00e1ssal. Olyan k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatok h\u00edveir\u0151l van sz\u00f3, mint a sz\u00fcrrealizmus, az informel, a foltfest\u00e9s, az absztrakt expresszionizmus, a l\u00edrai absztrakci\u00f3, a kinetikus m\u0171v\u00e9szet, a pop art, az \u00faj tendenci\u00e1k, az op art, a minimalizmus stb. A 71 grafika mindegyike k\u00fcl\u00f6nleges. Megtal\u00e1lhat\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le st\u00edlusv\u00e1ltozatokban k\u00e9sz\u00fclt Picasso-portr\u00e9k, p\u00e9ld\u00e1ul P. Bury-n\u00e9l, E. Paolozzin\u00e1l, A. T\u00e0pies-n\u00e9l, HAP Grieshabern\u00e1l, L. Riversn\u00e9l, E. Schumachern\u00e9l, J. Dine-n\u00e1l \u00e9s C. Oldenburgn\u00e1l. David Hockney saj\u00e1t mag\u00e1t \u00e1br\u00e1zolta, amint al\u00e1zatosan elhalad a h\u00edres mester szobra el\u0151tt, Andy Warhol jellegzetes st\u00edlus\u00e1ban Paloma Picass\u00f3r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett arck\u00e9pet, W. de Maria pedig az afrikai f\u00f6ldr\u00e9sz k\u00f6rvonalait hordoz\u00f3 portr\u00e9val az afrikai n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet Picass\u00f3ra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1ra utalt. N\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9sz, p\u00e9ld\u00e1ul A. Hrdlicka, R. Hamilton, J. Castillo, R. <\/span>Guttuso<\/span>, J. Manz\u00f9 \u00e9s R. Matta Picasso h\u00edres m\u0171veit fogalmazt\u00e1k \u00fajra. Michelangelo Pistoletto p\u00e9ld\u00e1ul a szitanyomat\u00e1n egyszer\u0171en egy ker\u00edt\u00e9sen \u00fcl\u0151 galambot \u00e1br\u00e1zolt, \u00e9s ezzel Picasso h\u00edres <\/span>B\u00e9kegalamb<\/i><\/span> c\u00edm\u0171 litogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ra utalt, amelyet az 1949-ben P\u00e1rizsban megrendezett I. B\u00e9ke Vil\u00e1gkongresszus plak\u00e1tj\u00e1nak f\u0151 mot\u00edvum\u00e1ul v\u00e1lasztottak \u00e9s minden j\u00f6v\u0151beni b\u00e9kemozgalmi tev\u00e9kenys\u00e9g szokatlanul er\u0151s \u00e9s tart\u00f3s szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. N\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9sz, p\u00e9ld\u00e1ul A. Jones, R. Indiana, E. Pignon, R. Rauschenberg, J. Rosenquist, J. Tinguely \u00e9s J. Voss a grafik\u00e1j\u00e1ban a Picasso \u00e9let\u00e9b\u0151l \u00e9s foglalkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 elemekre helyezte a hangs\u00falyt.<\/span><\/p>\n

Christo, V. Vasarely, D. Judd, J. Beuys, J. Mir\u00f3, R. Motherwell, L. Nevelson, W. Lam, C. Twombly \u00e9s m\u00e1sok pedig a nagy m\u0171v\u00e9sznek egy-egy, a maguk jellegzetes modor\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett m\u0171vet szenteltek. <\/span><\/p>\n

Ha befejez\u00e9sk\u00e9ppen m\u00e9g egyszer visszat\u00e9r\u00fcnk ahhoz az \u00e1ll\u00edt\u00e1shoz, hogy Picasso grafika ir\u00e1nti viszonya jelent\u0151sen hatott e m\u00e9dium h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re, azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vonhatjuk le, hogy mivel az Hommage \u00e0 Picasso c\u00edm\u0171 grafikai projektben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre val\u00f3 felh\u00edv\u00e1snak az 1945 ut\u00e1ni m\u0171v\u00e9szet nagy nevei tettek eleget, ez a projekt egyben a grafika el\u0151tti h\u00f3dolatnak is tekinthet\u0151, amely \u00e9pp a m\u00falt sz\u00e1zad hatvanas \u00e9s hetvenes \u00e9veiben \u00e9lte vir\u00e1gkor\u00e1t. <\/span><\/p>\n

Breda \u0160krjanec<\/span><\/strong><\/p>\n

_____________<\/p>\n

\n
\n

1<\/a>\u0002<\/sup> \u2192\u00a0Riva Castleman, <\/span>Prints of the Twentieth Century, A history<\/i><\/span>, Thames and Hudson, London 1988.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

2<\/a>\u0002<\/span><\/sup> \u2192 A kifejez\u00e9s (melynek sz\u00f3 szerinti ford\u00edt\u00e1sa: fest\u0151k\u00f6nyv) egy \u00faj szeml\u00e9letet takar az irodalom \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet viszony\u00e1ban, amelynek kezdem\u00e9nyez\u0151je Ambroise Vollard volt. A livres de peintre nem csup\u00e1n az irodalmi alkot\u00e1s illusztr\u00e1ci\u00f3it, hanem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokat is jelent. Ezek a k\u00f6nyvek a m\u0171v\u00e9szk\u00f6nyv el\u0151dei, amely a m\u00falt sz\u00e1zad hatvanas \u00e9s hetvenes \u00e9veiben \u00e9lte vir\u00e1gkor\u00e1t, s ma ism\u00e9t nagyon id\u0151szer\u0171. <\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

3<\/a>\u0002<\/sup> \u2192\u00a0Picasso h\u00edres festm\u00e9nye az 1907-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 Az avignoni kisasszonyok, amellyel radik\u00e1lisan elmozdult az eur\u00f3pai fest\u00e9szeti hagyom\u00e1nyt\u00f3l. El\u0151sz\u00f6r 1916-ban \u00e1ll\u00edtotta ki, \u00e9s csod\u00e1lkoz\u00e1st, s\u0151t megbotr\u00e1nkoz\u00e1st v\u00e1ltott ki vele. Ma a kubizmus \u00e9s a modern m\u0171v\u00e9szet fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re alapvet\u0151en hat\u00f3 kulcsm\u0171k\u00e9nt tekint\u00fcnk r\u00e1.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

4<\/a>\u0002<\/sup> \u2192\u00a0Ez a val\u00f3s\u00e1g a modellje.<\/span><\/p>\n<\/div>\n

\n

5<\/a>\u0002<\/sup> \u2192\u00a0Picasso 1937-ben fejezte be a sorozatot. <\/span>Roger Lacouri\u00e8re<\/span><\/span> nyomd\u00e1sz a 260 kiad\u00e1st m\u00e9g a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t \u00e9vben is nyomtatta, Vollard 1939-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa miatt pedig csak 1950-ben jelent meg a piacon. A m\u0171 p\u00e9ld\u00e1nyai a vil\u00e1g sz\u00e1mos m\u00fazeum\u00e1ban fellelhet\u0151k, a szvit egyes lapjai mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyek r\u00e9sz\u00e9t is k\u00e9pezik.<\/span><\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

\n
\n
\n

V\u00c1LOGATOTT GRAFIK\u00c1K<\/h2>\n

\"Enrico_Baj\"<\/a> \"Joan_Miro\"<\/a> \"Picasso_Danseur,_musicien_et_chevre\"<\/a> \"Picasso_Femme_nue_cueillant_des_fleurs\"<\/a> \"Picasso_Hibou_a_la_chaise\"<\/a> \"Richard_Hamilton_Picasso\u2019s_meninas\"<\/a> \"Robert_Indiana\"<\/a> \"Roy_Lichtenstein\"<\/a><\/p>\n

\n

FOT\u00d3: A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3ja<\/h2>\n

\"20150417_picasso_otvoritev_001\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_002\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_003\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_004\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_005\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_006\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_007\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_008\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_009\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_010\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_011\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_012\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_013\"<\/a> \"20150417_picasso_otvoritev_014\"<\/a><\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tisztelettel megh\u00edvjuk \u00d6n\u00f6ket az Hommage \u00e0 Picasso c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3j\u00e1ra, amely 2015. \u00e1prilis 17-\u00e9n, p\u00e9nteken 18.00 \u00f3rakor lesz a lendvai v\u00e1rban. <\/p>\n

B\u0151vebben \u2192<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":10098,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"inline_featured_image":false,"footnotes":""},"categories":[66,58],"tags":[],"class_list":["post-12607","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-elozo","category-hirek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12607","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12607"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12607\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10098"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12607"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12607"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12607"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}