{"id":12695,"date":"2016-04-06T14:32:40","date_gmt":"2016-04-06T12:32:40","guid":{"rendered":"https:\/\/www.gml.si\/kepzomuveszeti-kiallitas-joan-miro\/"},"modified":"2016-04-06T14:32:40","modified_gmt":"2016-04-06T12:32:40","slug":"kepzomuveszeti-kiallitas-joan-miro","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/kepzomuveszeti-kiallitas-joan-miro\/","title":{"rendered":"K\u00c9PZ\u0150M\u0170V\u00c9SZETI KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1S: Joan Mir\u00f3"},"content":{"rendered":"

\"Miro_plakat_web\"<\/a>M E G H \u00cd V \u00d3<\/p>\n

Tisztelt M\u0171v\u00e9szetkedvel\u0151k!<\/em><\/p>\n

A Lendvai Gal\u00e9ria \u00e9s M\u00fazeum, valamint Lendva K\u00f6zs\u00e9g
tisztelettel megh\u00edvja \u00d6nt \u00e9s kedves ismer\u0151seit <\/p>\n

Joan Mir\u00f3<\/span><\/strong><\/p>\n

grafik\u00e1i ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megnyit\u00f3j\u00e1ra,
amely 2016. \u00e1prilis 15-\u00e9n, p\u00e9nteken 19.00 \u00f3rakor<\/strong>
lesz a lendvai v\u00e1rban.<\/p>\n

Az egybegy\u0171lteket Beata Lazar<\/strong><\/em>,
a Lendvai Gal\u00e9ria \u00e9s M\u00fazeum igazgat\u00f3ja k\u00f6sz\u00f6nti.<\/p>\n

Besz\u00e9det mond mag. Anton Bala\u017eek<\/strong><\/em>, Lendva K\u00f6zs\u00e9g polg\u00e1rmestere \u00e9s dr. Janez Bala\u017eic<\/strong><\/em> m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st mag. Julijana Bizjak Mlakar<\/strong><\/em>,
a Szlov\u00e9n K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g kultur\u00e1lis minisztere nyitja meg.<\/p>\n

\n

A t\u00e1rlaton Mir\u00f3 95 grafik\u00e1j\u00e1t \u00e9s 15 plak\u00e1tj\u00e1t<\/strong> csod\u00e1lhatj\u00e1k meg a n\u00e9met Richard H. Mayer mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9bol. A 20. sz\u00e1zad egyik legjelent\u0151sebb spanyol fest\u0151j\u00e9nek, szobr\u00e1sz\u00e1nak \u00e9s grafikus\u00e1nak m\u0171veit semmilyen st\u00edlussablonba nem lehet beleszor\u00edtani, m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel minden hagyom\u00e1nyt megszegett. A m\u0171v\u00e9sz elragadtat\u00e1ssal nyilatkozott a pap\u00edrra k\u00e9sz\u00edtett m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokr\u00f3l, hisz \u00fagy v\u00e9lte, hogy a pap\u00edr szabads\u00e1got ad a m\u0171v\u00e9sznek.
<\/em><\/p>\n

\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2016. szeptember 30-ig tekinthet\u0151 meg.<\/em><\/p>\n

\n

A MEGH\u00cdV\u00d3 GRAFIK\u00c1JA<\/h2>\n

\"Vabilo_Miro_zunanja\"<\/a>\"Vabilo_Miro_notranja\"<\/a><\/p>\n

\n

KIEMELT V\u00c1LOGATOTT GRAFIK\u00c1K<\/h2>\n

\"Joan<\/a> \"Joan<\/a> \"Joan<\/a> \"Joan<\/a><\/p>\n

\"Joan<\/a>

Joan Mir\u00f3: ‘C\u00c9RAMIQUES’ (Keramike)<\/strong>, 1974, sz\u00ednes litogr\u00e1fia, 45 x 67 cm, WVZ Cramer 928<\/p><\/div>\n

\n

A KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1SR\u00d3L<\/h2>\n

Joan Mir\u00f3 (1893\u20131983)
grafikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/strong><\/p>\n

Bor\u00fal\u00e1t\u00f3 vagyok. Folyton azt hiszem, valami balul megy majd.
Ha festm\u00e9nyeimben van is valami humoros, ez semmik\u00e9pp nem olyasmi,
amire tudatosan t\u00f6rekedn\u00e9k. De meglehet, az\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9gem
a szellemess\u00e9gre, hogy kifejezzem jellemem tragikus oldal\u00e1t.<\/em>1<\/sup><\/a><\/p>\n

Joan Mir\u00f3 1983. \u00e1prilis 20-\u00e1n, Barcelon\u00e1ban sz\u00fcletett a Palma de Mallorca-i sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Dolores Ferr\u00e0 i Orom\u00ed \u00e9s a katal\u00f3niai Tarragona k\u00f6rny\u00e9ki Miquel Mir\u00f3 i Adzaries aranym\u0171ves \u00e9s \u00f3r\u00e1smester fiak\u00e9nt. Kora ifj\u00fas\u00e1g\u00e1t Barcelon\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte. H\u00e9t\u00e9ves kor\u00e1ban kezdte l\u00e1togatni a Regomir utcai mag\u00e1niskol\u00e1t, \u00e9s m\u00e1r ebben az id\u0151szakban rajz\u00f3r\u00e1kat is vett. Kedve ellen\u00e9re, \u00e1m apja akarat\u00e1b\u00f3l 1907-t\u0151l kereskedelmi iskol\u00e1ba j\u00e1rt. Ezzel egyidej\u0171leg az Escuela de la Lonja m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1t is l\u00e1togatta, ahol mesterei a romantikus t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151, Modesto Urgell Inglada \u00e9s az iparm\u0171v\u00e9szet tan\u00e1ra, Jos\u00e9 Pasco Merisa voltak. 1911-ben a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek szerencs\u00e9tlen \u00f6sszj\u00e1t\u00e9ka folyt\u00e1n egy ideg\u00f6sszeroppan\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben s\u00falyosan megbetegedett, ez\u00e9rt sz\u00fcleivel a Tarragona melletti Montroig-ban l\u00e9v\u0151 vid\u00e9ki birtokukra k\u00f6lt\u00f6ztek. Mid\u0151n a fiatal Joan fel\u00e9p\u00fclt, v\u00e9glegesen kiz\u00e1r\u00f3lag a m\u0171v\u00e9szet mellett k\u00f6telezte el mag\u00e1t. <\/p>\n

1912-t\u0151l 1915-ig Barcelon\u00e1ban Francesco Gal\u00ed avantg\u00e1rd Escola d’Art-j\u00e1n tanult, 1913-t\u00f3l 1918-ig pedig emellett rajz\u00f3r\u00e1kat is l\u00e1togatott a Cercle Art\u00edstic de Sant Lluc-on. Els\u0151 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t 1918. febru\u00e1r 16. \u00e9s m\u00e1rcius 3. k\u00f6z\u00f6tt rendezte a barcelonai Dalmau gal\u00e9ri\u00e1ban. Ez id\u0151szakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u0171veinek kiindul\u00f3pontja C\u00e9zanne festm\u00e9nyelemz\u00e9s-koncepci\u00f3j\u00e1ban, Matisse tiszta sz\u00edns\u00edkjaiban \u00e9s arabeszk-dekorativit\u00e1s\u00e1ban \u00e9s term\u00e9szetesen Georges Braque, Pablo Picasso \u00e9s Sonia Delaunay kubista form\u00e1inak megfelel\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e1t\u00fcltet\u00e9s\u00e9ben keresend\u0151.<\/p>\n

\"Mur<\/a>

Mur de la Lune<\/strong>, 1957\/58, sz\u00ednes litogr\u00e1fia, WVZ Maeght 1711, 35 x 82 cm<\/p><\/div>\n

Mir\u00f3 f\u00fcrk\u00e9sz term\u00e9szet\u00e9re ekkoriban k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a kort\u00e1rs francia fest\u00e9szet volt a legnagyobb hat\u00e1ssal, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen azt k\u00f6vet\u0151en, hogy 1920-ban \u00e9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r szem\u00e9lyesen is ell\u00e1togatott P\u00e1rizsba. A fest\u0151 m\u0171v\u00e9szi jellem\u00e9nek form\u00e1l\u00e1s\u00e1ban k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl szerephez jutott az avantg\u00e1rd ir\u00e1nyzatok ir\u00e1nti nyitotts\u00e1ga, amit a dadaizmussal val\u00f3 ar\u00e1nylag korai kapcsolata is meger\u0151s\u00edt: a 391 c. dadaista foly\u00f3irat els\u0151 sz\u00e1m\u00e1nak megjelen\u00e9sekor Barcelon\u00e1ban m\u00e1r 1917-ben megismerkedett a p\u00e1rizsi \u00e9s k\u00e9s\u0151bb New York-i dadaizmus jelent\u0151s alakj\u00e1val, Francis Picabi\u00e1val. \u00dagy is fogalmazhatn\u00e1nk, hogy e szellemi l\u00e9gk\u00f6rben \u00e9s e lelkes tervez\u00e9sben lass\u00fa \u00e9r\u00e9sben teljesedett ki az a m\u0171v\u00e9szi nyelvezet, amelyet az 1918 \u00e9s 1922 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00edtett t\u00e1jk\u00e9pek jelk\u00e9peznek.2<\/sup><\/a> Ezek a m\u00e1gikus realizmus szellem\u00e9ben \u00e9s Rousseau, \u201ea v\u00e1mos\u201d \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra a hazai Montroig vid\u00e9ki mili\u0151j\u00e9t \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. A falusi h\u00e1zak \u00e9s gazdas\u00e1gok3<\/sup><\/a> topogr\u00e1fiailag felismerhet\u0151 l\u00e1tv\u00e1nya \u00e9s a figurat\u00edv szekvenci\u00e1k mellett kimagaslanak a n\u00f6v\u00e9ny- \u00e9s \u00e1llatvil\u00e1g lelkiismeretesen apr\u00f3l\u00e9kos r\u00e9szletei is. A form\u00e1kat nagyfok\u00fa stiliz\u00e1lts\u00e1g jellemzi, mely eg\u00e9szen az egyedi, vil\u00e1gos katal\u00e1n sz\u00ednvil\u00e1g\u00fa arabeszk megjelen\u00e9sig fokoz\u00f3dik. M\u00e1r Mir\u00f3 ezen korai alkot\u00e1sai \u00e9s m\u0171v\u00e9szete is tartalmazz\u00e1k mindama jellegzetess\u00e9geket \u00e9s \u0151t \u00e1ltal\u00e1ban le\u00edr\u00f3 jellemz\u0151ket, amelyek a l\u00e1tsz\u00f3lag egyszer\u0171 jelrendszer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felt\u00e1rj\u00e1k e vil\u00e1g lelki esszenci\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

\"Femme<\/a>

Femme et Oiseau dans la Tourmente<\/strong>, 1967, sz\u00ednes litogr\u00e1fia, WVZ Mourlot 442, 38 x 28 cm<\/p><\/div>\n

Ezzel kapcsolatban \u00e9rdemes kiemelni Mir\u00f3 1923-24-ben festett, ak\u00e1r kanonikusnak is nevezhet\u0151 m\u0171veinek jelleg\u00e9t, amit kit\u0171n\u0151en bemutatnak a Felsz\u00e1ntott f\u00f6ld<\/em>4<\/sup><\/a> \u00e9s a Katal\u00e1n t\u00e1j (A vad\u00e1sz)<\/em>5<\/sup><\/a> c. festm\u00e9nyek, hiszen egy olyan, \u00fajonnan kialak\u00edtott k\u00e9pi nyelvre vallanak, amelynek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti elemei, Hajo D\u00fcchting nagyszer\u0171 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1val6<\/sup><\/a> \u00e9lve, a term\u00e9szet apr\u00f3l\u00e9kos megfigyel\u00e9s\u00e9n \u00e9s a t\u00e1rgyak var\u00e1zstulajdons\u00e1gainak a saj\u00e1tos jelek \u00e9s sz\u00ednek k\u00f6lt\u0151i rendszer\u00e9be val\u00f3 \u00e1t\u00fcltet\u00e9s\u00e9n alapulnak. Ez az elemi jelek vil\u00e1ga, amelyeket k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00e9rs\u00edkokban fogs\u00e1gban tartanak a geometriai form\u00e1k, a k\u00f6r\u00f6k, h\u00e1romsz\u00f6gek, k\u00fapok, stb. \u00e9s a t\u00e1rgyi vil\u00e1g apr\u00f3, er\u0151teljesen absztrah\u00e1lt r\u00f6vid\u00edt\u00e9sei. Ezt term\u00e9szetesen t\u00f6bbek k\u00f6zt az alapvet\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti elemek brav\u00faros haszn\u00e1lat\u00e1val \u00e9ri el, amelyek a pontokt\u00f3l \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le egyenes, v\u00e9kony, vastag\u00edtott, n\u00f6v\u00e9nyi vonalakt\u00f3l az \u00edrott szavakon \u00e1t a m\u00e9rtani idomokig terjednek. Mindezen elemek egy\u00fcttesen ikonogr\u00e1fiai-tan\u00faskod\u00f3 jelvil\u00e1gg\u00e1 \u00e1llnak \u00f6ssze, amely semmik\u00e9ppen sem egy\u00f6ntet\u0171, hanem \u00e9pp ellenkez\u0151leg t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171 \u00e9s t\u00f6bbjelent\u00e9s\u0171, \u00e9rz\u00e9keket megid\u00e9z\u0151 \u00e9s rejtett szexu\u00e1lis k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sokat kelt\u0151. Enn\u00e9lfogva pontosan a t\u00e1rgyi \u00e9s a sz\u00fcrre\u00e1lis hat\u00e1r\u00e1n, a megismerhet\u0151en tudatos \u00e9s a tudatalatti fantazmag\u00f3rikus megnyilv\u00e1nul\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el. <\/p>\n

Csod\u00e1latosan egyszer\u0171en n\u00e9znek ki Mir\u00f3 rejtett szimb\u00f3lumai, amelyeket k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetileg stiliz\u00e1l \u00e9s az ember- illetve \u00e1llatalak\u00fanak, valamint a n\u00f6v\u00e9nyinek fantazmag\u00f3rikus megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re hangol, a jelent\u0151k b\u0151s\u00e9g\u00e9t t\u00e1rva el\u00e9nk ez\u00e1ltal. B\u00e1r sz\u00e1mos olyan \u00e9rtelmez\u00e9s l\u00e1tott napvil\u00e1got, amelyek a kreat\u00edv paradigma \u00e9rtelm\u00e9ben Mir\u00f3 m\u0171v\u00e9szi alkot\u00f3folyamat\u00e1nak ered\u0151j\u00e9t a l\u00e9lektani automatizmusban v\u00e9lt\u00e9k felfedezni \u00e9s \u00e9letm\u0171v\u00e9t emiatt l\u00e1tv\u00e1nyosan sz\u00fcrre\u00e1lis-pszichol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben \u00e9rtelmezt\u00e9k, t\u00e1n nem \u00e1rt felid\u00e9zni a m\u0171v\u00e9sz kor\u00e1bbi kiindul\u00f3pontjait. Mir\u00f3t ugyanis m\u00e1r 1919 el\u0151tt foglalkoztatt\u00e1k a naturalista jelent\u00e9shordoz\u00f3 elemek bels\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1vlatai, \u00e9s a stiliz\u00e1ci\u00f3 fel\u00e9 vezet\u0151 \u00faton a keleti m\u0171v\u00e9szetben kereste \u00f6nn\u00f6n nyelvezet\u00e9nek eredet\u00e9t. \u201eAz arabeszkb\u0151l kalligr\u00e1fia sz\u00fcletett. Sz\u00e1mos \u0151si nyom lelhet\u0151 fel benne, ez\u00e9rt fest\u00e9szeti elj\u00e1r\u00e1somban l\u00e9nyeg\u00e9ben valami vall\u00e1sos is felfedezhet\u0151.\u201d7<\/sup><\/a> E szavak alapj\u00e1n elmondhatjuk, hogy Mir\u00f3 az egyedi form\u00e1lis-k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alapvet\u00e9sekig az absztrah\u00e1l\u00e1s \u00e9s a term\u00e9szeti stiliz\u00e1ci\u00f3ja \u00e1ltal jutott el, \u00e9s hogy ez jelenti szerz\u0151ien eredeti k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti megfogalmaz\u00e1sainak \u00e9s a r\u00e1 oly jellemz\u0151 kifejez\u00e9sm\u00f3d alapjait. Mir\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00faj\u00edt\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge ez\u00e9rt meglehet\u0151sen k\u00f6zel helyezkedik el azokhoz az \u00e1br\u00e1zol\u00e1si form\u00e1khoz, amelyek az egyedi lelki, s\u0151t vall\u00e1si tapasztalatban nyilv\u00e1nulnak meg. Mindkett\u0151t, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a vall\u00e1st, a l\u00e1that\u00f3t \u00e9s a szellemit k\u00e9s\u0151bb csak tov\u00e1bbgondolta a l\u00e9lektani automatizmus sz\u00fcrrealizmushoz illeszked\u0151 felfog\u00e1s\u00e1val \u00f6sszhangban.<\/p>\n

\"Le<\/a>

Le L\u00e9zard aux Plumes d’Or III<\/strong>, 1967, sz\u00ednes litogr\u00e1fia, WVZ Cramer 447, 36 x 50 cm<\/p><\/div>\n

Mir\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti k\u00e1nonja a pszichol\u00f3giai automatizmuson alapul, ami azt jelenti, hogy a m\u0171alkot\u00e1s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek folyamata a kiv\u00e1lasztott fel\u00fcleten folytatott esetleges k\u00e9zm\u0171k\u00f6d\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt l\u00e9trej\u00f6v\u0151 k\u00e9pm\u00e1s saj\u00e1tos \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t felt\u00e9telezi. A v\u00e9gterm\u00e9k \u00e9s Mir\u00f3 m\u0171alkot\u00e1sainak k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9se a tudatalatti vil\u00e1gaib\u00f3l el\u0151h\u00edvott leg\u0151szint\u00e9bb reflexi\u00f3 eredm\u00e9nye. Term\u00e9szetesen rendk\u00edv\u00fcl sok forr\u00e1sb\u00f3l mer\u00edt ihletet, amely ihletforr\u00e1sok a l\u00e9lektani automatikus \u00e9rtelmez\u00e9sben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00f6telez\u0151 \u00e9rv\u00e9nnyel b\u00edrnak, \u00e9s a gazdag n\u00e9phagyom\u00e1nyt\u00f3l, elm\u00e9lked\u00e9sekt\u0151l, \u00e1lomb\u00e9li l\u00e1tom\u00e1sokt\u00f3l, hallucin\u00e1ci\u00f3s \u00e1llapotokt\u00f3l a titokzatos, misztikus tapasztalatokon \u00e9s rejtett erotikus fant\u00e1zi\u00e1kon \u00e1t eg\u00e9szen a m\u00e1gly\u00e1ig \u00e9s az okkult gyakorlatokig terjednek.<\/p>\n

Mir\u00f3 \u00e9let\u00e9nek \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak kulcsfontoss\u00e1g\u00fa ideje teh\u00e1t a 20-as \u00e9vekre esik. A hazai Montroig mellett egyre t\u00f6bbet tart\u00f3zkodott P\u00e1rizsban. A kezdetekt\u0151l bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt honfit\u00e1rs\u00e1val, Picass\u00f3val; a dadaist\u00e1kkal: Francis Picabi\u00e1val, Pierre Reverdy-vel, Tristan Tzar\u00e1val val\u00f3 megismerked\u00e9st k\u00f6vet\u0151en pedig v\u00e9g\u00fcl v\u00e9gzetesen k\u00f6zel ker\u00fclt a sz\u00fcrrealist\u00e1k Andr\u00e9 Breton, Paul \u00c9luard, Andr\u00e9 Masson \u00e9s Louis Aragon alkotta k\u00f6r\u00e9hez. Az alkot\u00f3i, filoz\u00f3fiai \u00e9s vil\u00e1gn\u00e9zeti k\u00f6zels\u00e9g ellen\u00e9re azonban Mir\u00f3 soha nem k\u00edv\u00e1nt a sz\u00fcrrealist\u00e1k csoportj\u00e1nak tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lni. Val\u00f3j\u00e1ban a dadaizmus \u00e9s az ezen avantg\u00e1rd mozgalomb\u00f3l kin\u0151tt sz\u00fcrrealizmus k\u00f6zel\u00e9be b\u00e1rmi m\u00e1sn\u00e1l ink\u00e1bb a felfedez\u0151 nyugtalans\u00e1g, a sz\u00e9les l\u00e1t\u00f3k\u00f6r \u00e9s a k\u00f6lt\u0151is\u00e9g m\u0171v\u00e9szetre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1ba vetett v\u00e9gtelen hit hajtotta.<\/p>\n

\"Le<\/a>

Le Courtisan Grotesque VII<\/strong>, 1974, sz\u00ednes r\u00e9zkarc \u00e9s akvatinta, WVZ Dupin 667, 42 x 59 cm<\/p><\/div>\n

A h\u00faszas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben a megjelen\u00edthet\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti- \u00e9s jelent\u00e9svil\u00e1got \u00fan. k\u00f6lt\u0151i \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok sorozat\u00e1ban gondolta \u00fajra, melyekbe k\u00e9z\u00edr\u00e1ssal dalsz\u00f6vegeket illesztett. 1930 ut\u00e1n viszont \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai egyre elvontabbakk\u00e1 v\u00e1ltak. A koll\u00e1zsos \u00e1tv\u00e9tellel \u00e9s m\u00e1s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti eszk\u00f6z\u00f6kkel val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s\u00e9vel \u2013 saj\u00e1t szavai szerint \u2013 \u201emeg akarta \u00f6lni a fest\u00e9szetet\u201d8<\/sup><\/a>, \u00e9s ezzel m\u00e9g k\u00f6zelebb ker\u00fclt az eszt\u00e9tikum-ellenes, a hagyom\u00e1nyos fest\u00e9szetet t\u00e1mad\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti mozgalmakhoz. 1932 ut\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9pei tov\u00e1bbl\u00e9pnek ebb\u0151l az \u00e1llapotb\u00f3l: itt m\u00e1r tiszta sz\u00ednmez\u0151kk\u00e9 absztrah\u00e1lja pillanatnyi lelki\u00e1llapot\u00e1t, \u00e9s ezeket vet\u00edti egym\u00e1sra. Hogy az ilyenkor megjelen\u00edtett bels\u0151 val\u00f3s\u00e1g egyedi \u00e9s megism\u00e9telhetetlen, k\u00f6vetkez\u0151 kijelent\u00e9se er\u0151s\u00edti: \u201eAmikor v\u00e1szon el\u00e9 \u00e1llok, soha nem tudom, mit fogok csin\u00e1lni, \u00edgy azt\u00e1n a v\u00e9geredm\u00e9ny nekem magamnak a legnagyobb meglepet\u00e9s\u201d9<\/sup><\/a><\/p>\n

A harmincas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9se \u00faj st\u00e1diumba \u00e9rt: ez \u201evad k\u00e9peinek\u201d korszaka. Sz\u00ednvil\u00e1guk lefojtottabb, s\u00f6t\u00e9tebb, \u00e9s \u00e9rezhet\u0151en apokaliptikus hangulatot \u00e1raszt, elv\u00e9gre a Spanyolorsz\u00e1gban d\u00fal\u00f3 polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n k\u00e9sz\u00fcltek. A polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9t\u0151l eg\u00e9szen 1940-ig nem t\u00e9rt vissza Spanyolorsz\u00e1gba, illetve a katal\u00e1n Montroig-i otthonba. Mir\u00f3nak a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eszme mellett val\u00f3 elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s erk\u00f6lcsi tart\u00e1s\u00e1t a Kasz\u00e1s (L\u00e1zad\u00f3 katal\u00e1n paraszt)<\/em> c. falfestm\u00e9nye mellett, amely Picasso Guernic\u00e1j\u00e1val<\/em> egyetemben az 1937-es vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son spanyol pavilonja sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s az\u00f3ta sajnos megsemmis\u00fclt, t\u00e1n a legjobban az Aidez l’ Espagne \u2013Seg\u00edtsd Spanyolorsz\u00e1got!<\/em> c. nagyszer\u0171 plak\u00e1tja \u00e9rz\u00e9kelteti, mely ugyanezen \u00e9vben szitanyom\u00e1sos elj\u00e1r\u00e1ssal k\u00e9sz\u00fclt. A n\u00e9z\u0151t megsz\u00f3l\u00edt\u00f3, imperat\u00edv plak\u00e1t t\u00e1rsadalmi-politikai s\u00falya mellett k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti elemeket is hordoz, amelyek a k\u00e9k h\u00e1tt\u00e9r \u00e9s az ebb\u0151l expressz\u00edv m\u00f3don kiugr\u00f3, felemelt \u00f6kl\u0171, s\u00e1rga, piros, feh\u00e9r \u00e9s fekete sz\u00ednekben meg\u00e1lmodott stiliz\u00e1lt alak k\u00f6zti ellent\u00e9tben is megmutatkoznak. A plak\u00e1t k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti eszk\u00f6zt\u00e1ra nagyon besz\u00e9des, hiszen Mir\u00f3 h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni grafikai opus\u00e1nak kontrasztos sz\u00edngazdags\u00e1g\u00e1t vet\u00edti el\u0151re, ami term\u00e9szetesen a lendvai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja.<\/p>\n

\"L'<\/a>

L’ \u0153il du faucon<\/strong>, 1971, sz\u00ednes litogr\u00e1fia, WVZ Cramer 702, 106 x 76 cm<\/p><\/div>\n

Joan Mir\u00f3 grafikai munk\u00e1inak jelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a Lendvai Gal\u00e9ria-M\u00fazeum \u00e9s Kunstgalerien B\u00f6ttingerhaus, illetve Richard H. Mayer bambergi gy\u0171jt\u0151 \u00e9s mec\u00e9n\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti, m\u00e1r bej\u00e1ratottnak mondhat\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s eredm\u00e9nye. Ennek megfelel\u0151en a lendvai kur\u00e1torok ez alkalommal a Mayer-gy\u0171jtem\u00e9ny k\u00e9peib\u0151l v\u00e1logattak, amelyek m\u00e1r azut\u00e1n keletkeztek, hogy a m\u0171v\u00e9sz grafikai alkot\u00e1sai\u00e9rt elnyerte az 1954-es, XXVII. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 nagyd\u00edj\u00e1t. A lendvai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra ez\u00e9rt bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig \u00e9rv\u00e9nyes a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, hogy csak r\u00e9szleges bepillant\u00e1st enged Mir\u00f3 grafikai alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9be. Mindazon\u00e1ltal m\u00e9g \u00edgy is felett\u00e9bb \u201esz\u00ednpomp\u00e1s\u201d v\u00e1logat\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3, amely az 50-es \u00e9vek k\u00f6zepe \u00e9s Mir\u00f3 1983-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt sz\u00ednes litogr\u00e1fi\u00e1k (k\u0151nyomatok) sz\u00e9les t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t mutatja be a l\u00e1togat\u00f3nak. \u00cdgy e t\u00e1rlat a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151k \u00e9s kiv\u00e1ltk\u00e9pp Joan Mir\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1ga minden kedvel\u0151j\u00e9nek \u00f6r\u00f6m\u00e9re szolg\u00e1lhat.<\/p>\n

Javar\u00e9szt teh\u00e1t a Mir\u00f3 k\u00e9s\u0151i grafikai \u00e9letm\u0171v\u00e9be tartoz\u00f3 alkot\u00e1sokr\u00f3l van sz\u00f3, azonban \u00edgy is \u00e9rdemes felid\u00e9zni a m\u0171v\u00e9sz alkot\u00f3i fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek n\u00e9h\u00e1ny m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6v\u00e9t. A m\u0171v\u00e9sz ugyanis csak \u00e9rett \u00e9veiben \u2013 gyakorlatilag az 1933 k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban \u2013 kezdett intenz\u00edvebben \u00e9rdekl\u0151dni a grafika ir\u00e1nt \u2013 ekkor j\u00f6tt l\u00e9tre p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00e1razt\u0171 \u00e9s akvatinta technik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt Daphnis \u00e9s Chlo\u00e9. Ha ez ut\u00f3bbi eset\u00e9ben felfedezhet\u0151k is anal\u00f3gi\u00e1k Picasso alkot\u00e1saival, a n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bbi, 1938-ban k\u00e9sz\u00edtett \u00d3ri\u00e1sn\u0151<\/em> \u00e9s a N\u0151 vulk\u00e1nnal<\/em> c\u00edm\u0171 r\u00e9zkarcok10<\/sup><\/a>\u00a0m\u00e1r teljes \u00f6sszhangban \u00e1llnak Mir\u00f3 addigra kicsiszol\u00f3dott saj\u00e1t, sz\u00fcrre\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sek ihlette ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1val. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen \u00e1lomszer\u0171 jelenetet t\u00e1r el\u00e9nk a N\u0151 \u00e9s mad\u00e1r a hold el\u0151tt (Femme et oiseau devant la lune)<\/em> c. 1947-es r\u00e9zkarc is, amelyen azonban a m\u0171v\u00e9sz kompakt, lez\u00e1rt vonalakat haszn\u00e1l, el\u0151revet\u00edtve \u00edgy k\u00e9s\u0151bbi rendhagy\u00f3 szobr\u00e1szati tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t is. M\u00e1r az 1930 el\u0151tt keletkezett \u201ek\u00f6lt\u0151i\u201d k\u00e9pekt\u0151l kezdve tudatosan mer\u00edtett ihletet a k\u00f6lt\u00e9szetb\u0151l. Saj\u00e1t m\u0171vei mellett nagy irodalmi kort\u00e1rsainak k\u00f6ltem\u00e9nyeit is sz\u00edvesen adta vissza vizu\u00e1lis alkot\u00e1sok form\u00e1j\u00e1ban. M\u00e1r 1948-ban elkezdte egy 80 r\u00e9zkarcb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sorozat tervez\u00e9s\u00e9t Paul \u00c9luard Minden\u00e1ron (A toute \u00e9preuve)<\/em> c. k\u00f6tet\u00e9hez, azonban csak 1958-ra k\u00e9sz\u00fclt el vele.11<\/sup><\/a><\/p>\n

\"Homenatge<\/a>

Homenatge a Joan Prats<\/strong>, 1971, sz\u00ednes litogr\u00e1fia, WVZ Mourlot 729, 62 x 80 cm<\/p><\/div>\n

A r\u00e9zkarc \u00e9s sz\u00e1razt\u0171, valamint a fametszet ig\u00e9nyes technik\u00e1i mellett Mir\u00f3 grafikai \u00e9letm\u0171v\u00e9nek legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t a sz\u00ednes litogr\u00e1fia teszi ki. J\u00f3llehet m\u00e1r 1930-ban e technik\u00e1val illusztr\u00e1lta Tristan Tzara L’Arbre des voyageurs (Utaz\u00f3k f\u00e1ja, \u00c9ditions de la Montagne)<\/em> c\u00edm\u0171 vers\u00e9t, de elm\u00e9ly\u00fclt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st csak 1947-es els\u0151 amerikai utaz\u00e1sa sor\u00e1n kezdett el mutatni ir\u00e1nta, annak hat\u00e1s\u00e1ra, hogy Greenwich Village-ben megl\u00e1togatta Stanley William Hayter \u201eAtelier 17\u201d nev\u0171 m\u0171hely\u00e9t. M\u00e1r a r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben nagy l\u00e9p\u00e9st tett a sz\u00ednes k\u0151nyomatok k\u00e9sz\u00edt\u00e9se ir\u00e1ny\u00e1ban, ez alkot\u00f3folyamat kezdet\u00e9t a p\u00e1rizsi Maeght Gal\u00e9ria sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett plak\u00e1tja jel\u00f6li. Aim\u00e9 Maeght gal\u00e9riatulajdonos az egyes m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak egym\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen er\u0151s\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1nak elv\u00e9t vallotta, \u00edgy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9lvonalbeli k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szekkel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve sz\u00e1mos \u00e9rt\u00e9kes grafikai mapp\u00e1t \u00e9s bibliofil kiad\u00e1st jelentetett meg, \u00e9s nagy p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban \u00e9rt\u00e9kes\u00edtette ezeket a m\u0171v\u00e9szeti piacon. Ezen egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9snek Joan Mir\u00f3t is megnyerte, \u00edgy ut\u00f3bbi 1948-1950 k\u00f6z\u00f6tt egy h\u00fasz sz\u00ednes litogr\u00e1fi\u00e1t tartalmaz\u00f3 mapp\u00e1t k\u00e9sz\u00edtett Tzara Mag\u00e1ban besz\u00e9l\u0151 (Parler seul. Po\u00e8me)<\/em> c\u00edm\u0171 versesk\u00f6tet\u00e9hez. A r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben Maeght gal\u00e9ri\u00e1ja tov\u00e1bbi rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rt\u00e9kes bibliofil kiad\u00e1sok form\u00e1j\u00e1ban hozta ki pl. Tzar\u00e1n \u00e9s \u00c9luard-on k\u00edv\u00fcl Andr\u00e9 Breton, Ren\u00e9 Char, Andr\u00e9 Fr\u00e9naud, Michel Leiris \u00e9s Raimond Queneau k\u00f6ltem\u00e9nyeit. E tekint\u00e9lyes p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelentetett f\u00e9ny\u0171z\u0151 grafikai kiad\u00e1sok12<\/sup><\/a> el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a kiv\u00e1l\u00f3 grafikusmester, Fernand Mourlot \u00e1ltal vezetett p\u00e1rizsi st\u00fadi\u00f3 is, amelyben sz\u00e1mos m\u00e1s nagy kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz, p\u00e9ld\u00e1ul Henri Matisse, Pablo Picasso, Georges Braque \u00e9s Marc Chagall grafikai ciklusai is k\u00e9sz\u00fcltek.<\/p>\n

\"Oda<\/a>

Oda \u00e0 Joan Mir\u00f3<\/strong>, 1973, sz\u00ednes litogr\u00e1fia, WVZ Cramer 175, 104 x 75 cm<\/p><\/div>\n

1956-t\u00f3l kezdve Mir\u00f3 ideje nagy r\u00e9sz\u00e9t Spanyolorsz\u00e1gban t\u00f6lt\u00f6tte, f\u0151leg a Palma de Mallorca-ban berendezett remek m\u0171term\u00e9ben, melyet bar\u00e1tja \u00e9s honfit\u00e1rsa Josep Llu\u00eds Sert \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezett. Ma itt tal\u00e1lhat\u00f3 a Fundaci\u00f3 Pilar i Joan Mir\u00f3<\/em> alap\u00edtv\u00e1ny sz\u00e9khelye. 12 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1968-ban ugyanezen \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt el Barcelon\u00e1ban a Joan Mir\u00f3 Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e9p\u00fclete, amely a Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Tanulm\u00e1nyi K\u00f6zpont keret\u00e9ben m\u0171k\u00f6dik (Fundaci\u00f3 Joan Mir\u00f3, Centre d’Estudis d’Art Contemporani). Mir\u00f3 k\u00e9s\u0151i grafikai alkot\u00e1sainak tekint\u00e9lyes r\u00e9sz\u00e9t spanyol k\u00f6rnyezetben kompon\u00e1lta \u2013 a felsorolt helys\u00e9gek mellett Montroig-i birtok\u00e1n.<\/p>\n

Mir\u00f3 igen term\u00e9keny alkot\u00f3id\u0151szaka volt ez, ami a jelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1that\u00f3, sporadikusan kiv\u00e1logatott sz\u00ednes litogr\u00e1fi\u00e1k k\u00f6zel negyed\u00e9n is t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. Ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul a jelent\u0151s\u00e9gteljes ihlet\u00e9s\u0171 \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti frissess\u00e9g\u0171 Az aranytoll\u00fa gy\u00edk (Le L\u00e9zard aux Plumes d’Or)<\/em>, az Erik Satie: Versek \u00e9s dalok\u2013 Kompoz\u00edci\u00f3 (Composition Satie ‘Po\u00e9mes et Chansons)<\/em>, a K\u00f6zmond\u00e1sok (Ma de proverbis)<\/em> \u00e9s a sz\u00ednes akvatinta \u00e9s r\u00e9zkarc technik\u00e1ban l\u00e9trehozott Groteszk udvaronc (Le Courtisan Grotesque)<\/em>. Ugyanebben az id\u0151szakban (1974-ben) lez\u00e1rtabb \u00e9s tan\u00faskod\u00f3 sorozat keletkezett a Szobr\u00e1sz (Escultura\u2026)<\/em> k\u00f6z\u00f6s vez\u00e9rmot\u00edvum\u00e1val, amely a vil\u00e1g orsz\u00e1gaira vet\u00edtette ki eszm\u00e9it. Egys\u00e9ges eg\u00e9szet k\u00e9pez a Csod\u00e1s \u00e9s titokzatos vigadalmak Mir\u00f3 kertj\u00e9ben (Maravillas con Variaciones Acr\u00f3sticas en El Jard\u00edn de Mir\u00f3)<\/em> c\u00edm\u0171 elb\u0171v\u00f6l\u0151, k\u00f6lt\u00e9szettel \u00e1titatott sorozat, amelynek h\u00fasz k\u0151nyomat\u00e1t, ha vonalaikat \u00e9s jellegzetes sz\u00ednes alakjaikat tekintj\u00fck, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetileg a szinte krokiszer\u0171 benyom\u00e1sok \u00e9s a litogr\u00e1fiai r\u00e1cs kifinomult strukt\u00far\u00e1ja hat\u00e1rozza meg. Term\u00e9szetesen a t\u00f6bbi grafik\u00e1ban is fellelhet\u0151 a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s tartalmi elemek gazdags\u00e1ga, azonban jelent\u0151s\u00e9gteljesen \u00e9s sejtet\u0151en hat A savany\u00fa mel\u00f3dia (La M\u00e9lodie Acide)<\/em> tizenn\u00e9gy grafik\u00e1ja \u00e9s az, amely e nagy m\u0171v\u00e9sz 90 \u00e9ves jubileum\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n

Joan Mir\u00f3 saj\u00e1t k\u00e9pi nyelvet \u00e9s jelent\u00e9suniverzumot tal\u00e1lt fel, melyek a m\u0171v\u00e9sz \u00e1lomvil\u00e1g\u00e1nak, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetileg a gyermekien egyszer\u0171 form\u00e1kra absztrah\u00e1lt felejthetetlen fantazmag\u00f3rikus kivet\u00fcl\u00e9sek \u00e9s az emberi szimbolikusan felismerhet\u0151 sejtelmess\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e9tfesz\u00edtett tudatalatti villan\u00e1saib\u00f3l \u00e1llnak \u00f6ssze. E gyermekien egyszer\u0171 form\u00e1k id\u0151nk\u00e9nt sz\u00f6veges-k\u00f6lt\u0151i bekezd\u00e9sekbe fonva a nap, a hold \u00e9s a csillagok letisztult mot\u00edvumaival t\u00e1rsalognak, gondosan megrajzolt vonalaikkal a tiszta fekete, v\u00f6r\u00f6s, s\u00e1rga, k\u00e9k \u00e9s z\u00f6ld sz\u00e1mos vari\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, hat\u00e1rozott, kontrasztos sz\u00ednviszonyokban jelennek meg. Megint m\u00e1sutt pedig rafin\u00e1ltak, elvontak, litogr\u00e1fiai r\u00e1csba rendez\u0151dnek… De a legapr\u00f3bb k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti elem is, legyen ak\u00e1r csak egy pont, von\u00e1s, m\u00e9rtani idom vagy sz\u00edn, meglep\u0151 egyszer\u0171s\u00e9ggel \u00e9s f\u00e9lreismerhetetlen\u00fcl Joan Mir\u00f3 m\u0171v\u00e9szi \u00e9s lelki egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t fejezik ki.<\/p>\n

Janez Bala\u017eic<\/strong>, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz<\/p>\n

\n

\"MIRO_M28\"<\/a> \"MIRO_M32\"<\/a> \"MIRO_M55\"<\/a> \"MIRO_M95\"<\/a><\/p>\n

\n

L\u00c1BJEGYZET:<\/span><\/p>\n

<\/a>1<\/strong> – \u201eKert\u00e9szk\u00e9nt dolgozom\u201d, lev\u00e9l Yvon Taillandier-nek, 1959. febru\u00e1r 15-\u00e9n, in: Joan Mir\u00f3. Selected Writings and Interviews<\/em> (ed. Margit Rovell), London (Thames & Hudson) 1987, 247. o.<\/span><\/p>\n

<\/a>2<\/strong> – Walter Erben (&Hajo D\u00fcchting), Joan Mir\u00f3 1893-1983. Mensch und Werk (ed. Ingo F. Walther), K\u00f6ln (Benedikt Taschen Verlag) 1988, 20-29. o.<\/span><\/p>\n

<\/a>3<\/strong> – Az ebben a korszakban sz\u00fcletett m\u0171vei k\u00f6z\u00fcl k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl A farm<\/em> c. olajfestm\u00e9ny (1921-1922) a legjelent\u0151sebb, amelyet a m\u0171v\u00e9sz bar\u00e1tja, az \u00edr\u00f3 Ernest Hemingway v\u00e1s\u00e1rolt meg; negyedik feles\u00e9ge, Mary a washingtoni National Gallery of Artnak adom\u00e1nyozta.<\/span><\/p>\n

<\/a>4<\/strong> – Felsz\u00e1ntott f\u00f6ld \/ Terre labour\u00e9e<\/em>, 1923-1924, olaj, v\u00e1szon, 66 \u00d7 94 cm, Solomon R. Gugenheim Museum, New York.<\/span><\/p>\n

<\/a>5<\/strong> – Katal\u00e1n t\u00e1j (A vad\u00e1sz) \/ Paysage catalan (Le chausseur)<\/em>, 1923-1924, olaj, v\u00e1szon, 64,8 \u00d7 100,3 cm, Museum of Modern Art, New York.<\/span><\/p>\n

<\/a>6<\/strong> – Erben (&D\u00fcchting) 1988, 32-33. o.<\/span><\/p>\n

<\/a>7<\/strong> – Rowel (ed.) 1987, 263. o.<\/span><\/p>\n

<\/a>8<\/strong> – Erben (&D\u00fcchting) 1988, 60. o.<\/span><\/p>\n

<\/a>9<\/strong> – Intervj\u00fa Francisco Melgarral, 1931. janu\u00e1r 24., in: Rowel (ed.) 1987, 117. o.<\/span><\/p>\n

<\/a>10<\/strong> – Norbert Nobis, Joan Mir\u00f3 \u2013 Die Druckgraphiken, in: JOAN MIR\u00d3. Graphische Werke, Mischtechniken und bibliophile B\u00fccher aus f\u00fcnf Jahrzehnten, Sammlung Galerie Boisser\u00e9e, K\u00f6ln 2012, 10. o.<\/span><\/p>\n

<\/a>11<\/strong> – Gerard Cramer (ed.), Facsimile Paul Eluard & Joan Mir\u00f3: A toute \u00e9preuve<\/em>, Genf, 1984.<\/span><\/p>\n

<\/a>12<\/strong> – A catalogue raisonn\u00e9 jegy\u00e9ben hat bibliofil kiad\u00e1s egy\u00fcttese ny\u00fajt teljes betekint\u00e9st Mir\u00f3 grafikai, azon bel\u00fcl is litogr\u00e1fiai \u00e9letm\u0171v\u00e9be: Jaques Dupin, Mir\u00f3 Engraver<\/em>. I. 1928-1960, Volume 1, P\u00e1rizs (Galerie Lelong) 1984; Michel Leiris, Fernand Mourlot, Joan Mir\u00f3 Lithographs<\/em>, Volume I, P\u00e1rizs (Maeght Editeur) 1972; Michel Leiris, Fernand Mourlot, Raymond Queneau, Joan Mir\u00f3 Lithographe<\/em>, Volume II; 1953-1963, P\u00e1rizs (Maeght Editeur)1975; Joan Texidor, Mir\u00f3 Lithographe<\/em>, Volume III; 1969-1972, P\u00e1rizs (Maeght Editeur) 1977; Nicolas & Elena Calas, Mir\u00f3 Lithographe<\/em>, Volume IV; 1969-1972, P\u00e1rizs (Maeght Editeur) 1981; Patrick Cramer, Mir\u00f3 Lithographe<\/em>, Volume V; 1972-1975, P\u00e1rizs (Maeght Editeur) 1992; Patrick Cramer, Joan Mir\u00f3 Lithographe<\/em>, VI.; 1976-1981, P\u00e1rizs (Maeght Editeur) 1992.
<\/span><\/p>\n

\n

Mag. Julijana Bizjak Mlakar kultur\u00e1lis miniszter megnyit\u00f3besz\u00e9de<\/strong><\/h2>\n

Tisztelt mag. Anton Bala\u017eek polg\u00e1rmester \u00far, tisztelt dr. G\u00f6ncz L\u00e1szl\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151 \u00far, jelenl\u00e9v\u0151 m\u0171v\u00e9sz h\u00f6lgyek \u00e9s urak, kedves m\u0171v\u00e9szetkedvel\u0151k!<\/em><\/p>\n

\"mag.<\/a>

mag. Julijana Bizjak Mlakar<\/strong>, a Szlov\u00e9n K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g kultur\u00e1lis minisztere<\/p><\/div>\n

\u00d6r\u00f6m\u00f6mre szolg\u00e1l, hogy ma ism\u00e9t \u00d6n\u00f6kkel lehetek a Lendvai Gal\u00e9ria-M\u00fazeumban, mivel engem \u00e9rt a megtiszteltet\u00e9s, hogy megnyithatom Joan Mir\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, amely a m\u0171v\u00e9sz 95 grafik\u00e1j\u00e1t \u00e9s 15 plak\u00e1tj\u00e1t vonultatja fel a n\u00e9metorsz\u00e1gi Richard H. Mayer mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l. A Lendvai Gal\u00e9ria-M\u00fazeum kiv\u00e9teles szerepet t\u00f6lt be: a szlov\u00e9n \u00e9s r\u00e9szben a magyar kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g meg\u00f3v\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 k\u00f6zponti int\u00e9zm\u00e9nyek egyike a sz\u00e9lesebb r\u00e9gi\u00f3ban, \u00e9s egyben a kort\u00e1rs vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151je a Mura-mente eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9n, s\u0151t Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Horv\u00e1torsz\u00e1g szomsz\u00e9dos r\u00e9szein is. Eredeti \u00e9s j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 programja a legjobb ilyen jelleg\u0171 int\u00e9zm\u00e9nyeink k\u00f6z\u00e9 emeli, ezenfel\u00fcl pedig fontos \u00f6sszek\u00f6t\u0151 szerep jut neki Szlov\u00e9nia \u00e9s Magyarorsz\u00e1g, illetve mindk\u00e9t kisebbs\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. A Lendvai Gal\u00e9ria-M\u00fazeum a legt\u00f6bb l\u00e1togat\u00f3t vonz\u00f3 \u00e9s a legt\u00f6bb m\u00e9diamegjelen\u00e9st (kritik\u00e1kat, riportokat) gener\u00e1l\u00f3 szlov\u00e9n gal\u00e9ri\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik. Ezen adatok h\u00edven tan\u00faskodnak az \u00e1llami felhatalmaz\u00e1ssal rendelkez\u0151 m\u00fazeum alkalmazottainak elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s munk\u00e1juk min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

Az elm\u00falt \u00e9vekben a Lendvai Gal\u00e9ria-M\u00fazeum programj\u00e1t Az egyetemes m\u0171v\u00e9szet \u00f3ri\u00e1sai c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-sorozattal gazdag\u00edtotta, amelynek keret\u00e9ben \u00e1lland\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st alak\u00edtott ki az eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 mag\u00e1ngy\u0171jt\u0151kkel. \u00c9pp ezen egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151k az elm\u00falt \u00e9vekben e helyis\u00e9gekben a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 t\u00e1rt rendk\u00edv\u00fcli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, \u00e9s nincs ez m\u00e1sk\u00e9nt a 20. sz\u00e1zad egyik legjelent\u0151sebb spanyol grafikus\u00e1nak, szobr\u00e1sz\u00e1nak \u00e9s fest\u0151j\u00e9nek ma ny\u00edl\u00f3 grafikaki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa eset\u00e9ben sem.<\/p>\n

A megh\u00edv\u00f3 kit\u00e9r Mir\u00f3 \u00f6nfej\u0171s\u00e9g\u00e9re: nem lehetett keretek k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtani, sablonokat r\u00e1er\u0151ltetni. Vallotta, hogy a pap\u00edr szabads\u00e1got biztos\u00edt a m\u0171v\u00e9sznek. Egysz\u00f3val a nagy m\u0171v\u00e9sz er\u00e9nyei \u00e9kes\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n

Mir\u00f3 grafik\u00e1i egy szelet Spanyolorsz\u00e1got hoztak el Lendv\u00e1ra el\u0151bbi naps\u00fct\u00f6tte t\u00e1jaival \u00e9s gazdag, de viharos t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9vel, amelyr\u0151l k\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt fant\u00e1ziad\u00fas grafikalapjain Goya, tavaly pedig Picasso reg\u00e9lt. Ennek kapcs\u00e1n ism\u00e9telten ki szeretn\u00e9m emelni a Lendvai Gal\u00e9ria-M\u00fazeum jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t a szlov\u00e9n, a magyar \u00e9s a t\u00e1gabb k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai t\u00e9rs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet v\u00e1llal a mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyek nyilv\u00e1nos ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terekben val\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s ez\u00e1ltal lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra az \u00e9rt\u00e9kes tal\u00e1lkoz\u00e1sokat a jelent\u0151s k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171v\u00e9szekkel \u00e9s t\u00e1jakkal.<\/p>\n

Mir\u00f3 egyike a k\u00f6zponti spanyol szimb\u00f3lumoknak is. Elvonts\u00e1g\u00e1ban is var\u00e1zslatos nap\u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban az ottani idegenforgalmi dolgoz\u00f3k a t\u00e1j, annak k\u00fcl\u00f6nleges \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge \u00e9s kult\u00far\u00e1ja t\u00f6k\u00e9letes metafor\u00e1j\u00e1ra leltek. Id\u0151nk\u00e9nt mi is azt k\u00edv\u00e1njuk, b\u00e1rcsak szlov\u00e9n koll\u00e9g\u00e1ik is hasonl\u00f3 affinit\u00e1ssal viseltetn\u00e9nek a saj\u00e1t m\u0171v\u00e9szeink ir\u00e1nt.<\/p>\n

A kult\u00fara \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet \u0151sid\u0151k \u00f3ta a legjobb hidat jelentik a nemzetek k\u00f6z\u00f6tt. Egyetemes nyelve a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet kiv\u00e1ltk\u00e9pp alkalmass\u00e1 teszi az emberek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, amivel az \u00e1llamf\u00e9rfiak m\u00e1r a kezdetekt\u0151l tiszt\u00e1ban voltak. Ennek folyt\u00e1n a m\u0171t\u00e1rgyak \u00e9rt\u00e9kes protokoll\u00e1ris aj\u00e1nd\u00e9knak, a m\u0171v\u00e9szek pedig az emberek k\u00f6z\u00f6tti sz\u00edvesen l\u00e1tott k\u00f6zvet\u00edt\u0151nek sz\u00e1m\u00edtottak \u00e9s sz\u00e1m\u00edtanak napjainkban is, s\u0151t a m\u0171t\u00e1rgyakat az egyszer\u0171 emberek is kedvelik, sz\u00edvesen fejezik ki vel\u00fck a m\u00e1sik ir\u00e1nti j\u00f3indulatukat. R\u00e9szben ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szek \u00f6r\u00f6k v\u00e1ndorok, \u00e9s a legr\u00e9gibb id\u0151kt\u0151l a t\u00e1rsadalom egyik legmobilisebb csoportj\u00e1t jelentett\u00e9k. A m\u0171t\u00e1rgyak form\u00e1iban \u00e9s sz\u00edneiben meg\u0151rz\u0151dtek alkot\u00f3ik szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9netei \u00e9s eml\u00e9kei ama t\u00e1jakra \u00e9s helys\u00e9gekre, ahonn\u00e9t sz\u00e1rmaztak. A m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlusra sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151 van hat\u00e1ssal, \u00e9s ezek k\u00f6z\u00f6tt a t\u00e1j k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a legink\u00e1bb meghat\u00e1roz\u00f3k k\u00f6z\u00e9 tartozik. Ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s m\u00e9g a mai, a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal jellemzett alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g eset\u00e9ben is meg\u00e1llja a hely\u00e9t, de m\u00e9g enn\u00e9l is sokkal nehezebb volna figyelmen k\u00edv\u00fcl hagynunk a keletkez\u00e9s hely\u00e9t a r\u00e9gebbi m\u0171alkot\u00e1sokn\u00e1l.<\/p>\n

A grafikaki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szeptember 30-ig k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl a lendvai v\u00e1r sz\u00e1mos l\u00e1togat\u00f3j\u00e1ban v\u00e1lt majd ki lelkesed\u00e9st. Sz\u00edvb\u0151l gratul\u00e1lok \u00e9s k\u00f6sz\u00f6netemet szeretn\u00e9m kifejezni mindenkinek, aki hozz\u00e1j\u00e1rult a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Tisztelt jelenl\u00e9v\u0151k, \u00f6r\u00f6mmel tudatom, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ezennel megny\u00edlt.<\/p>\n

Mir\u00f3 alkot\u00e1sainak szeml\u00e9l\u00e9se t\u00f6ltse el \u00d6n\u00f6ket m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lvezetekkel, egyben kellemes t\u00e1rsalg\u00e1st k\u00edv\u00e1nok.<\/em><\/p>\n

\n

F\u00c9NYK\u00c9PEK A MEGNY\u00cdT\u00d3R\u00d3L<\/h2>\n

\"miro_biserka_sijaric_03\"<\/a> \"miro_biserka_sijaric_04\"<\/a> \"miro_biserka_sijaric_08\"<\/a> \"miro_biserka_sijaric_11\"<\/a> \"miro_biserka_sijaric_15\"<\/a> \"miro_biserka_sijaric_16\"<\/a> \"miro_biserka_sijaric_20\"<\/a> \"miro_natasa_juhnov_Miro2\"<\/a> \"miro_natasa_juhnov_Miro3\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5249\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5252\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5259\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5261\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5275\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5290\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5301\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5305\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5307\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5313\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5323\"<\/a> \"miro_sandi_baumgartner_SBP5244\"<\/a><\/p>\n

Fot\u00f3kat k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k: Biserka Sijari\u010d, Nata\u0161a Juhnov, Sandi Baumgartner<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Galerija-Muzej Lendava in Ob\u010dina Lendava vljudno vabita Vas in Va\u0161e prijatelje na otvoritev razstave grafik Joana Mir\u00f3ja, ki bo v petek, 15. aprila 2016, ob 19. uri na lendavskem gradu. <\/p>\n

B\u0151vebben \u2192<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":10568,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"inline_featured_image":false,"footnotes":""},"categories":[66,58],"tags":[],"class_list":["post-12695","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-elozo","category-hirek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12695","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12695"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/12695\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10568"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12695"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12695"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12695"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}