{"id":12849,"date":"2017-11-28T11:18:02","date_gmt":"2017-11-28T10:18:02","guid":{"rendered":"https:\/\/www.gml.si\/kepzomuveszeti-kiallitas-a-horvat-naiv-muveszet-a-vilagban-lendva-2017\/"},"modified":"2017-11-28T11:18:02","modified_gmt":"2017-11-28T10:18:02","slug":"kepzomuveszeti-kiallitas-a-horvat-naiv-muveszet-a-vilagban-lendva-2017","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/kepzomuveszeti-kiallitas-a-horvat-naiv-muveszet-a-vilagban-lendva-2017\/","title":{"rendered":"K\u00c9PZ\u0150M\u0170V\u00c9SZETI KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1S: A horv\u00e1t naiv m\u0171v\u00e9szet a vil\u00e1gban \u2013 Lendva, 2017"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>M E G H \u00cd V \u00d3<\/p>\n

A Lendvai Gal\u00e9ria \u00e9s M\u00fazeum, valamint a Koprivnicai V\u00e1rosi M\u00fazeum szeretettel megh\u00edvja \u00d6nt \u00e9s kedves bar\u00e1tait a<\/p>\n

A horv\u00e1t naiv m\u0171v\u00e9szet a vil\u00e1gban \u2013 Lendva, 2017<\/span><\/strong><\/p>\n

c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3j\u00e1ra, amely 2017. december 1-j\u00e9n, p\u00e9nteken 17.30-kor<\/strong> lesz a lendvai v\u00e1rban.<\/p>\n

K\u00f6zrem\u0171k\u00f6dnek:<\/strong>
\n Hrvatsko kulturno dru\u0161tvo Pomurje (\u201ePomurje\u201d Horv\u00e1t Kult\u00faregyes\u00fclet)<\/p>\n


\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megtekinthet\u0151 2018. janu\u00e1r 29-ig.<\/strong><\/p>\n

<\/em><\/p>\n

\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t t\u00e1mogatt\u00e1k:<\/span>
\n Muzej grada Koprivnice, Ministarstvo kulture R. Hrvatske, Koprivni\u010dko-kri\u017eeva\u010dka \u017eupanija, Grad Koprivnica, Ob\u010dina Lendava\/Lendva K\u00f6zs\u00e9g, Galerija-Muzej Lendava\/Gal\u00e9ria-M\u00fazeum Lendva<\/span><\/p>\n

\n

A MEGH\u00cdV\u00d3 GRAFIK\u00c1JA<\/h2>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\n

A KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1SR\u00d3L<\/h2>\n

A horv\u00e1t naiv m\u0171v\u00e9szet a vil\u00e1gban \u2013 Lendva, 2017<\/em><\/strong><\/p>\n

A 2018-as \u00faj \u00e9vet a horv\u00e1t naiv m\u0171v\u00e9szet Lendv\u00e1n fogja k\u00f6sz\u00f6nteni. A 2014-es (Katowice) \u00e9s a 2016-os meg\u00e1ll\u00f3t (P\u00e9cs) k\u00f6vet\u0151en a lendvai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal folytat\u00f3dik a 2013-ban Marseille-ben megkezdett \u00fajabb vil\u00e1g k\u00f6r\u00fcli \u00fatja. Lendv\u00e1n a hlebinei Naiv M\u0171v\u00e9szetek Gal\u00e9ri\u00e1ja gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott v\u00e1logat\u00e1s tekinthet\u0151 meg, amely 2018-ban \u00fcnnepli fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00e9s folyamatos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek 50. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. Az 1968-as esztend\u0151 azonban nem csak Hlebine sz\u00e1m\u00e1ra volt fontos, hanem Szlov\u00e9nia, illetve a naiv m\u0171v\u00e9szeket maga k\u00f6r\u00e9 t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 legnagyobb szlov\u00e9n gal\u00e9ria sz\u00e1m\u00e1ra is. A trebnjei \u00d6nk\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Gal\u00e9ri\u00e1ja ugyanis \u00e9pp 1968-ban szervezte meg els\u0151 m\u0171v\u00e9sztelep\u00e9t, amelyen kilenc m\u0171v\u00e9sz vett r\u00e9szt az akkori Jugoszl\u00e1via ter\u00fclet\u00e9r\u0151l. Az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val a m\u0171v\u00e9sztelep vonz\u00e1sk\u00f6rzete kiterjedt a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gaira, 1971-ben pedig megny\u00edlt az eml\u00edtett gal\u00e9ria is, amely a vil\u00e1gszerte alkot\u00f3 naiv m\u0171v\u00e9szeket t\u00f6m\u00f6r\u00edti.<\/p>\n

A Kaproncai V\u00e1rosi M\u00fazeum naiv m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nye t\u00f6bb mint 1000 naiv m\u0171alkot\u00e1ssal b\u00fcszk\u00e9lkedhet, a jelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son pedig egy reprezentat\u00edv v\u00e1logat\u00e1s l\u00e1that\u00f3 ezekb\u0151l, amely r\u00e9v\u00e9n a l\u00e1togat\u00f3k betekint\u00e9st nyerhetnek a horv\u00e1torsz\u00e1gi naiv m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be, fejl\u0151d\u00e9s\u00e9be \u00e9s mai t\u00e1vlataiba. Az alkot\u00e1sok v\u00e1logat\u00e1sa hasonl\u00f3 a P\u00e9csett bemutatott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anyag\u00e1hoz, ez\u00e9rt a folytat\u00e1sban az eml\u00edtett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u0151szav\u00e1b\u00f3l id\u00e9z\u00fcnk.<\/p>\n

A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n drasztikus v\u00e1ltoz\u00e1sok mentek v\u00e9gbe a vil\u00e1gban. Ezzel egyidej\u0171leg \u2013 vagy m\u00e9g t\u00e1n el\u0151tte \u2013 a m\u0171v\u00e9szetben is v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00f6vetkeztek be. A nagy katasztr\u00f3fa k\u00f6vetkezt\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szek elvesz\u00edtett\u00e9k a civiliz\u00e1ci\u00f3 v\u00edvm\u00e1nyaiba vetett hit\u00fcket, magukba fordultak \u00e9s igyekeztek meglelni bels\u0151 hangjukat, a spont\u00e1n kifejez\u00e9sm\u00f3dhoz val\u00f3 \u00e9rz\u00e9k\u00fcket. 1930-ban Horv\u00e1torsz\u00e1gon megalakult a \u201eZemlja\u201d (F\u00f6ld) nev\u0171 m\u0171v\u00e9szcsoport, amely valamennyi t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg tudatos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul helyzet\u00fck felismer\u00e9se \u00e9s t\u00e1rsadalmi st\u00e1tuszuk megv\u00e1ltoztat\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Tagjai \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, hogy a m\u0171v\u00e9szetnek egybe kell forrnia az \u00e9lettel, teh\u00e1t a kor \u00e9let\u00e9t kell \u00e9lni \u00e9s annak szellem\u00e9ben kell alkotni. A csoport t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3ja, Krsto Hegedu\u0161i\u0107 a ny\u00e1ri vak\u00e1ci\u00f3j\u00e1t gyakran t\u00f6lt\u00f6tte Hlebin\u00e9n, ahol ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny tan\u00edtv\u00e1nya vitathatatlan tehets\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en l\u00e9trej\u00f6tt az, amit napjainkban hlebinei iskolak\u00e9nt <\/em>ismer\u00fcnk. A hlebinei iskola<\/em> nem a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben vett m\u0171v\u00e9szeti iskola, ink\u00e1bb Hegedu\u0161i\u0107 alkalmi tal\u00e1lkoz\u00e1sair\u00f3l van sz\u00f3 Ivan Generali\u0107-csal, amelyek sor\u00e1n ut\u00f3bbi bevezette \u0151t a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti technik\u00e1k rejtelmeibe, valamint id\u0151nk\u00e9nt tan\u00e1csokkal l\u00e1tta el, olyan ir\u00e1nyba terelve, hogy azt fesse meg, amit maga k\u00f6r\u00fcl l\u00e1t \u2013 az archaikus, patriarch\u00e1lis, szeg\u00e9ny falusi vil\u00e1got. Id\u0151vel az \u00fcvegfest\u00e9szet v\u00e1lt a hlebinei iskola v\u00e9djegy\u00e9v\u00e9; e fest\u00e9szeti technik\u00e1val Hegedu\u0161i\u0107 P\u00e1rizsban tal\u00e1lkozott, \u00e9s a Dr\u00e1va-mente vall\u00e1si tematik\u00e1j\u00fa k\u00e9s\u0151 barokk fest\u00e9szet\u00e9re eml\u00e9keztette \u0151t. Ivan Generali\u0107 \u00e9s Franjo Mraz a Zemlja csoport tagjaival egyetemben m\u00e1r 1931-ben ki\u00e1ll\u00edtott\u00e1k alkot\u00e1saikat, bizony\u00edtva, hogy nem \u00e1ll fenn kapcsolat a tehets\u00e9g \u00e9s a t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg k\u00f6z\u00f6tt. Mirko Virius-szal egy\u00fctt \u0151k jelentett\u00e9k a hlebinei iskola <\/em>els\u0151 nemzed\u00e9k\u00e9t. Virius a falusi \u00e9let mot\u00edvumait rendk\u00edv\u00fcl \u00e9leth\u0171en, kordokumentumk\u00e9nt, az idealiz\u00e1l\u00e1st mell\u0151zve \u00e9s igen er\u0151s t\u00e1rsadalmi komponenssel \u00e1br\u00e1zolta (Fazekas a faluban<\/em>). Ivan Generali\u0107 r\u00f6vid ideig a t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet h\u00edve volt, azonban csakhamar a \u201eSz\u00e9p\u201d oldal\u00e1n vette fel a harcot a \u201eRosszal\u201d szemben. Dimitrij Ba\u0161i\u010devi\u0107 m\u0171v\u00e9sznek \u00e9s kusztosznak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, aki bevezette a k\u00e9pzelet, az irre\u00e1lis, az \u00e1lmok \u00e9s a m\u00edtoszok vil\u00e1g\u00e1ba, a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n fordulat k\u00f6vetkezett be alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben (Tehenek az erd\u0151ben)<\/em>. Az 50-es \u00e9vekben, Generali\u0107 m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek legnagyobb fellend\u00fcl\u00e9se idej\u00e9n \u2013 amikor vil\u00e1gszerte sz\u00e1mos figyelemfelkelt\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa val\u00f3sult meg, p\u00e9ld\u00e1ul P\u00e1rizsban, Br\u00fcsszelben, Sao Paol\u00f3ban \u2013, felbukkant az alkot\u00f3k m\u00e1sodik nemzed\u00e9ke, amely \u00e9pp Generali\u0107 munk\u00e1inak hat\u00e1sa alatt \u00e9rt be, b\u00e1r id\u0151nk\u00e9nt m\u00e9g Hegedu\u0161i\u0107 is tan\u00e1csokkal l\u00e1tta el \u0151ket. Virius realisztikus t\u00f6rekv\u00e9seit Dragan Ga\u017ei folytatta, aki id\u0151vel a portr\u00e9fest\u00e9szet ter\u00e9n alak\u00edtotta ki saj\u00e1t arculat\u00e1t; az \u00e1br\u00e1zolt figura arcvon\u00e1sain k\u00edv\u00fcl annak szem\u00e9lyis\u00e9ge is \u00e9rdekelte, ez\u00e9rt igyekezett bepillantani a megfestett szem\u00e9ly jellem\u00e9be. A konvencion\u00e1lisan sz\u00e9pen t\u00fal a kifejez\u0151k\u00e9szs\u00e9g is \u00e9rdekelte. A hangs\u00falyos r\u00e1ncokkal megfestett \u00f6regek arcai ez\u00e9rt gyakori mot\u00edvum\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltak, hiszen \u00fagy v\u00e9lte, hogy a t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s a tapasztalatok pont a r\u00e1ncokban rejlenek (Az \u00fat v\u00e9g\u00e9n<\/em>). A sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n kialakult a naiv m\u0171v\u00e9szet k\u00e9t \u00faj k\u00f6zpontja, Gola \u00e9s Gornja \u0160uma; a naiv fest\u00e9szet egyre terjedt, \u00e9s elterjedts\u00e9g\u00e9nek cs\u00facs\u00e1t, \u201earanykor\u00e1t\u201d a 20. sz\u00e1zad 70-es \u00e9veiben \u00e9lte meg. A golai Ivan Ve\u010denaj a falusi \u00e9let mellett (T\u00e9l<\/em>) szakr\u00e1lis t\u00e9m\u00e1kat is megjelen\u00edtett: az egyetemes bibliai jeleneteket a n\u00e9pi hiedelemvil\u00e1g elemeivel kieg\u00e9sz\u00edtve a Dr\u00e1va-menti t\u00e1jba illesztette. Az er\u0151teljes sz\u00ednvil\u00e1ggal a sz\u00ednek szimbolista haszn\u00e1lat\u00e1nak hagyom\u00e1ny\u00e1t folytatta, \u00e9s ebben a Gornja \u0160uma-i Mijo Kova\u010di\u0107 is k\u00f6vette \u0151t. Sz\u00ednvil\u00e1guk hasonl\u00f3s\u00e1ga ellen\u00e9re t\u00e9m\u00e1ik mer\u0151ben m\u00e1sok voltak. Mivel a Dr\u00e1va mellett n\u0151tt fel, a v\u00edz v\u00e1lt az egyik f\u0151 mot\u00edvum\u00e1v\u00e1. Kova\u010di\u0107 tudat\u00e1ban volt az Ember \u00e9s a Term\u00e9szet felbonthatatlan, ugyanakkor n\u00e9ha puszt\u00edt\u00f3 kapcsolat\u00e1nak, amelyet a titokzatoss\u00e1g f\u00e1tyl\u00e1val bor\u00edtott be, mi\u00e1ltal a hangulatfest\u00e9szet, a egyben a portr\u00e9\u00e1br\u00e1zol\u00e1s mester\u00e9v\u00e9 is v\u00e1lt (Portr\u00e9<\/em>). Kifejezetten r\u00e9szletgazdag \u00e9s pszichol\u00f3giai t\u00f6ltet\u0171 portr\u00e9inak er\u0151s karik\u00edrozotts\u00e1ga l\u00e9trej\u00f6tt\u00fck val\u00f3s k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l fakad \u2013 egy \u201evil\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti\u201d val\u00f3tlan t\u00e9rben \u00e9lnek, a civiliz\u00e1lt Ember \u00e9s a megszel\u00edd\u00edthetetlen Term\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt, amely kit\u00f6r\u00f6lhetetlen nyomokat hagy rajtuk. A stiliz\u00e1ci\u00f3, a groteszk \u00e9s a felbor\u00edtott ar\u00e1nyok jellemzik Franjo Filipovi\u0107ot is az archaikus falvak mindennapjainak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa sor\u00e1n (Nagyany\u00f3 kenyeret s\u00fct)<\/em>, de alakjainak kifejez\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1saival \u00e9s grimaszol\u00e1saival Martin Mehkek is ezt az ir\u00e1nyt viszi tov\u00e1bb (Cig\u00e1ny-\u00f6r\u00f6m<\/em>), m\u00edg Franjo Vuj\u010dec expressz\u00edv sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1val \u00e9s burleszkjeivel a cs\u00facspontig fokozza mindezt. Vuj\u010dec a m\u0171v\u00e9szcsoport harmadik nemzed\u00e9k\u00e9nek (Branko Lovak, Stjepan Ve\u010denaj, Milan Generali\u0107\u2026) a k\u00e9pvisel\u0151je, akik Ivan Generali\u0107ban \u00e9s a m\u00e1sodik nemzed\u00e9k befutott m\u0171v\u00e9szeiben tal\u00e1lt\u00e1k meg p\u00e9ldak\u00e9peiket. E nemzed\u00e9k legismertebb k\u00e9pvisel\u0151je v\u00e9lhet\u0151en Ivan Lackovi\u0107, aki kiteljesedett harm\u00f3ni\u00e1t\u00f3l \u00e9s nyugalomt\u00f3l \u00e1thatott \u00e1rk\u00e1diai t\u00e1jk\u00e9peivel, valamint minden egyes elem apr\u00f3l\u00e9kos kidolgoz\u00e1s\u00e1val a naiv m\u0171v\u00e9szet legh\u00edresebb rajzol\u00f3j\u00e1nak tekinthet\u0151 (T\u00e9l<\/em>). A harmadik nemzed\u00e9k k\u00e9pvisel\u0151i, Lackovi\u0107 \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul Josip Generali\u0107 is, eml\u00e9kezet alapj\u00e1n alkottak, v\u00e1rosi \u00e9let\u00fck sor\u00e1n a sz\u00fcl\u0151falujukr\u00f3l benn\u00fck \u00e9l\u0151 k\u00e9peket festett\u00e9k meg. Josip Generali\u0107 alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben a 70-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n megjelent a diszharm\u00f3nia, az \u00e9let tragikus meg\u00e9l\u00e9s\u00e9nek \u00e9rz\u00e9se, ami Ivan nagyapj\u00e1ra is jellemz\u0151 volt, aki ez id\u0151 t\u00e1jt a mot\u00edvumok jelk\u00e9pekk\u00e9 val\u00f3 leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s teljes redukci\u00f3j\u00e1nak szakasz\u00e1ba l\u00e9pett. Id\u0151skor\u00e1ban \u2013 mintegy k\u00f6rforg\u00e1sszer\u0171en \u2013 az \u00e9letm\u0171v\u00e9t \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti hagyat\u00e9k\u00e1t az alkot\u00f3munk\u00e1ss\u00e1ga kezdet\u00e9n \u00e1br\u00e1zolt t\u00e9m\u00e1khoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9ssel z\u00e1rta, amelyekb\u0151l csak a legkifejez\u0151bb szegmensekhez ny\u00falt, \u00edgy ezen id\u0151szak\u00e1ban maskar\u00e1k vid\u00e1m csoportjaival m\u00e1r nem tal\u00e1lkozunk az alkot\u00e1sain, hanem csak az \u00e1larc mot\u00edvum\u00e1val (V\u00f6r\u00f6s \u00e1larc<\/em>). Tekintettel arra, hogy \u00e9lete neh\u00e9z id\u0151szak\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, hiszen elhunyt a feles\u00e9ge, tov\u00e1bb\u00e1 a mag\u00e1ny, a szorong\u00e1s \u00e9s a megbecs\u00fcl\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1nak \u00e9rzete gy\u00f6t\u00f6rte, nem meglep\u0151, hogy az \u00e1larcot v\u00e1lasztja f\u0151 mot\u00edvum\u00e1ul. Az \u00e1larc ez esetben identit\u00e1sk\u00e9rd\u00e9s, egy \u201em\u00e1sik arc\u201d, amely egy m\u00e1sik \u00e9let kell\u00e9ke \u2013 az egzisztenci\u00e1lis gondokkal \u00e9s az elker\u00fclhetetlen hal\u00e1llal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt.<\/p>\n

Mivel a jelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak a \u201eNaiv m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u201d gazdags\u00e1g\u00e1nak szeml\u00e9ltet\u00e9se a c\u00e9lja, a naiv m\u0171v\u00e9szet nagyjain k\u00edv\u00fcl a hlebinei iskola<\/em> hagyom\u00e1ny\u00e1t a jelenben is folytat\u00f3 m\u0171v\u00e9szeket, valamint az \u00fagynevezett outsider m\u0171v\u00e9szet fel\u00e9 hajl\u00f3 alkot\u00f3kat is bemutatjuk. Olyan alkot\u00f3kr\u00f3l van sz\u00f3, akik valamik\u00e9ppen elmozd\u00edtott\u00e1k a m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9s hat\u00e1rait, ennek ellen\u00e9re a t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket a sz\u00e9lesebb nyilv\u00e1noss\u00e1g nem ismeri el\u00e9gg\u00e9 \u2013 f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy a mindennapokat n\u0151i szemmel az \u00fcvegre ujjaival megfest\u0151 alkot\u00f3r\u00f3l (A. Matina), kritikus tanulm\u00e1nyoz\u00f3r\u00f3l \u00e9s ironikus komment\u00e1torr\u00f3l (Z. Krancelbinder) vagy egy k\u00e9pzelt v\u00e1ros \u00e1lomvil\u00e1gbeli fant\u00e1zia-kompoz\u00edci\u00f3kba val\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00f3j\u00e1r\u00f3l (D. Jurak) van sz\u00f3.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st a 60-as \u00e9vekt\u0151l napjainkig l\u00e9trej\u00f6tt szobrokb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett v\u00e1logat\u00e1s eg\u00e9sz\u00edti ki; a szobrok ugyanazon anyaghoz, a f\u00e1hoz val\u00f3 elt\u00e9r\u0151 viszonyul\u00e1sokr\u00f3l vallanak. M\u00edg Mato Generali\u0107 rengeteg elbesz\u00e9l\u00e9st visz szobraiba, Mijo Kuzman az egyszer\u0171en, \u00e9lesen v\u00e1gott fel\u00fcletekn\u00e9l marad \u00e9s a r\u00e9szleteket nemigen dolgozza ki, Kre\u0161imir Trumbeta\u0161 pedig mindent a testtart\u00e1s, illetve a gesztusok j\u00e1t\u00e9k\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e1br\u00e1zol. Josip Rito\u0161a az egyszer\u0171, leg\u00f6mb\u00f6ly\u00edtett \u00e1llatfigur\u00e1k mellett d\u00f6nt\u00f6tt, m\u00edg Zvonimir Dangubi\u0107 nagyon figyelmesen munk\u00e1lja meg val\u00f3s\u00e1gh\u0171 n\u0151i figur\u00e1i legkisebb r\u00e9szlet\u00e9t is, amit \u2013 \u00e9rzelmi \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szeti megnyilv\u00e1nul\u00e1sban \u2013 Bara Mustaf\u00e1n\u00e1l is fellelhet\u00fcnk, Dragica Belkovi\u0107 enyh\u00e9n feszes alakjai pedig a mindennapi \u00e9let nyugalm\u00e1t \u00e9s meghitts\u00e9g\u00e9t t\u00fckr\u00f6zik.<\/p>\n

Helena Ku\u0161eni\u0107<\/strong><\/p>\n

Irodalom:<\/span><\/p>\n