{"id":12873,"date":"2018-05-11T13:00:20","date_gmt":"2018-05-11T11:00:20","guid":{"rendered":"https:\/\/www.gml.si\/kepzomuveszeti-kiallitas-marc-chagall\/"},"modified":"2018-05-11T13:00:20","modified_gmt":"2018-05-11T11:00:20","slug":"kepzomuveszeti-kiallitas-marc-chagall","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.gml.si\/hu\/kepzomuveszeti-kiallitas-marc-chagall\/","title":{"rendered":"K\u00c9PZ\u0150M\u0170V\u00c9SZETI KI\u00c1LL\u00cdT\u00c1S: Marc Chagall"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>M E G H \u00cd V \u00d3<\/p>\n

Tisztelt M\u0171v\u00e9szetkedvel\u0151k!<\/p>\n

A Lendvai Gal\u00e9ria \u00e9s M\u00fazeum, valamint Lendva K\u00f6zs\u00e9g tisztelettel megh\u00edvja \u00d6nt \u00e9s Kedves Bar\u00e1tait<\/p>\n

Marc Chagall<\/span><\/strong>
\nTeremt\u00e9s \u00e9s Biblia<\/span><\/strong><\/p>\n

c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3j\u00e1ra,
\namely 2018. m\u00e1jus 18-\u00e1n, <\/strong>p\u00e9nteken
\n19.00 \u00f3rakor<\/strong> lesz a lendvai v\u00e1rban.<\/p>\n

Besz\u00e9det mond
\nmag. Anton Bala\u017eek<\/em>, Lendva K\u00f6zs\u00e9g polg\u00e1rmestere \u00e9s dr. Katarina Mohar<\/em> m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Tone Per\u0161ak<\/em>, a Szlov\u00e9n K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g
\nkultur\u00e1lis minisztere nyitja meg.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2018. okt\u00f3ber 31-ig tekinthet\u0151 meg.<\/em><\/p>\n

\n

A MEGH\u00cdV\u00d3 GRAFIK\u00c1JA<\/h2>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

\n

MAGYAR<\/strong><\/h2>\n

K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy Marc Chagall<\/strong> (1887\u20131985) a 20. sz\u00e1zad egyik legnagyobb, legsikeresebb \u00e9s legkedveltebb m\u0171v\u00e9sze volt, aki nemcsak p\u00e1tosszal, k\u00f6lt\u00e9szettel, humorral, valamint var\u00e1zslattal teli \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli vil\u00e1got teremtett alkot\u00e1saival, hanem orosz sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ban, Vityebszkben kapott zsid\u00f3 neveltet\u00e9s\u00e9nek \u00e9l\u00e9nk eml\u00e9keit is csod\u00e1latosan \u00e1br\u00e1zolta munk\u00e1iban.<\/p>\n

A 20. sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek nagy \u00e1ramlatait \u00e9s iskol\u00e1it, azok kialakul\u00e1s\u00e1t, illetve fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9l\u00e9nk figyelemmel k\u00eds\u00e9rte, meg\u0151rizve egy\u00e9ni st\u00edlus\u00e1t. M\u00faltj\u00e1val val\u00f3 kapcsolata, eml\u00e9kei v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rt\u00e9k h\u00e9t \u00e9vtizedes m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n. Ez Chagall valamennyi munk\u00e1j\u00e1ra \u00e9rv\u00e9nyes: festm\u00e9nyeire \u00e9pp \u00fagy, mint akvarelljeire, grafikai m\u0171veire, festett \u00fcveg- \u00e9s gobelinmunk\u00e1ira vagy \u00e9ppen ker\u00e1mi\u00e1ira.<\/p>\n

Chagall nem csup\u00e1n m\u0171v\u00e9sz volt, de po\u00e9ta is. Sz\u00edvesen \u00e1br\u00e1zolt cirkuszi jeleneteket. \u00cdgy vallott err\u0151l a vil\u00e1gr\u00f3l: \u201eA cirkusz egy m\u00e1gikus vil\u00e1g, \u00e9vezredes j\u00e1t\u00e9k, t\u00e1nc k\u00f6nnyekkel \u00e9s nevet\u00e9ssel, j\u00e1t\u00e9k, amelyet k\u00e9zen \u00e9s l\u00e1bon adnak el\u0151, s amely magas szint\u0171 m\u0171v\u00e9szett\u00e9 alakul.\u201d Chagall azt is \u00e9rezte, hogy a szerelem a vil\u00e1gmindens\u00e9g forr\u00e1sa \u00e9s saj\u00e1t l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek alapja. M\u0171v\u00e9szet\u00e9ben gyakran l\u00e1tunk szerelmeseket \u2013 k\u00f6lt\u00e9szettel \u00e1titatva \u00e9s a szerelem saj\u00e1tos sz\u00edneivel megfestve.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

\u201eMindig is hittem, hogy a Biblia minden id\u0151k k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek legnagyobb forr\u00e1sa.\u201d<\/em>
\n(Marc Chagall)<\/p>\n

Chagallnak a munka volt a mindene. M\u00e9g a saj\u00e1t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain sem id\u0151z\u00f6tt t\u00fal sokat, ink\u00e1bb m\u0171term\u00e9be menek\u00fclt, amely rendk\u00edv\u00fcl hi\u00e1nyzott neki, ha nem tart\u00f3zkodhatott ott. Azt mondta, hogy mindaddig \u0151rzi \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtja az alkot\u00f3erej\u00e9t, am\u00edg az emberek k\u00e9pesek befogadni a m\u0171veit. M\u00e9ly meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel hitte, hogy a vil\u00e1g mindig ig\u00e9nyelte a sz\u00e9pet \u00e9s v\u00e1gyott a rendk\u00edv\u00fclis\u00e9gre.<\/p>\n

Bibliai t\u00e9m\u00e1j\u00fa grafikai sorozat\u00e1n t\u00f6bb mint 25 \u00e9vig dolgozott. A lendvai v\u00e1r gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1ban Chagall Biblia ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e1ll\u00edtjuk a k\u00f6z\u00e9ppontba. Ambroise Vollard, a 20. sz\u00e1zad eleji francia kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetnek az egyik legjelent\u0151sebb kiad\u00f3ja \u00e9s m\u0171keresked\u0151je 1931-ben Palesztin\u00e1ba k\u00fcldte Chagallt, ezzel lehet\u0151s\u00e9get adva a m\u0171v\u00e9sznek arra, hogy a bibliai t\u00e1jakat \u2013 amelyeket kor\u00e1bban csup\u00e1n olvasm\u00e1nyaib\u00f3l \u00e9s k\u00e9pzelet\u00e9b\u0151l ismert \u2013 bej\u00e1rhassa.<\/p>\n

A jelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bemutatott litogr\u00e1fi\u00e1k, bibliai illusztr\u00e1ci\u00f3k a m\u0171v\u00e9sznek abb\u00f3l az alkot\u00f3i korszak\u00e1b\u00f3l val\u00f3k, amelyet hatalmas lelkesed\u00e9ssel szentelt a sz\u00ednes litogr\u00e1fi\u00e1nak.<\/p>\n

\n

\u00cdZEL\u00cdT\u0150 A M\u0170VEKB\u0150L<\/h2>\n

\"Chagall_2018_01VTV027_web\"<\/a> \"Chagall_2018_01VTV028_web\"<\/a> \"Chagall_2018_01VTV035_web\"<\/a> \"Chagall_2018_01VTV036_web\"<\/a> \"Chagall_2018_01VTV045_web\"<\/a> \"Chagall_2018_01VTV055_web\"<\/a><\/p>\n

\n

Marc Chagall (1887\u20131985)<\/strong>
\nTeremt\u00e9s \u00e9s Biblia<\/h2>\n

Marc Chagall (1887\u20141985) zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa orosz m\u0171v\u00e9sz a 20. sz\u00e1zadi<\/strong><\/em>
\nk\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00f3ri\u00e1sai k\u00f6zt foglal helyet. Kiterjedt \u00e9s soksz\u00edn\u0171 \u00e9letm\u0171v\u00e9ben, amely <\/strong><\/em>a festm\u00e9nyekt\u0151l, rajzokt\u00f3l \u00e9s grafik\u00e1kt\u00f3l az \u00fcvegfestm\u00e9nyeken \u00e9s falik\u00e1rpitokon \u00e1t a <\/strong><\/em>fal- \u00e9s ker\u00e1miafest\u00e9sig terjedt, mesterien \u00e1br\u00e1zolta egyedi, k\u00e9pzelettel \u00e9s var\u00e1zslattal <\/strong><\/em>\u00e1tsz\u0151tt, szem\u00e9lyes eml\u00e9keibe bepillant\u00e1st enged\u0151 m\u0171v\u00e9szi vil\u00e1g\u00e1t, amely az \u00f6r\u00f6k, <\/strong><\/em>\u00e1ltal\u00e1nos emberi k\u00e9rd\u00e9sek taglal\u00e1s\u00e1nak terepe is volt a sz\u00e1m\u00e1ra.<\/strong><\/em><\/p>\n

A szlov\u00e9n k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek m\u00e1r volt alkalma az \u00e9letm\u0171 egyes darabjait hazai terepen megismerni. Az eddigi szlov\u00e9niai Chagall-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok m\u00e1r az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k el\u00e9 t\u00e1rt\u00e1k a m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal Gogol Holt lelkek<\/em>-\u00e9nek illusztr\u00e1ci\u00f3ik\u00e9nt k\u00e9sz\u00edtett r\u00e9zkarcsorozatot (1984-ben a kranji v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1n \u00e9s a radovljicai \u0160ivec-h\u00e1zban, illetve 1996-ban a Cankar Otthonban), egy litogr\u00e1fiav\u00e1logat\u00e1st (Obalne galerije Piran, 1995) \u00e9s legfontosabb grafikai sorozat\u00e1nak n\u00e9h\u00e1ny lapj\u00e1t (Mestni muzej Ljubljana, 2009). A Richard H. Mayer bambergi gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek nem kevesebb mint 135 darabj\u00e1b\u00f3l a lendvai v\u00e1rgal\u00e9ri\u00e1ban rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is Chagall grafikai alkot\u00e1saira helyezi a hangs\u00falyt, \u00e9s az orsz\u00e1gban eddig nem l\u00e1tott sz\u00e1mban sorakoztatja fel azok legjobbjait.<\/p>\n

Marc Chagall (Moishe Segal) 1887. j\u00falius 6-\u00e1n sz\u00fcletett a ma Feh\u00e9roroszorsz\u00e1ghoz tartoz\u00f3 Vityebszk melletti Liozn\u00e1n. Vityebszk akkoriban egy t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt zsid\u00f3k \u00e1ltal lakott multikultur\u00e1lis v\u00e1ros volt, ahol Chagall k\u00e9s\u0151bbi alkot\u00f3k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9l\u00e9nk kultur\u00e1lis \u00e9let folyt. Fest\u00e9szeti tanulm\u00e1nyait sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban kezdte, majd Szentp\u00e9terv\u00e1ron folytatta, hogy azt\u00e1n 1910-ben el\u0151sz\u00f6r utazzon az Orosz Birodalom hat\u00e1rain t\u00falra, P\u00e1rizsba. A v\u00e1ros lelkesed\u00e9ssel t\u00f6lt\u00f6tte el \u00e9s kreat\u00edv l\u00fcktet\u00e9s\u00e9vel teljesen mag\u00e1ba szippantotta: \u00e9jszak\u00e1it m\u0171term\u00e9ben fest\u00e9ssel t\u00f6lt\u00f6tte, m\u00edg nappal a m\u00fazeumokat \u00e9s gal\u00e9ri\u00e1kat j\u00e1rta. Az akkoriban a modernizmus olyan nagy neveinek, mint Pablo Picasso, George Braque \u00e9s Henri Matisse alkot\u00f3terep\u00e9t jelent\u0151 m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpontban val\u00f3 tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt Chagall valamennyi modern, avantg\u00e1rd k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzattal megismerkedett, azonban eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szi \u00e9letp\u00e1ly\u00e1lya alatt t\u00e1vols\u00e1got tartott ezekt\u0151l. M\u00e1r els\u0151 p\u00e1rizsi id\u0151szaka alatt h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt szokatlan, intenz\u00edv sz\u00ednvil\u00e1g\u00fa sz\u00fcrre\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3ival, amelyek az orosz zsid\u00f3k mindennapi \u00e9let\u00e9b\u0151l vett jeleneteket \u00e1br\u00e1zoltak, \u00e1m irracion\u00e1lis k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00e1sokkal \u00f6sszef\u0171zve.<\/p>\n

Chagall m\u0171v\u00e9szet\u00e9re r\u00e1nyomt\u00e1k b\u00e9lyeg\u00fcket a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s mag\u00e1n\u00e9leti sorsfordul\u00f3k, amelyekb\u0151l nem kev\u00e9s akadt szinte egy eg\u00e9sz \u00e9vsz\u00e1zadot \u00e1tfog\u00f3 \u00e9lete sor\u00e1n. Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l \u00e9pp Vityebszkbe hazal\u00e1togatva \u00e9rte az 1. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se, \u00edgy Oroszorsz\u00e1gban maradt. Az okt\u00f3beri forradalmat k\u00f6vet\u0151en r\u00f6vid ideig egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt a (kultur\u00e1lis) meg\u00fajul\u00e1si projektekben, amelyekben m\u00e1s m\u0171v\u00e9szek, p\u00e9ld\u00e1ul El Liszickij, Kazimir Malevics \u00e9s Vaszilij Kandinszkij csakhamar t\u00falharsogt\u00e1k. Az akkoriban korszer\u0171 avantg\u00e1rd, illetve intellektualista alkot\u00e1s- megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sekt\u0151l l\u00e9nyegesen elt\u00e9r\u0151, hangs\u00falyosan szem\u00e9lyes elbesz\u00e9l\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel szembeni \u00e9rdektelens\u00e9g 1923-ban arra sarkallta, hogy visszat\u00e9rjen P\u00e1rizsba. A zsid\u00f3 fest\u0151 Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l a 40-es \u00e9vek elej\u00e9n az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba menek\u00fclt els\u0151 feles\u00e9g\u00e9vel, Bert\u00e1val, aki ott r\u00f6videsen meghalt t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1sban. A k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szomor\u00fa eml\u00e9k\u0171 tengerent\u00fali emigr\u00e1ci\u00f3t k\u00f6vet\u0151en a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n v\u00e9glegesen Franciaorsz\u00e1g v\u00e1lt a m\u0171v\u00e9sz otthon\u00e1v\u00e1: idej\u00e9t ezut\u00e1n f\u0151leg a Rivi\u00e9ra fest\u0151i kisv\u00e1ros\u00e1ban, Saint Paul de Vence-ben v\u00e1s\u00e1rolt h\u00e1z\u00e1ban t\u00f6lt\u00f6tte, ahol a mediterr\u00e1n t\u00e1j intenz\u00edv sz\u00edneib\u0151l, f\u00e9nyeib\u0151l \u00e9s form\u00e1ib\u00f3l mer\u00edtett ihletet.<\/p>\n

Chagallt nem k\u00e9nyelmes\u00edtett\u00e9k el sem az \u00e9vek, sem a learatott bab\u00e9rok: hi\u00e1ba sz\u00e1m\u00edtott m\u00e1r a vil\u00e1g egyik legtekint\u00e9lyesebb \u00e9s legismertebb fest\u0151j\u00e9nek, tov\u00e1bbra is a m\u0171veire is jellemz\u0151 gyermeki lelkesed\u00e9ssel vetette bele mag\u00e1t az \u00faj kih\u00edv\u00e1sokba \u00e9s k\u00e9s\u0151i munk\u00e1iban is tov\u00e1bb kereste a m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9sei m\u00e9g k\u00f6zvetlenebb kifejez\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 \u00faj hordoz\u00f3kat \u00e9s technik\u00e1kat. Az alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 fest\u0151\u00e1llv\u00e1nyos fest\u00e9szet mellett a rajzban \u00e9s a monument\u00e1lis fest\u00e9szetben \u2013 azaz a falfestm\u00e9nyekben, az \u00fcvegfest\u00e9sben \u00e9s a falik\u00e1rpitok k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u2013 is megm\u00e9rette mag\u00e1t. Mindv\u00e9gig h\u0171 maradt a grafik\u00e1hoz is, amelyet a t\u00f6bbi fest\u00e9szeti elj\u00e1r\u00e1ssal egyenrang\u00fanak tartott \u00e9s amelyben legkiv\u00e1l\u00f3bb alkot\u00e1sainak sor\u00e1t hozta l\u00e9tre.<\/p>\n

 <\/p>\n

\n

\u201eValah\u00e1nyszor a litogr\u00e1fia alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 k\u0151lap f\u00f6l\u00e9 hajoltam, \u00fagy \u00e9reztem, mintha a talizm\u00e1nomat \u00e9rinten\u00e9m meg, melybe minden b\u00e1natomat \u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00f6met bele\u00f6nthetem.\u201d<\/p>\n

Marc Chagall<\/strong><\/p>\n<\/blockquote>\n

 <\/p>\n

Chagall 1921-ben kezdett el grafik\u00e1val foglalkozni \u00c9letem<\/em> c\u00edm\u0171\u00f6n\u00e9letrajz\u00e1nak \u00edr\u00e1sa k\u00f6zben, amelyet r\u00e9zkarcokkal illusztr\u00e1lt. A technika m\u00e9lyebb megismer\u00e9s\u00e9re az amb\u00edci\u00f3zus publicista \u00e9s m\u0171keresked\u0151, a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fele m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednter\u00e9nek egyik meghat\u00e1roz\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9ge, Ambroise Vollard (1866\u20131939) \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte, aki a m\u00e1r befutott, de a friss emigr\u00e1ci\u00f3ja nyom\u00e1n \u00fajra elszeg\u00e9nyedett Chagallt\u00f3l annak P\u00e1rizsba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en sz\u00e1mos grafikai sorozatot rendelt: el\u0151sz\u00f6r egy r\u00e9zkarcsorozatot Gogol Holt lelkek<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9hez (1923\u20131927), majd illusztr\u00e1ci\u00f3kat La Fontaine \u00c1llatmes\u00e9ihez<\/em> (1927\u20131930), v\u00e9g\u00fcl pedig a Bibli\u00e1hoz (1931\u20131939, 1952\u20131956). A szent\u00edr\u00e1si t\u00f6rt\u00e9neteket illusztr\u00e1l\u00f3 r\u00e9zkarcsorozatot csup\u00e1n a megrendel\u0151 Vollard hal\u00e1la ut\u00e1n b\u0151 t\u00edz \u00e9vvel fejezte be; ekkor a T\u00e9riade kiad\u00f3 jelentette meg ezeket, amely a Chagall megold\u00e1sainak informalit\u00e1sa, k\u00f6nnyeds\u00e9ge s egyben pontoss\u00e1ga miatt felett\u00e9bb lelkes k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1ra m\u00e9g egy \u2013 ez\u00fattal litogr\u00e1fiai technik\u00e1val k\u00e9sz\u00edtend\u0151 \u2013 sorozatot rendelt a m\u0171v\u00e9szt\u0151l.<\/p>\n

Az itt ki\u00e1ll\u00edtott alkot\u00e1sok Chagall korai sz\u00ednes litogr\u00e1fi\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartoznak. E technik\u00e1ban a hangs\u00falyosan kolorista alkot\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ki tudott bontakozni. A m\u0171v\u00e9sz hatvan-egyneh\u00e1ny \u00e9vesen v\u00e1gott bele a technika megtanul\u00e1s\u00e1ba a m\u0171v\u00e9szi litogr\u00e1fi\u00e1k nyomtat\u00e1s\u00e1ra szakosodott p\u00e1rizsi Mourlot-m\u0171helyben. E metszetek akkoriban \u00fajra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00f6zkedveltekk\u00e9 v\u00e1ltak \u00e9pp e nyomda vezet\u0151j\u00e9nek, Fernand Mourlot-nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, az \u0151 invit\u00e1l\u00e1s\u00e1ra kezdt\u00e9k el ugyanis alkalmazni ezt a \u2013 kor\u00e1bban mindenekel\u0151tt a plak\u00e1tokn\u00e1l haszn\u00e1latos \u2013 technik\u00e1t a 20. sz\u00e1zad legnagyobb fest\u0151i. Chagallon k\u00edv\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul Pablo Picasso, Henri Matisse, Joan Mir\u00f3 \u00e9s m\u00e1s modernist\u00e1k Mourlot m\u0171term\u00e9ben k\u00f6zvetlen\u00fcla litogr\u00e1fiai k\u00f6vekre vitt\u00e9k fel rajzaikat, majd a nyomd\u00e1szmesterek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa mellett elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a limit\u00e1lt p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00fa sorozatokat. Charles Sorlier visszaeml\u00e9kez\u00e9se szerint, aki nyomd\u00e1szk\u00e9nt Chagall rendszeres munkat\u00e1rsa volt, az orosz m\u0171v\u00e9sz az elj\u00e1r\u00e1st \u00e1ltal\u00e1ban a kompoz\u00edci\u00f3 k\u0151re rajzol\u00e1s\u00e1val kezdte. N\u00e9h\u00e1ny k\u00eds\u00e9rleti (fekete-feh\u00e9r) lenyomat elk\u00e9sz\u00fclt\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a fest\u0151 ezeket v\u00edzfest\u00e9kkel vagy pasztellkr\u00e9t\u00e1val kisz\u00ednezte, majd pedig elk\u00e9sz\u00edtette az egyes sz\u00ednr\u00e9tegekhez sz\u00fcks\u00e9ges rajzr\u00e9szleteket tartalmaz\u00f3 lapokat. A kinyomtatott k\u00eds\u00e9rleti lapokat ezut\u00e1n m\u00e9g addig jav\u00edtgatta, illetve adott hozz\u00e1juk \u00fajabb sz\u00edneket, m\u00edg el\u00e9gedett nem lett a munk\u00e1j\u00e1val, amelynek v\u00e9g\u00e9n j\u00f3v\u00e1hagyta a lenyomatokat. Ez ut\u00f3bbiak \u00e1ltal\u00e1ban 50 p\u00e9ld\u00e1nyban k\u00e9sz\u00fcltek.<\/p>\n

E m\u00f3dszerrel nyomtatt\u00e1k ki Mourlot-n\u00e1l a Lendvai Gal\u00e9ria \u00e9s M\u00fazeumban ki\u00e1ll\u00edtott valamennyi litogr\u00e1fi\u00e1t. A bibliai \u00e1br\u00e1zol\u00e1ssorozatokat (Biblia\/Bible<\/em>) 1956-ban, illetve 1960-ban (K\u00e9pek a Bibli\u00e1hoz\/Dessins pour la Bible<\/em>) a Mourlot \u00e1ltal nyomtatott, illetve a m\u00e1r eml\u00edtett T\u00e9riade \u00e1ltal kiadott elismert p\u00e1rizsi m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irat, a V\u00e8rve kett\u0151s sz\u00e1maiban jelentett\u00e9k meg.<\/p>\n

 <\/p>\n

\n

\u201eHa semmi m\u00e1st nem ismern\u00e9nk Chagallb\u00f3l, csak Biblia-k\u00e9peit, m\u00e1r akkor is a modern m\u0171v\u00e9szet \u00f3ri\u00e1s\u00e1nak tartan\u00e1nk.\u201d<\/p>\n

Meyer Schapiro<\/strong><\/p>\n<\/blockquote>\n

 <\/p>\n

A szent\u00edr\u00e1si mot\u00edvumok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1hoz ihletet mer\u00edtend\u0151 Chagall 1931-ben Egyiptomba, Palesztin\u00e1ba \u00e9s Sz\u00edri\u00e1ba utazott, ahol k\u00f6zvetlen\u00fcl megismerte \u00e9s \u201e\u00e1t\u00e9lte\u201d a kor\u00e1bban csup\u00e1n hallom\u00e1sb\u00f3l ismert, \u00e1lmaiban megjelen\u0151 t\u00e1jakat. K\u00e9s\u0151bb m\u00e9g n\u00e9h\u00e1nyszor visszat\u00e9rt ugyan, de els\u0151 Szentf\u00f6ldre tett els\u0151 utaz\u00e1s\u00e1t mindv\u00e9gig \u00e9lete egyik meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyek\u00e9nt \u00edrta le, amelynek sor\u00e1n a Biblia mellett \u00f6nmag\u00e1ra is r\u00e1tal\u00e1lt.<\/p>\n

A Biblia mindig is k\u00f6zel \u00e1llt Chagallhoz. Az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g t\u00f6rt\u00e9netei m\u00e1r kisgyerekk\u00e9nt is m\u00e9lyen foglalkoztatt\u00e1k, hiszen hagyom\u00e1nyos haszid zsid\u00f3 csal\u00e1dban n\u0151tt fel, ahol a T\u00f3ra a mindennapi \u00e9let dolgaiban is fontos hivatkoz\u00e1si alapnak sz\u00e1m\u00edtott. Saj\u00e1t elmond\u00e1sa szerint a Bibli\u00e1ra eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben \u201eminden id\u0151k legnagyobb k\u00f6lt\u00e9szeti inspir\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt\u201d tekintett. A kort\u00e1rsai \u00e1ltal po\u00e9tikus alakjai miatt fest\u0151-k\u00f6lt\u0151nek titul\u00e1lt Marc Chagall rendk\u00edv\u00fcli \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel k\u00f6zel\u00edtett a biblikus sz\u00f6vegek interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz. Azokra a k\u00e9rd\u00e9sekre \u00f6sszpontos\u00edtott, amelyekhez alkot\u00f3i p\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n egy\u00e9bk\u00e9nt is \u00fajra meg \u00fajra visszat\u00e9rt \u2013 \u00edgy a Bibli\u00e1hoz k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9pein az emberis\u00e9g legnagyobb megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sait \u00e9s gy\u0151zelmeit \u00e1br\u00e1zolja.<\/p>\n

A grafikai lapokon az \u00e1ltala ismert, (bels\u0151) vil\u00e1g\u00e1nak r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 emberek alakjait sorakoztatja fel \u2013 olyan emberek\u00e9t, akik Istenhez \u00e9s embert\u00e1rsaikhoz val\u00f3 viszonyukban esend\u0151ek, n\u00e9ha gyeng\u00e9k, n\u00e9ha \u00e1rul\u00f3k voltak, de k\u00e9pesek a hat\u00e1rtalan b\u00e1tors\u00e1gra \u00e9s szeretetre is. Az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9get nem csak a zsid\u00f3k t\u00f6rt\u00e9nelmek\u00e9nt, de az eg\u00e9sz emberis\u00e9g, illetve az emberis\u00e9gbe vetett hit elbesz\u00e9l\u00e9sek\u00e9nt \u00e1ll\u00edtja el\u00e9nk. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9se volt, hogy a Biblia ismerete \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9se a vil\u00e1g jobb\u00e1 t\u00e9tel\u00e9nek \u00e9s a gonosz kiirt\u00e1s\u00e1nak lehets\u00e9ges eszk\u00f6ze; \u00e9l\u0151, dr\u00e1mai \u00e9rzelmekt\u0151l \u00e1thatott alakjaival hitelesen hozta k\u00f6zelebb a t\u00e1gabb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez az \u00cdr\u00e1s \u00fczenet\u00e9t.<\/p>\n

A Biblia<\/em> \u00e9s a K\u00e9pek a Bibli\u00e1hoz<\/em> ciklusok itt ki\u00e1ll\u00edtott grafik\u00e1iban Chagall m\u00e1r elt\u00e1volodott a Vollard Bibli\u00e1ja sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett r\u00e9zkarcait jellemz\u0151 f\u0151 mot\u00edvumokt\u00f3l, a f\u00e9lelemt\u0151l \u00e9s a b\u0171ntudatt\u00f3l, \u00e9s l\u00e9nyegesen vil\u00e1gosabb, der\u0171sebb, egyben a litogr\u00e1fiai technik\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en sz\u00ednesebb vil\u00e1got \u00e1br\u00e1zolt. Szent\u00edr\u00e1si alakjait ez\u00fattal a Paradicsomban \u00e1br\u00e1zolta, ahol b\u00e9k\u00e9ben \u00e9s boldogs\u00e1gban, a term\u00e9szettel \u00f6sszhangban \u00e9lnek. A bemutatott litogr\u00e1fi\u00e1k egyike \u2013 M\u00f3zes \u00e9s a n\u00e9p \u2013 A Biblia \u00fczenete<\/em> (Le Message biblique<\/em>, 1972) Chagall-f\u00e9le kiad\u00e1sa sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt, ami egybeesett az azonos nev\u0171 nizzai m\u00fazeum alap\u00edt\u00e1s\u00e1val. A m\u0171v\u00e9sz vall\u00e1si t\u00e9m\u00e1j\u00fa alkot\u00e1sainak legnagyobb gy\u0171jtem\u00e9nye napjainkban is e m\u00fazeumban tekinthet\u0151 meg.<\/p>\n

 <\/p>\n

\n

\u201eNem tudom, honnan veszi ezeket a k\u00e9peket; tal\u00e1n egy angyal lakik a kopony\u00e1ja belsej\u00e9ben.\u201d<\/p>\n

Pablo Picasso<\/strong><\/p>\n<\/blockquote>\n

 <\/p>\n

Chagall m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek egyik legjellemz\u0151bb saj\u00e1toss\u00e1ga \u00e9s egyben er\u00e9nye ikonogr\u00e1fiai soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge. Ebbe a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son l\u00e1that\u00f3 grafikav\u00e1logat\u00e1s is j\u00f3 betekint\u00e9st ny\u00fajt; e grafik\u00e1kban a m\u0171v\u00e9sz kedvelt mot\u00edvumait vizsg\u00e1lta, \u00e9s azokb\u00f3l var\u00e1zslatos, k\u00e9pzeletgazdag \u00e9s j\u00e1t\u00e9kos kompoz\u00edci\u00f3kat teremtett. Mindig az \u00e1ltala j\u00f3l ismert vil\u00e1gb\u00f3l indult ki, ez\u00e9rt nem meglep\u0151, hogy a v\u00e1logat\u00e1sban t\u00fals\u00falyra jutnak a szem\u00e9lyes \u00e9let\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 alakok. A sz\u00e1mos, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e1l\u00f6lt\u00f6z\u00e9kekben megfestett \u00f6narck\u00e9p mellett k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gyakori a szerelemesp\u00e1rok megjelen\u00edt\u00e9se (amelyhez a saj\u00e1t mag\u00e1t vagy \u0151t els\u0151 feles\u00e9g\u00e9vel, Bell\u00e1val \u00e1br\u00e1zol\u00f3 els\u0151 k\u00e9pekt\u0151l fogva h\u0171 maradt), az anyas\u00e1g mot\u00edvuma, valamint a szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u0151d\u00e9s\u00e9re jelent\u0151s hat\u00e1st gyakorl\u00f3 t\u00e1jak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. A ki\u00e1ll\u00edtott grafikai lapokon \u00fajra meg \u00fajra Vityebszkkel \u00e9s annak a v\u00e1ros m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatti elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en m\u00e1r csak a m\u0171v\u00e9szet vil\u00e1g\u00e1ban fennmaradt topogr\u00e1fiai jellegzetess\u00e9geivel, az Eiffel-toronnyal, a Notre-Dame-sz\u00e9kesegyh\u00e1zzal \u00e9s Vence buja fl\u00f3r\u00e1j\u00e1val is tal\u00e1lkozhatunk.<\/p>\n

Tov\u00e1bbi, eg\u00e9sz \u00e9letm\u0171v\u00e9n \u00e1t\u00edvel\u0151 t\u00e9m\u00e1ja volt Chagallnak a v\u00e1ndorzen\u00e9szek \u00e9s cirkuszm\u0171v\u00e9szek \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa; a csep\u0171r\u00e1g\u00f3k tarka vil\u00e1ga a maga karnev\u00e1li hangulat\u00e1val mindig is k\u00f6zel \u00e1llt hozz\u00e1. Az akrobat\u00e1k kicsavarod\u00f3 teste, a boh\u00f3cok tarka jelmezei \u00e9s ragad\u00f3s v\u00edgs\u00e1guk k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmas kiindul\u00f3pontot jelentettek fantasztikus m\u0171vei fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez, amelyek egy m\u00e1sik, \u00e1lomb\u00e9li val\u00f3s\u00e1got \u00e1br\u00e1zolnak, ahol a tehenek k\u00e9kek vagy z\u00f6ldek is lehetnek, a halak \u00e9s a szerelmesp\u00e1rok pedig templomtornyok felett lebegnek. \u00c9ppen ez\u00e9rt Chagallt kort\u00e1rsai gyakran a sz\u00fcrrealist\u00e1k el\u0151fut\u00e1r\u00e1nak tekintett\u00e9k, ami ellen sz\u00fcntelen tiltakozott, mint ahogy elutas\u00edtotta alkot\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9ge b\u00e1rmilyen jelleg\u0171 beskatuly\u00e1z\u00e1s\u00e1t. Impressz\u00edv \u00e9letm\u0171ve nem t\u0171r semmilyen merev st\u00edlusbeli besorol\u00e1st: sem az absztrakci\u00f3, sem a val\u00f3s\u00e1gos vil\u00e1g mellett nem elk\u00f6telezett, hanem valahol m\u00e1shol lebeg. Chagall k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szete tal\u00e1n legink\u00e1bb a k\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s a metafor\u00e1k m\u0171v\u00e9szeti \u00e1g\u00e1hoz tartozik, ahol \u2013 az \u00e1ltala k\u00f6zvet\u00edtett \u00e9rzelmeken k\u00edv\u00fcl \u2013 semmi sincs pontosan \u00fagy, mint a val\u00f3s\u00e1gban.<\/p>\n

Vagy t\u00e1n m\u00e9gis?<\/p>\n

dr. Katarina Mohar<\/strong>
\nm\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz
\nFrance Stele M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet<\/p>\n

\n

PROM\u00d3CI\u00d3S VIDE\u00d3 (Szlov\u00e9n nyelv\u0171)<\/h2>\n