\nSalvador Dal\u00ed \u00e9s Otto Dix grafik\u00e1in<\/em><\/span><\/p>\n
c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3j\u00e1ra, amely 2025. m\u00e1jus 18-\u00e1n, vas\u00e1rnap 19 \u00f3rakor<\/strong> lesz a lendvai v\u00e1rban.<\/p>\n K\u00f6sz\u00f6nt\u0151besz\u00e9det mond Szakmai bemutat\u00f3t dr. Marjeta Ciglenecki<\/strong>, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz tart.<\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st \u0150exc. Sylvia Groneick<\/strong>, a N\u00e9met Sz\u00f6vets\u00e9gi K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g szlov\u00e9niai nagyk\u00f6vete, valamint Zenei m\u0171sor: Tja\u0161a \u010ceri\u010d<\/strong> (harmonika)<\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 2025. okt\u00f3ber 31-ig tekinthet\u0151 meg.<\/em><\/p>\n T\u00f6rt\u00e9netek a Szent\u00edr\u00e1sb\u00f3l Salvador Dal\u00ed<\/strong> (1904\u20131989) \u00e9s Otto Dix<\/strong> (1891\u20131969) m\u0171v\u00e9szi ir\u00e1nyults\u00e1gukban \u00e9s ideol\u00f3giailag is nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek egym\u00e1st\u00f3l, alkot\u00f3m\u0171v\u00e9szet\u00fckre m\u00e9gis jelent\u0151s hat\u00e1st gyakoroltak a bibliai t\u00f6rt\u00e9netek saj\u00e1tos ikonogr\u00e1fi\u00e1jukkal. Dal\u00ed a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l kezdett intenz\u00edven foglalkozni vel\u00fck, miut\u00e1n teljes odaad\u00e1ssal visszat\u00e9rt az Egyh\u00e1zhoz, m\u00edg Dix gyermekkora \u00f3ta elk\u00f6telezett olvas\u00f3ja volt a Szent\u00edr\u00e1snak, \u00e9s a k\u00f6nyvek k\u00f6nyv\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neteit minden\u00fctt felismerte saj\u00e1t k\u00f6rnyezet\u00e9ben, amelyet a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s a n\u00e1cizmus terhei nyomasztottak.<\/p>\n A sz\u00fcrrealista Salvador Dal\u00edt ellentmond\u00e1sos alkot\u00f3nak tartj\u00e1k, akit extravag\u00e1ns \u00e9letst\u00edlusa \u00e9s a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni Spanyolorsz\u00e1gban Franco rezsimje melletti egy\u00e9rtelm\u0171 politikai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa miatt sokan b\u00edr\u00e1ltak. Az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val azonban egyre ink\u00e1bb nagy m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt ismerj\u00fck el. Halhatatlans\u00e1gra v\u00e1gyott, \u00e9s az \u00f6r\u00f6k \u00e9let receptj\u00e9t az \u00f3kori, k\u00f6z\u00e9pkori \u00e9s kora \u00fajkori alkimist\u00e1k \u00edr\u00e1saiban pr\u00f3b\u00e1lta megtal\u00e1lni. Inspir\u00e1lta az \u00c9nekek \u00e9neke az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9gb\u0151l, valamint John Milton 17. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n megalkotott remekm\u0171ve, az Elveszett paradicsom. Csod\u00e1lattal tekintett a spanyol misztikusokra is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Keresztes Szent J\u00e1nosra, a 16. sz\u00e1zadi karmelita szerzetesre, aki szokatlan perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l rajzolta meg a Megfesz\u00edtett Krisztust. Dal\u00edt ez a szent hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 apr\u00f3 rajz egy eg\u00e9sz \u00e9vtizeden \u00e1t foglalkoztatta.<\/p>\n Otto Dix \u00e9let\u00fatja teljesen m\u00e1s volt. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa borzalmas k\u00e9pei eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rt\u00e9k, \u00e9s meghat\u00e1rozt\u00e1k fest\u00e9szeti \u00e9s grafikai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9se volt, hogy az igazs\u00e1got mindig ki kell mondani, \u00e9s semmit sem szabad sz\u00e9p\u00edteni. Expresszionista volt, \u00e9s a n\u00e9met \u00faj t\u00e1rgyiass\u00e1g (n\u00e9met\u00fcl Neue Sachlichkeit<\/em>) egyik legjelent\u0151sebb k\u00e9pvisel\u0151je, emiatt 1933-ban elvesz\u00edtette professzori \u00e1ll\u00e1s\u00e1t a drezdai akad\u00e9mi\u00e1n, \u00e9s a n\u00e1ci hat\u00f3s\u00e1gok megvet\u00e9se is utol\u00e9rte, \u00edgy sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9t elkobozt\u00e1k. Dix \u00fagy v\u00e9lte, hogy a m\u0171v\u00e9szek nem tudj\u00e1k megv\u00e1ltoztatni a vil\u00e1got, de k\u00f6teless\u00e9g\u00fck tan\u00fas\u00e1got tenni r\u00f3la. A h\u00e1bor\u00fak sz\u00f6rny\u0171s\u00e9g\u00e9t sz\u00e1mos alkot\u00e1s\u00e1ban \u00e1br\u00e1zolta \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az 1960-ban k\u00e9sz\u00fclt, 33 litogr\u00e1fi\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sorozatban is, amely tematikusan M\u00e1t\u00e9 evang\u00e9lium\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, val\u00f3j\u00e1ban azonban a n\u00e1cizmusr\u00f3l \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00far\u00f3l sz\u00f3l. A sorozat utols\u00f3 lapj\u00e1n egy modern megjelen\u00e9s\u0171 f\u00e9rfi l\u00e1that\u00f3, aki hat\u00e1rozott k\u00e9zmozdulattal utas\u00edtja a n\u00e9peket ok\u00edt\u00e1sra, s ugyanazokat a szavakat haszn\u00e1lja, amelyekkel Krisztus k\u00fcldte ki az apostolokat, hogy hirdess\u00e9k a kereszt\u00e9ny hitet szerte a vil\u00e1gban.<\/p>\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra kiv\u00e1lasztott m\u0171vek Richard H. Mayer neves, bambergi mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\n Az esem\u00e9nyt fot\u00f3n \u00e9s vide\u00f3n r\u00f6gz\u00edtj\u00fck.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A m\u00fazeumok nemzetk\u00f6zi napja alkalm\u00e1b\u00f3l a Lendvai Gal\u00e9ria \u00e9s M\u00fazeum, valamint Lendva K\u00f6zs\u00e9g szeretettel megh\u00edvja \u00d6nt \u00e9s kedves Bar\u00e1tait a T\u00f6rt\u00e9netek a Szent\u00edr\u00e1sb\u00f3l Salvador Dal\u00ed \u00e9s Otto Dix grafik\u00e1in c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00f3j\u00e1ra, amely 2025. m\u00e1jus 18-\u00e1n, vas\u00e1rnap 19 \u00f3rakor lesz a lendvai v\u00e1rban. <\/p>\n B\u0151vebben
\nBaumgartner Dubravko<\/strong>, a Lendvai Gal\u00e9ria \u00e9s M\u00fazeum igazgat\u00f3ja, valamint
\nMagyar Janez<\/strong>, Lendva K\u00f6zs\u00e9g polg\u00e1rmestere.<\/p>\n
\n\u0150exc. Javier Herrera Garc\u00eda-Canturri<\/strong>, a Spanyol Kir\u00e1lys\u00e1g szlov\u00e9niai nagyk\u00f6vete nyitj\u00e1k meg.<\/p>\n
\n
\n![\"\"](\"https:\/\/www.gml.si\/wp-content\/uploads\/2025\/05\/Vabilo-Meghivo_DALIDIX.jpg\")
<\/a><\/p>\n
\nSalvador Dal\u00ed \u00e9s Otto Dix grafik\u00e1in<\/em><\/strong><\/span><\/p>\n
\n