KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS: Történetek a Szentírásból Salvador Dalí és Otto Dix grafikáin

Tisztelt Művészetkedvelők!

A múzeumok nemzetközi napja alkalmából a Lendvai Galéria és Múzeum, valamint Lendva Község szeretettel meghívja Önt és kedves Barátait a

Történetek a Szentírásból
Salvador Dalí és Otto Dix grafikáin

című kiállítás megnyitójára, amely 2025. május 18-án, vasárnap 19 órakor lesz a lendvai várban.

Köszöntőbeszédet mond
Baumgartner Dubravko, a Lendvai Galéria és Múzeum igazgatója, valamint
Magyar Janez, Lendva Község polgármestere.

Szakmai bemutatót dr. Marjeta Ciglenecki, művészettörténész tart.

A kiállítást Őexc. Sylvia Groneick, a Német Szövetségi Köztársaság szlovéniai nagykövete, valamint
Őexc. Javier Herrera García-Canturri, a Spanyol Királyság szlovéniai nagykövete nyitják meg.

Zenei műsor: Tjaša Čerič (harmonika)

A kiállítás 2025. október 31-ig tekinthető meg.

Történetek a Szentírásból
Salvador Dalí és Otto Dix grafikáin

Salvador Dalí (1904–1989) és Otto Dix (1891–1969) művészi irányultságukban és ideológiailag is nagyon különböztek egymástól, alkotóművészetükre mégis jelentős hatást gyakoroltak a bibliai történetek sajátos ikonográfiájukkal. Dalí a 20. század közepétől kezdett intenzíven foglalkozni velük, miután teljes odaadással visszatért az Egyházhoz, míg Dix gyermekkora óta elkötelezett olvasója volt a Szentírásnak, és a könyvek könyvének történeteit mindenütt felismerte saját környezetében, amelyet a két világháború és a nácizmus terhei nyomasztottak.

A szürrealista Salvador Dalít ellentmondásos alkotónak tartják, akit extravagáns életstílusa és a polgárháború utáni Spanyolországban Franco rezsimje melletti egyértelmű politikai állásfoglalása miatt sokan bíráltak. Az idő múlásával azonban egyre inkább nagy művészként ismerjük el. Halhatatlanságra vágyott, és az örök élet receptjét az ókori, középkori és kora újkori alkimisták írásaiban próbálta megtalálni. Inspirálta az Énekek éneke az Ószövetségből, valamint John Milton 17. század közepén megalkotott remekműve, az Elveszett paradicsom. Csodálattal tekintett a spanyol misztikusokra is, különösen Keresztes Szent Jánosra, a 16. századi karmelita szerzetesre, aki szokatlan perspektívából rajzolta meg a Megfeszített Krisztust. Dalít ez a szent hagyatékából származó apró rajz egy egész évtizeden át foglalkoztatta.

Otto Dix életútja teljesen más volt. Az első világháború borzalmas képei egész életében végigkísérték, és meghatározták festészeti és grafikai munkásságát. Meggyőződése volt, hogy az igazságot mindig ki kell mondani, és semmit sem szabad szépíteni. Expresszionista volt, és a német új tárgyiasság (németül Neue Sachlichkeit) egyik legjelentősebb képviselője, emiatt 1933-ban elveszítette professzori állását a drezdai akadémián, és a náci hatóságok megvetése is utolérte, így számos művét elkobozták. Dix úgy vélte, hogy a művészek nem tudják megváltoztatni a világot, de kötelességük tanúságot tenni róla. A háborúk szörnyűségét számos alkotásában ábrázolta – többek között az 1960-ban készült, 33 litográfiából álló sorozatban is, amely tematikusan Máté evangéliumára épül, valójában azonban a nácizmusról és a második világháborúról szól. A sorozat utolsó lapján egy modern megjelenésű férfi látható, aki határozott kézmozdulattal utasítja a népeket okításra, s ugyanazokat a szavakat használja, amelyekkel Krisztus küldte ki az apostolokat, hogy hirdessék a keresztény hitet szerte a világban.

A kiállításra kiválasztott művek Richard H. Mayer neves, bambergi magángyűjteményéből származnak.

Az eseményt fotón és videón rögzítjük.