Date posted: 13. 01. 2012 | Category: ELŐZŐ

Boldogasszony

Kiállításmegnyító: pénteken, 2012. január 6-án, 17.00 órakor a lendvai várban.
A kiállítás megtekinthető 2012. február 1-ig.


MEGHÍVÓ

A Lendvai Galéria és Múzeum, a Magyar Művészeti Akadémia, Lendva Község és a Forrás Galéria tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait Boldogasszonycímű kiállítás megnyitójára, 2012. január 6-án, pénteken 17:00 órára.

Kiállító művészek: B. Raunio Maria, Bráda Tibor, Gyulai Líviusz, Györfi Sándor, Incze Mózes, Jankovics Marcell, Kárpáti Tamás, Kő Pál, König Róbert, Lajta Gábor, Molnár Kálmán, Mara Kinga, Nádas Alexandra, Nagy Gábor, Orosz István, Párkányi Raab Péter, Raffay Dávid, Papageorgiu Andrea, Péterfy László, Rádóczy Gyarmathy Gábor, Sulyok Gabriella, Somogyi Győző, Szabó Ákos, Szemadám György, Szinte Gábor, Tóth-Kovács József

Köszöntőt mond: Gerics Ferenc, a Lendvai Galéria és Múzeum igazgatója. A kiállítást méltatja: Lendvai Kepe Zoltán, a Lendvai Galéria és Múzeum néprajzkutató muzeológusa. A kiállítást megnyitja: Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke.

A kiállításon közreműködik: Djukič Irén énekművész

A kiállítás megtekinthető 2012. február 1-ig.

 


A KIÁLLÍTÁSRÓL

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves művészek és művészetpártolók! Drága vendégek!

A Lendvai Galéria és Múzeum, amely városunk legrégebbi örökségvédelmi és kulturális intézménye 2012-ben ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Ez önmagában is elég indok lenne az olyan rangos kiállítás megszervezéséhez, mint a körülöttünk lévő, de a 2012. év nekünk lendvaiaknak és magyaroknak még különösen nagy jelentőségű. Ugyanis idén ünnepeljük városunk első említésének 820. évfordulóját, de megemlíthetjük azt is, hogy városunk erődjét, amelyben most összegyűltünk, először ezelőtt 780 évvel, azaz 1232-ben említi egy oklevél. Mindemellett a Gondviselő is úgy akarta, hogy a Boldogasszony című képzőművészeti kiállítást 2012. év legelején mutassuk be, mint a jubileumi programsorozatunk első rendezvényét és akkor, amikor hatályba lépett Magyarország új alaptörvénye. Mindehhez kedvesebb védőszentet, mint a Boldogasszony, nem is lehetne kívánni!

A Boldogasszony című kiállítás a budapesti Forrás Galéria bocsájtotta útra 2010 márciusában. Célkitűzése aktuális és inspiráló volt, eredménye gyümölcsöző lett. A tematikus kiállításon 26 kortárs magyar képzőművész egy-egy alkotásával mutatkozik be. A projekt jelentőségét és aktualitását az is bizonyítja, hogy az első kiállításhoz kétnapos tudományos szimpózium is kapcsolódott, amely a témakört szakrális, néprajzi, művészettörténeti és kultúrtörténeti szempontból is taglalta. Mindemellett a kiállítást egy nyolcnyelvű művészeti album kíséri, valamint dokumentumfilm rögzíti.

Valószínű, hogy a szervezők még nem is sejtették, mennyire jelentőssé válik majd 2012-ben jelképes cselekedetük. Példaértékű elhatározásukat, hogy a Kárpát-medencében, 7 országban, 20 helyszínen bemutatják a kiállítást, mindenütt támogatták. Igaz, egyes közreműködők már az égből figyelik a mai eseményt, de tény, hogy a vándorkiállítás útja és a nemzet ügye látványosan egybefonódott.

Engedjék meg, hogy a kiállítás méltatásához Tóth NORBERT, a Forrás Galéria igazgatójának szavait idézzem: „A művészet korról-korra újraértelmezi a Boldogasszony képeit”. Ez kétségtelenül igaz és ezt a mai kiállítás is bizonyítja. Ha részletesebben megfigyeljük az itt látható alkotásokat, észrevesszük, hogy szinte mindegyik besorolható valamely ikonográfiai típusba, vagy abból merít, abból indul ki. Tehát, annak ellenére, hogy mindannyian újraértelmezik a Boldogasszony fogalmát, az lényegében mégis megmarad annak, ami mindig is volt: életet adó és életet védelmező anya.

Érdemes tudatosítani, hogy a magyar Boldogasszony kifejezés egyedülállóan tömör és elegáns, amelynek más nyelvekben nemigen van pontos megfelelője, így csak körülírva, vagy csak megközelítően lehet más nyelvekre fordítani. Jelentésének sokrétegűsége révén a magyar néprajztudomány egyik legizgalmasabb témakörei közé tartozik. Népi értelmezésben a Boldogasszony lehet nagy, kis, szülő, gyümölcsoltó, gyertyaszentelő, sarlós, fájdalmas, fogolykiváltó, kallós, olvasós, keddi, havi, segítő… és még sorolhatnánk. Egyesek szerint a Boldogasszony a magyar ősvallás Istenasszonya, vagy isteneket szülő Ősanya, mások szerint pedig Szent Anna, vagyis Mária anyja, akihez magtalan nők imádkoznak, mint az életet adó istenasszonyhoz. Érdemes ugyancsak megemlíteni, hogy vidékünkön is az ükanyáink még a Boldogasszony ágyába feküdtek közvetlen a szülés után, valamint azt, hogy a Palócföld parasztházainak mestergerendáját tartó középoszlopot Boldogasszony fájának nevezték. Annyi azonban bizonyos, hogy a magyar Boldogasszony természetfeletti tulajdonságokkal rendelkező asszony, aki lehet Istenszülő, lehet a termékenység jelképe, lehet a nők védelmezője. Bálint Sándor szerint a pogány Boldogasszony kifejezést Gellért püspök tanácsára a Szűz Máriára alkalmazták, így tehát a keresztény Szűzanya szinonimája lett.

Tisztelt egybegyűltek, Kedves Barátaim!

Engedjétek meg, hogy ezen elsőrangú művészeti élményt nyújtó és pozitív energiákat sugárzó kiállítás révén felidézzem vidékünk azon többszázéves helyeit, ahonnét, ha majd ezen kiállítás már másik városban lesz, további erőt és ihletet meríthetünk. Az itt élők mindannyian tudják, hogy az alsólendvai Bánffy családhoz kötődő Bántornya, vidékünk legnevezetesebb Mária kegyhelye. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy Lendva első temploma egészen a 18. századig ugyancsak Mária védelme alatt állt. Arra pedig már alig emlékszik valaki, hogy 1945 előtt a várunkban, itt közvetlen alattunk, kápolna létezett. Ezzel a kápolnával kapcsolatos egy 17. századi történet, ami révén a lendvai vár tornya két legfelső ablaka közé a vár akkori ura a Boldogasszony szentképét festtette. Ezt a szentképet azonban az ateista egyeduralom emberei befalaztatták. Minden bizonnyal a vakablakban lévő Boldogasszony freskója még mindig itt van, karnyújtásnyira a szomszédos toronyszoba külső részén! Illene már, hogy kiszabadítsuk hat évtizedes börtönéből, hogy ismét vidékünk védelmére és dicsőségére, nekünk pedig tiszteletre szolgáljon. Ezt annál inkább kötelességünk megtenni, mert ne feledjük, hogy elődeink szinte egy évezreden át a Regnum Marianumban, azaz Mária Országában éltek. Ez ugyanis Magyarország szakrális neve azóta, hogy Szent István királyunk 1038-ban felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. És ugyancsak ne feledjük, hogy ma is Mária Országában élünk a szlovéniai barátainkkal együtt, hiszen a szlovéniai katolikus szentegyház 2000-ben Szlovéniát felajánlotta a Boldogasszonynak.

A budapesti Forrás Galéria nemes szándéka az, hogy minden egyes Boldogasszony kiállítás egy újabb alkalom legyen a Kárpát-medencében élők egymásra találására és a békesség megteremtésére. A Lendvai Galéria és Múzeum a következő évtizedekben, de méginkább a jubileumi 2012. évben programjaival és örökségvédelmi tevékenységével mindent megtesz, hogy ez vidékünkön megvalósuljon. Így legyen!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Kepe Zoltán, a Lendvai Galéria és Múzeum néprajzkutató muzeológusa

Lendva, 2012. január 6.


FÉNYKÉPEK A MEGNYÍTÓRÓL

foto_boldogasszony_01 foto_boldogasszony_02 foto_boldogasszony_03 foto_boldogasszony_04 foto_boldogasszony_05 foto_boldogasszony_06 foto_boldogasszony_07 foto_boldogasszony_08 foto_boldogasszony_09 foto_boldogasszony_10 foto_boldogasszony_11 foto_boldogasszony_12 foto_boldogasszony_13 foto_boldogasszony_14 foto_boldogasszony_15 foto_boldogasszony_16 foto_boldogasszony_17 foto_boldogasszony_18

 


FÉNYKÉPEK A KIÁLLÍTÁSRÓL

foto_boldogassz_kiallitas_02 foto_boldogassz_kiallitas_03 foto_boldogassz_kiallitas_04 foto_boldogassz_kiallitas_05 foto_boldogassz_kiallitas_06 foto_boldogassz_kiallitas_07 foto_boldogassz_kiallitas_08 foto_boldogassz_kiallitas_01