Date posted: 09. 03. 2012 | Category: ELŐZŐ

Hímzőkiállítás és könyvbemutató

Kiállításmegnyító: péntek, 2012. március 2., 18.00 óra.
A kiállítás 2012. március 26-ig tekinthető meg.


MEGHÍVÓ

Sok szeretettel meghívjuk Önöket 2012. március 2-án, pénteken 18 órakor a lendvai várban megnyításra kerülő hímzőkiállításra, amely a muravidéki hímző szakkörök közreműködésével jött létre.

Ezenkívül a kedves közönség itt ismerheti meg a
Kepéné Bihar Mária – Lendvai Kepe Zoltán
Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken című kiadványt, amely a Hogy ne menjen feledésbe sorozatban jelent meg.

A kiállítás 2012. március 26-ig tekinthető meg.


A KIÁLLÍTÁSRÓL

Kedves Vendégeink, Kedves Hagyományőrző Barátaim!

Először is köszönöm szépen, hogy ilyen szép számmal összegyűltek, hogy együtt nyissuk meg a Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken című kiállítást és bemutassuk az ezzel azonos címet viselő könyvet. Bevezetésként engedjék meg, hogy a hagyományőrzésről és a hímző szakkörökről megosszak Önökkel néhány gondolatot.
A hagyomány gyökér, megtartó erő, amely segít megkapaszkodni, segít embernek maradni a sokszor kusza és kegyetlen világban. A hagyomány olyan érték, amit a közösség megőrzésre és továbbadásra méltónak tart. Amennyiben nem adják tovább, elveszti lényegét, megszűnik éltető forrás lenni. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós szerint, nem a hagyománynak van szüksége az őrzésre, hanem nekünk embereknek van szükségünk a hagyományra, hogy boldogabbak, egészségesebbek legyünk.
A néphagyományok közül mindig is a népművészet volt az, amely leginkább a közérdeklődésnek örvendett. A szlovéniai magyarság népművészeti értékei közül, talán a hetésinek nevezett népviseletére és hímzésére a legbüszkébb.
A hetési népi textilkultúra legékesebb megnyilvánulásai a szőttesek és a gazdagon hímzett viselet. A hetési hímzés olyan néprajzi értékeket hordoz, mint a subrika díszítés vagy a bújtatásos öltés. Ma már nehéz elképzelni, de igazán kevesen múlott, hogy ez a kincs öröke elvesszen. Az 1930-as 40-es évekre a Hetést is utolérte a többi tájegységhez hasonlóan a népviselet elhagyása és ezzel együtt a hímzés kultúra eltűnése. Az öltözködésben és a lakáskultúrában a gyári anyagoké lett a főszerep. Sírba szálltak a kontyos, pacsás asszonyok. Az 1980-as években azonban Dr. Kerecsényi Edit kezdett néprajzi kutatásokba a Muravidéken. Edit néni mindig is rajongott a zalai fehérhímzésekért és a népviseletekért, így a szlovéniai magyarság körében is ez lett az egyik kedves kutatási témája. A Muravidék nagy tudású, idősebb asszonyai segítségével újra felfedezte a hetési hímzést és viseletet. Népi iparművészeket, hímző szakembereket gyűjtött maga köré, akik elméleti kutatásait gyakorlati tudásukkal egészítették ki.
Dr. Kerecsényi Edit kutatásai szerencsésen találkoztak a muravidéki magyarságban felébredő vággyal, amely szerint szerette volna feltámasztani tárgyi népművészetét. A csentei művelődési egyesület keretein belül 1988-ban alakult az első hímző szakkör Muravidéken, majd ezt követte a pincei és a hármasmalmi. Az elmúlt közel 25 esztendőben pedig sorra alakultak a szakkörök. A szakmai vezetésüket Zala és Vas megye népi iparművészei vállalták magukra. Működésüket a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a már említett két megye támogatta anyagilag és erkölcsileg.
Jelenleg Csentében, Pincén és Göntérházán működik hímző szakkör Török Eta vezetésével. A petesháziak és hosszúfaluiak Pulainé Cserti Ilona vezetésével őrzik a hímző hagyományokat. Kocsisné Koszorús Anikó Dobronak, Radamos és Kapca asszonyaival és leányaival szerette meg a kézimunkázást. Orbán Lajosné Hodoson és Domonkosfán tanítja a hímzés fortélyaira az érdeklődőket. Horvát Margit, a göntérházi csoport vezetésében segíti Török Etát, de emellett a lendvai nyugdíjasok hímző körének és a muraszombati, a pártosfalvi, a gyertyánosi hímző szakkörnek a szakmai vezetője is ő. Jandl Olga Kapcán adja át tudását a hímezni szeretőknek. Dr. Baracska Károlyné a hármasmalmi hímző szakkört vezette sikeresen közel 10 esztendeig. Jelenleg 14 hímző szakkör működik a szlovéniai magyarság körében és 3 hímző népi iparművésszel is büszkélkedhetünk. Bátran kimondhatjuk, hogy az elmúlt, közel 25 évben egy, a Kárpát-medencében egyedülálló hímző szakköri mozgalom született és virul. A szakkörök tagjai nemcsak a hímzés, de a csipkekészítés, a tojásfestés, a fafaragás, a csuhéfonás és a kosárkötés hagyományait is őrzik.
Ezzel a kiállítással és könyvvel a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Lendvai Galéria és Múzeum a hímző asszonyaink értékmentő munkája előtt tiszteleg, nekik ajánlja köszönete jeléül.

Ezen hímző szakkörök ugyanis fontos szerepet töltenek be:

  • A hetési viseleti és hímzési hagyományok fennmaradásában és továbbadásában,
  • emellett jóhírünket viszik a nagyvilágba is kiállításaikkal,
  • de nem felejtkezhetünk meg a szakkörök társadalmi szerepéről sem: a falvakban a közösségi élet fontos fórumai,
  • megóvják tagjaikat az elmagányosodástól, a depressziótól, segítenek feldolgozni az özvegység súlyos terhét,
  • a találkozások alkalmával lélekápoló társalgás is folyik, mindenki szívesen látott vendég, mindenki fontossá válik,
  • a szakkörök a kultúrák közötti párbeszédben is fontos szerepet töltenek be, hiszen tagjaik nemcsak a muravidéki magyarok lehetnek, hanem nemzetiségétől függetlenül bárki.

Az itt látható hímzéskiállítást a Muravidéken most és egykoron működő 15 hímző szakkör anyagából rendeztük. A folyóson és ebben a teremben a hetési hímzéseket láthatják, a másik kettő terem pedig a Kárpát-medence hímzéskincséből ad ízelítőt. Mintegy 120 asszony 600 kézimunkájából válogattuk ki a kiállítás anyagát. Kiegészítve más népművészeti ágak alkotásaival.
A már említett 15 hímzőszakkört, és ezek szakmai vezetőit és népi iparművészeinket mutatja be ez a könyv is. A kiadvány a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Ne menjen feledésbe című kiadványsorozatának 2. kötete. A könyv talán legértékesebb részét azok a vallomások képezik, amelyet a hímző asszonyok mondtak a hímzés szerepéről az életükben. Munkák során törekedtünk arra, hogy a kiállításra került anyag, a könyvben megjelenő idézetek és fényképek segítségével minél több hímző asszony helyet kapjon a mozgalom közel 25 esztendejének megünneplésében.
Sem a könyvben található idézetek, sem a kiállított munkák mellé nem írtuk ki a neveket, ezzel is érzékeltetve, hogy ebben a mozgalomban mindenki egyaránt fontos, értékes és nélkülözhetetlen munkát végez.
A szeretettel és lélekkel készült tárgyaknak bűvös ereje van. Erőt sugároznak, feltöltenek bennünket élet-energiával. Így meggyőződésem, hogy ezt a csodálatos kiállítást a legmegfelelőbb pillanatban született. Olyan éveket élünk, amikor a világgazdasági válság és a még súlyosabb erkölcsi válság válaszút elé állít bennünket. Vagy még erősebben összetartunk és szeretettel támogatjuk egymást, vagy a megélhetési harc miatt egymáson taposunk. Mindannyiunknak szüksége van tehát a lelkierőre: Önöknek, akik az élet mindennapi szinterein dolgoznak a hagyományok megtartásáért nehezebb körülmények között, csökkent költségvetéssel. A muravidéki magyarság vezetőinek, akik ezekben a viharos időkben kell lelkiismeretesen kormányozni a hajónkat. És nekünk is, akik a tudomány, a muzeológia eszközeivel igyekszünk szolgálni ezt a közösséget. Tesszük mindezt úgy, hogy a muzeológia a Muravidék kultúrájának még mindig a mostoha gyermeke. Hiába készült el az elmúlt 7 év alatt mintegy 1100 négyzetméternyi állandó kiállítás. Gondoljanak csak bele ez 11 családi ház alapterülete! Hiába a több ezer értékes tárgy a raktárakban, hiába a színvonalas könyvek! Egyeseknek még mindig az a véleménye, hogy nincs szükség múzeumra. Így itt és most, a 21. században a Muravidéken a muzeológiai munka egy tollvonásra bármikor megszűnhet.
Kérem Önöket, hogy együtt merítsünk erőt a jóakaratból és ezekből a csodálatos kézműves alkotásokból. Ne engedjünk, hogy a pénztelenség, a bizonytalan jövő megtörje a lelkesedésünket. Azt mondják, a Jóisten senkinek sem ad nagyobb keresztet, mint amit elbír, mint ami hozzásegíti ahhoz, hogy jobb emberek legyünk. Reméljük, ez ezúttal is így lesz.
Erőgyűjtésre itt vannak nekünk a hagyományaink. A hagyományok nemcsak apáról-fiúra, anyáról-leányra szállnak, de átörökítésükben nagyon fontos szerepe van az a nagyszülőknek. Mai világunkban a család fenntartásán fáradozó szülőknek ismét egyre kevesebb ideje jut gyermekeikre, így a nagyszülők szerepe nélkülözhetetlenné válik. Így meggyőződésem, hogy a hímző szakkörökben tevékenykedő nagymamáknak és leendő nagymamáknak nemcsak abban lesz óriási szerepe, hogy megőrződik-e a hetési hímzés, hanem abban is, hogy fennmarad-e a magyar kultúra és nyelv itt a Muravidéken.
Kérem szépen, hogy fogadják ezt a kiállítást és ezt a könyvet olyan szeretettel, mint amilyen gondossággal mi próbáltuk elkészíteni.

Kedves Vendégeink!

Nagyon szépen köszönjük a közreműködést minden hímző asszonynak, csoportvezetőiknek és szakmai vezetőiknek. Illesse köszönet a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet munkatársait. Köszönjük szépen Kepe Lili igazgató asszonynak a támogatását és a belénk vetett bizalmát. Vida Szimona vállalta magára a textilek és a képanyag összegyűjtésének fáradtságos munkáját és közreműködött a rendezésben Császár Sebastijannal együtt. Köszönet Horváth Margitnak és Bazsika Magdusnak a rendezésben nyújtott segítségükért, valamint a múzeumunk munkatársainak, Dezsőnek, Mártinak és Laurának.
A könyv magyar nyelvi lektora Patyi Zoltán volt, a fordításokat Novák Császár Jolán és Lidija Kreft készítették, a tetszetős külleme pedig ismételten Meszelics László érdeme.
Forgassák e könyvet mindannyian nagy örömmel!

Kepéné dr. Bihar Mária, néprajzkutató, történész

Lendva, 2012. március 2.


A MEGHÍVÓ KÉPE

Meghívó (külső)

 

Meghívó (belső)


FÉNYKÉPEK A MEGNYÍTÓRÓL

otv_razst_vezenin_himzokial_01 otv_razst_vezenin_himzokial_02 otv_razst_vezenin_himzokial_03 otv_razst_vezenin_himzokial_04 otv_razst_vezenin_himzokial_05 otv_razst_vezenin_himzokial_06 otv_razst_vezenin_himzokial_07 otv_razst_vezenin_himzokial_08 otv_razst_vezenin_himzokial_09 otv_razst_vezenin_himzokial_10 otv_razst_vezenin_himzokial_11 otv_razst_vezenin_himzokial_12 otv_razst_vezenin_himzokial_13 otv_razst_vezenin_himzokial_15


FÉNYKÉPEK A KIÁLLÍTÁSRÓL

postav_razst_vezenin_himzokial_001 postav_razst_vezenin_himzokial_004 postav_razst_vezenin_himzokial_008 postav_razst_vezenin_himzokial_010 postav_razst_vezenin_himzokial_012 postav_razst_vezenin_himzokial_18 postav_razst_vezenin_himzokial_027 postav_razst_vezenin_himzokial_029 postav_razst_vezenin_himzokial_030 postav_razst_vezenin_himzokial_033 postav_razst_vezenin_himzokial_038 postav_razst_vezenin_himzokial_039 postav_razst_vezenin_himzokial_041 postav_razst_vezenin_himzokial_043 postav_razst_vezenin_himzokial_044 postav_razst_vezenin_himzokial_046 postav_razst_vezenin_himzokial_047 postav_razst_vezenin_himzokial_050 postav_razst_vezenin_himzokial_058 postav_razst_vezenin_himzokial_060 postav_razst_vezenin_himzokial_099 postav_razst_vezenin_himzokial_110 postav_razst_vezenin_himzokial_120 postav_razst_vezenin_himzokial_124 postav_razst_vezenin_himzokial_128 postav_razst_vezenin_himzokial_129 postav_razst_vezenin_himzokial_130 postav_razst_vezenin_himzokial_131 postav_razst_vezenin_himzokial_135 postav_razst_vezenin_himzokial_137 postav_razst_vezenin_himzokial_139 postav_razst_vezenin_himzokial_141